Back to top

Elfagyott a szőlő a Mosel mentén

Május első hétvégéjén erősen fagyott a Mosel, a Saar és a Ruwer folyókat övező borvidékeken, egyes termesztőknél akár százszázalékos is lehet a kiesés – számolt be róla a topagrar.com.

Még nem lehet pontosan felmérni a károkat, de egyes, szerencsétlenebb fekvésbe telepített ültetvényekben akár teljes a termésveszteség sem kizárt, idézi a német agrárhír-portál az agrárbiztosításra szakosodott Vereinigte Hagelversicherung közleményét.

A Mosel folyó melletti híres szőlőültetvények
Fotó: Günther Schneider / Pixabay

Különösen a mélyedésekben rossz a helyzet, ahonnan nem tudott „lefolyni” a hideg levegő;

illetve a fiatal ültetvényeket is jobban megviselte a fagy, mint az idősebbeket. Ez utóbbi egyrészt azzal magyarázható, hogy a fiatal növények hamarabb hajtanak ki, mint a korosabb tőkék, másrészt pedig azzal, hogy természetesen még közelebb vannak a talajhoz a rügyeik.

A kár valódi mértékét mindazonáltal csak néhány hét múlva lehet felmérni,

mivel a szőlő akár egész jól is kompenzálhatja az elfagyott rügyek miatti kiesést: egyrészt a fagytól megkímélt hajtásokon hozhat nagyobb fürtöket, másrészt pedig az alvórügyek is kihajtanak ilyenkor, és valamennyi termést azok is kinevelhetnek.

Az mindenesetre biztos, hogy elég jelentős fagyok voltak az említett, neves németországi borvidékeken, egyes mérőpontokon mínusz 3,7 °C-ot is rögzítettek a talajszinten elhelyezett műszerek.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Már nem a lengyelek szedik a spárgát

Míg 10 évvel ezelőtt szinte csak lengyelek dolgoztak a bajor földeken a tavaszi spárgaszedéskor, mostanra ritkaságnak számít a lengyel munkás, és egyre nehezebb munkaerőt találniuk a gazdáknak – számol be a Süddeutsche Zeitung.

Szőlő és bor a római kortól napjainkig

A szőlő és a bor mindig nagyon fontos volt a Balatonnál, és így van ez ma is – mondja Gyanó Szilvia néprajzkutató, aki ezt a témát kutatja. Nemrég jelent meg publikációja a Borkommunikáció című szakmai kötetben.

Lengyelország 100 ezer tonna étkezési almával nyithatja a szezont

A hatalmas lengyel almakészletek nem csökkennek olyan gyors ütemben, mint amennyire kellene. Április 1-jén Lengyelország frissalma-készlete még 665 ezer tonna volt. Ha csak az olasz és német készletet hozzáadjuk, akkor az már több mint 1,5 millió tonna.

Jubileumi borverseny Élesden

Az év egyik legfontosabb borászati eseményének a jubileumi, XX. Erdélyi Szőlőhegyek Borverseny ígérkezett. Idén a Sebes-Körös menti kisváros, Élesd adott otthont a rendezvénynek. Bihar megyében eddig két alkalommal rendeztek Erdélyi Szőlőhegyek-borversenyt: 2003-ban Nagyváradon, illetve 2015-ben Bihardiószegen.

Saját paradicsom a teraszon – lépésről lépésre

Paradicsomot termeszteni nem olyan nehéz, mint amilyen nehéznek gondoljuk. Nézzük meg, hogyan lehet természetes anyagokat használva, ízletes paradicsomot házilag termeszteni, akár az erkélyen vagy a teraszon is.

A természet és a munka szeretetére nevel

Iskolakerti műhelynapot szervezett pénteken a Répcelaki Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és az Iskolakertekért Alapítvány. A szervezet minden évben más-már térségben rendezi meg programját, amelyen a környékbeli iskolák megismerhetik egymás kertműveléssel kapcsolatos oktató, nevelő munkáját.

A növények is éreznek fájdalmat?

A virágok és a zöldségek felkiáltanak és jajgatnak, mikor rájuk lépünk vagy vágjuk őket, állítja egy kutatás. De vajon fájdalmat is éreznek közben? Erről már megoszlanak a szakértői vélemények.

Az egri várvédő és a bor

Dobó Istvánról és vitézi diadaláról mindenki hallott Egerben. De hogy utána mi lett a sorsa, hol élt és hol halt meg az egri hős, arról már alig tud valamit az átlagember.

Virágos kerti tavak

Egy tó nem csak dísze lehet a kertnek, hanem a növényzetével együtt egy kisebb ökoszisztémát hoz létre, és elősegíti a biológiai egyensúly kialakulását. Érdemes olyan növényeket választani, melyek megfelelnek klimatikus viszonyinknak és gyönyörködtetnek.

Kánikulában is jól termő burgonya

Ha a hőmérő higanyszála túl magasra kúszik, jóval kevesebb gumónak örülhetnek a burgonyatermesztők. A biokémikusok pedig most megfejtették az okát: egy rövid RNS szakasz felelős a gumónövekedés blokkolásáért. Ennek a génnek a kikapcsolásával pedig létre lehet hozni a hőségnek ellenálló burgonyát.