Back to top

A XXXV. szent György napi juhásztalálkozó Hódmezővásárhelyen

2019. május 11-én az Alföldi Állattenyésztési Napok kiállítási területének főszínpadán V. Németh Zsolt, az Agrárminisztérium miniszteri biztosa, a XXXV. szent György napi juhásztalálkozó fővédnöke nyitotta meg a rendezvényt. A mára országos esemény az elmúlt évtizedek alatt sokat változott, de mindig is az ágazatot érintő aktuális rövid és hosszú távú kihívásokra kereste a választ.

A rendezvényen hagyományosan legalább ilyen fontosnak tartják a népszokások megőrzését, felelevenítését, ezzel is magyarázható, hogy a nap folyamán több folklórműsort is láthattunk a nagyszínpadon. Az ünnepélyes megnyitó Almási Sándor pásztor balladaéneklésével kezdődött, majd Dr. Horváth Józsefnek, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara dékánjának megnyitóbeszéde hangzott el, aki kitért arra, hogy a 35 éves múlt egyértelműen igazolja, hogy bár a lehetőségek és a kihívások változnak, mégis a hódmezővásárhelyi országos juhásztalálkozó folyamatosan képes a megújulásra.

Horn Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség elnöke rámutatott arra, hogy

az emberiség és az állattenyésztés fejlődése sokat köszönhet a juhoknak. Már 2000 évvel ezelőtt is, ahogy írásos emlékek bizonyítják, a Római Birodalomban a szarvasmarha után a juhok álltak a legnagyobb bevételt biztosító háziállatok sorában.

Az akkor élt emberek leginkább nemes gyapját, sajtját és húsát értékelték. Nemcsak a földművesek, hanem az előkelők is gyakran fogyasztottak juhtermékeket. De a rómaiak már ismertek több olyan tenyésztési módszert, melyeket ma is alkalmazunk. Így például a finomgyapjas juhokat olykor vadjuhokkal keresztezték, hogy hosszútávon ellenálló, jó termelő egyedekre tegyenek szert. A XXI. század embere számára elképesztő, mi mindent tudtak a juhok örökléséről.

Csomai Géza, a Nemzeti Agrárkamara alosztályvezetője kiemelte, hogy örvendetes dolog látni, hogy itt

Hódmezővásárhelyen is évről évre gyakoribb, hogy egy-egy család több generációja állít ki.

Igen fontos, hogy amit tesznek, nagy örömmel, szeretettel teszik. Amennyiben megmarad a helyes gondolkodás, a párbeszéd, a nehézségek ellenére a juhtenyésztés a jövőben is erős ágazat lesz, s akik ezért dolgoznak, azokat büszkeség töltheti el.

A megnyitón végezetül V. Németh Zsolt rámutatott arra, hogy

kiemelkedő nemzeti értékeink közt szerepel több, a juhágazathoz kötődő nemzeti örökségünk, például ételek, őshonos állatfajták.

Fontos, hogy vannak köztünk pásztoremberek, akik különös szakértelemmel bírnak, hiszen igen jól ismerik környezetüket, tudják, hol van fűben, fában orvosság, az elközelgő időjárásra tudnak következtetni a jelekből. A pásztorok csendes, olykor visszahúzódó emberek, de felelősség- és kötelességtudatuk legendás. Tudásuk, kultúrájuk nem kerülhet „skanzenbe”, hanem szükséges, hogy a mindennapi életben a jövőben is tovább éljen: „ne a hamut, hanem a lángot őrizzük”!

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Nekem soha nem jelentett üvegplafont, hogy nő vagyok” - A mezőgazdaság női arca

A világ teljes népességének negyede vidéken élő nő, és róluk szól október 15-e, amit 2008 óta a Vidéki Nők Nemzetközi Napjaként tartanak számon az ENSZ-ben. A világszervezet ezzel a nappal arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy ők jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdaság és a vidék fejlődéséhez, az élelmiszer-biztonsághoz és a vidéki szegénység felszámolásához.

Minél nagyobb, annál jobb - hatalmas sertések Kínában

Kínában óriási méretű sertéseket nemesítenek az afrikai sertéspestis okozta, a várhatóan 2020-ban is folytatódó húshiány leküzdésére. A nemesítők a „minél nagyobb, annál jobb” elvet követik.

Díszrécék portáinkon

A díszrécéket már az egyiptomiak is tartottak, hiszen szépségük, kedves, mozgékony lényük a régi időben is lenyűgözte az állatszerető embereket. Ma is így van ez, bár sokan nem mernek vállalkozni ezen víziszárnyasok tartására, mivel azt gondolják, hatalmas területre van szükség, s takarmányozásuk is bonyolult.

A természet utat mutat

A természet utat mutat, megadja az utasításokat, és ezekkel élni kell, méghozzá szabadon, erőlködés nélkül – fogalmazott Páli Barna, akivel párja, Lampert Mária társaságában találkoztunk Alsópáhokon, annak is festői vasboldogasszonyfai részében, ahová letelepedett családjával. Állatokat tartanak, egy különleges gyümölcsöst művelnek, ottjártunkkor éppen jurtát építettek, és kertet is terveznek.

Kosorrú nyulak a történelem forgatagában

Az elmúlt évtized egyik leggyakrabban kiállított nyúlfajtája az óriás kosorrú nyúl, melynek, úgy tűnik, tenyésztőtábora állandó. Amellett, hogy rendkívül kedves, bájos e különös fizimiskájú fajta, háztáji gazdaságokban olcsón előállítható, ízletes húsával is meghálálhatja a gondoskodást. A világ számos országában tenyésztik – mára globalizált fajtának tekinthető.

Veszélyben a vajdasági termőföldek!

Ötven év múlva pusztává válhat Szerbia éléskamrája. Riasztó mértékben csökken a Vajdaságban található mintegy 1,7 millió hektárnyi termőföld szervesanyag-tartalma. A szakértők figyelmeztetnek, a talaj humusztartalma már három százalék alá esett, ami az optimális határérték.

Húsba vágó tévhitek: #MeattheFacts

Meghatározó európai szakmai és érdekvédelmi szervezetek kampányt indítottak az állattenyésztést és az állatitermék-előállítást övező tévhitek eloszlatása érdekében. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiemelt feladatának tekinti a fogyasztók hiteles tájékoztatását, az agráriumban tevékenykedők megbecsültségének helyreállítását, ezért csatlakozott a kezdeményezéshez.

Vágóhíd vezet a nyugati piacra? - Exportunk csak élőállatból áll

Közép európai marhavágóhíd megépítése, hazai húsmarha tartó szervezetek összefogása, öntözött területek növelése, valamint a gazdák végrendelet írása is a versenyképesség növelés eszköze lehet. Mindezeket Nagy István agárminiszter vetette fel a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének regionális szakmai napján Bekecsen.

Gyöngytyúktojás a kotló alatt - Miért jobb a házityúk és a pulyka?

Napjainkban egyre többen keltetik újból kotlóval a tojásokat, hiszen ez sokkal természetesebb, mint a gépi keltetés. Emellett kevesebb szakértelmet igényel, s nem utolsósorban sokkal kisebb ökológiai nyomot hagy környezetünkben – ezzel is óvjuk a természetet.

Sajt és pezsgő Budafokon

Október 12-13-án a Törley Pezsgőmanufaktúra ad otthont a 7. Magyar Sajtmustrának. A hazai rendezvényen a legjobb hazai sajtok megvásárlása mellett az érdeklődők interaktív sajtkóstolón és swingpartin is részt vehetnek.