Back to top

Tíz helyszínen tesztelik a kukoricát

Tíz helyszínen indult el a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kukorica posztregisztrációs fajtakísérlete. Idén összesen 39 kukorica hibridet tesztelnek a szakemberek.

A Gabonatermesztők Országos Szövetsége, valamint a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács 2007 óta minden évben megszervezi a kukorica posztregisztrációs fajtakísérletét, melynek szakmai felügyeletét kezdetektől fogva a Fajtakísérleti Innovációs Tanács (FIT) látja el. A kísérletek szervezésében és finanszírozásában a tavalyi évtől kezdve szerepet vállal a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is, amelynek célja, hogy a kísérletekben átlag felett teljesítő fajtákból ajánlati fajtalistát hozzon létre.

Az idei évben a kísérleteket az ország tíz helyszínén – Abaújszántón, Újfehértón, Iregszemcsén, Jászboldogházán, Szombathelyen, Székkutason, Eszterágpusztán, Tordason, Jánoshalmán, valamint Mezőhegyesen – indították el, hogy

földrajzilag és egymástól eltérő termőhelyi adottságok között is tesztelhessék az egyes fajtákat,

ismertette Polgár Gábor.

A Vetőmag Szövetség ügyvezető igazgatója elmondta: a felhívásra a FAO 200, FAO 300, FAO 400, valamint a FAO 500 éréscsoportokban 9 fajtatulajdonos jelentkezett összesen 39 hibriddel. A kísérleti anyagokat március végén közjegyző jelenlétében kódolták, majd az egyes helyszíneken elvetették. A kódolt tételek mellett földbe került egy kiértékelésre nem kerülő, bemutató fajtasor is.

A száraz koratavaszi időjárás ellenére minden kísérleti helyszínen sikerült elvetni az összes éréscsoport hibridjeit.

A vetést követően pedig megérkezett a májusi eső is, így a kísérleti parcellákon már kelnek a kukoricák, tette hozzá Polgár Gábor.

Az őszi betakarítást követően a szakértők értékelik az eredményeket, majd egy összefoglaló kiadványban ismertetik az eredményeket. Az itt kapott információkból áll majd össze az ajánlati fajtalista, amely hasznos útmutatást jelent a gazdálkodók számára.

Forrás: 
VSZT/GOSZ/NAK sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jókor jött eső – csak nem a méhészeknek

Az aranyat érő májusi eső hiányára idén nem panaszkodhatnak a vajdasági gazdák. A magyar határtól 120 kilométerre délre fekvő Temerin határában májusban 181 milliméter esőt jegyeztek, a Délvidék más régióiban azonban a 200 millimétert is meghaladta a havi csapadékmennyiség.

Duplájára is nőhet a meggy ára

A meggy ára a tavalyinak a duplájára is nőhet idén a tavaszi aszályok és a nagy hőmérséklet-ingadozások miatt - mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos kertészeti és beszállítói osztályának elnöke hétfőn az M1 aktuális csatornán.

A biotermelés a dánok jövőképe

A statisztikák szerint Dánia az egyik legnagyobb bioélelmiszer fogyasztó Európában. A dán statisztikai hivatal adatai azt mutatják, hogy 2018-ban a kiskereskedelemben az összes bioélelmiszer-értékesítés új rekordot ért el, ami 1,73 milliárd eurónak felel meg. Ez a tendencia jelenik meg a 2050-ig meghatározott jövőképükben is.

Varsó virágba borul és versenyez

Hétfőn kezdődik a legnagyobb lengyel ökofesztivál a Varsó zöldben és virágban elnevezésű mozgalom. Az elmúlt évek alatt a legnagyobb és legszebb fesztivál lett Lengyelországban.

Kurta kalászok évadja

A Debreceni Egyetemen május 28-án tartották az idei búza fajtabemutatót. A Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karon Pepó Péter professzor szervezte meg a huszonhatodik szakmai tanácskozást. A helyszíni szemle a kedvezőtlen időjárás miatt idén elmaradt.

A precíz munka pénzben is megtérül

„Hektáronként akár 10-30 ezer forint profit különbség is elérhető a hagyományos és a precíziós gazdálkodás között”- hangzott el a Magtár Kft. és a az Agro Aim Hungária Kft. által Szolnokon szervezett első közös konferencián. Az előadók által legtöbbet hangoztatott kulcsszavak a tudatosabb gazdálkodás, a tervezhetőség, a hatékonyság növelése, és legfőképp a profit voltak.

Sikerágazat a szántóföldi növénytermesztés

A szántóföldi növénytermesztés a magyar mezőgazdaság egyik sikerágazata, pozitívan járul hozzá a magyar gazdaság növekedéséhez, és az elmúlt években számos történelmi rekordot is megdöntött - hangsúlyozta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár, a XI. Bajai Gabona Partnerség Találkozón.

Június végén kezdődhet az aratás

Az őszi vetésű szántóföldi növények aratása az átlagos éveknek megfelelően június végén, Péter és Pál napját követően kezdődhet az idén is - közölte Petőházi Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos osztályelnöke az MTI megkeresésére.

Öntözés hiányában jelentős terméskiesést okozhat a klímaváltozás

A klímaváltozás a gabonafélék magyarországi termesztésére is jelentős hatással lehet: változhat az optimális vetési idő és csökkenhetnek a terméshozamok – derül ki a NAIK Agrárgazdasági Kutató Intézet (NAIK-AKI) legfrissebb felméréséből.

Egész szezonban kötelező védekezni a parlagfű ellen

Fontos változás, hogy az idei évtől szigorodott a szabályozás, megszűnt a július 1-jei „türelmi idő” a parlagfű elleni védekezésben. A tulajdonosoknak folyamatosan gondoskodniuk kell arról, hogy ingatlanukon megakadályozzák a parlagfű virágbimbójának kialakulását, majd ezt az állapotot fenntartsák.