0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A XXXV. szent György napi juhásztalálkozó Hódmezővásárhelyen

2019. május 11-én az Alföldi Állattenyésztési Napok kiállítási területének főszínpadán V. Németh Zsolt, az Agrárminisztérium miniszteri biztosa, a XXXV. szent György napi juhásztalálkozó fővédnöke nyitotta meg a rendezvényt. A mára országos esemény az elmúlt évtizedek alatt sokat változott, de mindig is az ágazatot érintő aktuális rövid és hosszú távú kihívásokra kereste a választ.

A rendezvényen hagyományosan legalább ilyen fontosnak tartják a népszokások megőrzését, felelevenítését, ezzel is magyarázható, hogy a nap folyamán több folklórműsort is láthattunk a nagyszínpadon. Az ünnepélyes megnyitó Almási Sándor pásztor balladaéneklésével kezdődött, majd Dr. Horváth Józsefnek, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara dékánjának megnyitóbeszéde hangzott el, aki kitért arra, hogy a 35 éves múlt egyértelműen igazolja, hogy bár a lehetőségek és a kihívások változnak, mégis a hódmezővásárhelyi országos juhásztalálkozó folyamatosan képes a megújulásra.

Horn Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség elnöke rámutatott arra, hogy

az emberiség és az állattenyésztés fejlődése sokat köszönhet a juhoknak. Már 2000 évvel ezelőtt is, ahogy írásos emlékek bizonyítják, a Római Birodalomban a szarvasmarha után a juhok álltak a legnagyobb bevételt biztosító háziállatok sorában.

Az akkor élt emberek leginkább nemes gyapját, sajtját és húsát értékelték. Nemcsak a földművesek, hanem az előkelők is gyakran fogyasztottak juhtermékeket. De a rómaiak már ismertek több olyan tenyésztési módszert, melyeket ma is alkalmazunk. Így például a finomgyapjas juhokat olykor vadjuhokkal keresztezték, hogy hosszútávon ellenálló, jó termelő egyedekre tegyenek szert. A XXI. század embere számára elképesztő, mi mindent tudtak a juhok örökléséről.

Csomai Géza, a Nemzeti Agrárkamara alosztályvezetője kiemelte, hogy örvendetes dolog látni, hogy itt

Hódmezővásárhelyen is évről évre gyakoribb, hogy egy-egy család több generációja állít ki.

Igen fontos, hogy amit tesznek, nagy örömmel, szeretettel teszik. Amennyiben megmarad a helyes gondolkodás, a párbeszéd, a nehézségek ellenére a juhtenyésztés a jövőben is erős ágazat lesz, s akik ezért dolgoznak, azokat büszkeség töltheti el.

A megnyitón végezetül V. Németh Zsolt rámutatott arra, hogy

kiemelkedő nemzeti értékeink közt szerepel több, a juhágazathoz kötődő nemzeti örökségünk, például ételek, őshonos állatfajták.

Fontos, hogy vannak köztünk pásztoremberek, akik különös szakértelemmel bírnak, hiszen igen jól ismerik környezetüket, tudják, hol van fűben, fában orvosság, az elközelgő időjárásra tudnak következtetni a jelekből. A pásztorok csendes, olykor visszahúzódó emberek, de felelősség- és kötelességtudatuk legendás. Tudásuk, kultúrájuk nem kerülhet „skanzenbe”, hanem szükséges, hogy a mindennapi életben a jövőben is tovább éljen: „ne a hamut, hanem a lángot őrizzük”!

Forrás: magyarmezogazdasag.hu