Back to top

Hasznos kerti trükk, amit egy virágkiállításról neveztek el

Hallott már ön a Chelsea-metszésről? Ha igen, akkor valószínűleg tudja, hogy miért pont egy londoni városrészről nevezték el, ha viszont nem, akkor érdemes megismernie, mert most van itt az ideje.

Valószínűleg nem tévedünk azzal a feltételezéssel, hogy nálunk a Chelsea nevet többen ismerik a focicsapatról, mint a tavaszi virágkiállításról. Pedig utóbbi is rendkívül híres, a brit királyi kertészeti társaság szervezi minden évben május végén, és ahogy a mintakert-bemutató beharangozójában fogalmaznak, az angol kertkultúra kvintesszenciáját hozzák össze London Chelsea városrészében ilyenkor néhány nap erejéig. (A kiállítás népszerűségéről csak annyit, hogy 107 fontba kerül a napi belépő, de egy héttel az esemény előtt már felhívják rá a figyelmet, hogy csak nagyon korlátozott számban kaphatók jegyek.)

Na de mi köze mindennek a metszéshez?

Létezik egy hasznos kertészpraktika, a magas évelő dísznövények visszavágása, amit

véletlenül éppen a Chelsea virágshow idején, május végén, maximum június elején kell kivitelezni,

és így idővel ráragadt a „Chelsea-chop” elnevezés (de nem csak angolul nevezik így – például a német hobbikertes oldalakon is ismert a „Chelsea-Schnitt” szó).

Lényege, hogy ha bizonyos nyár végi, őszi virágzású évelőket visszavágunk ilyenkor, akkor későbbre tolódik a virágzásuk,

kompaktabb marad a formájuk, nem dőlnek szét, kevesebbet kell a karózásukkal bajlódni,

és ugyan kisebb virágokat nevelnek, de azokból sokkal többet (a jelenség magyarázata, hogy számos növényfajnál csak a főhajtás eltávolításával nyílik meg a lehetőségük az oldalhajtásoknak a kibontakozásra).

A már említett brit királyi kertészeti társaság (RHS) honlapján olvasható rövid ismertető szerint körülbelül a hajtások felét-harmadát ajánlott levágni. Azt is tanácsolják, hogy ha több tövünk is van az ágyásban ugyanabból a fajtából, akkor

ne mindegyiken alkalmazzuk ezt a technikát, hanem hagyjunk metszetlen példányokat is, hogy összességében tovább tartson a virágzás.

Vagy – ugyanezen az elven – egyazon tőnek is visszavághatjuk csupán a külső hajtásait, miközben a belsőket hagyjuk magasra nőni. Minél közelebb esik a visszavágás időpontja az eredeti virágzási időhöz, annál jobban késlelteti a beavatkozás a virágnyílást.

Néhány példa, hogy mely évelő dísznövényeknél érdemes alkalmazni a „Chelsea-metszést”: festő pipitér (Anthemis tinctoria), bíbor kasvirág (Echinacea purpurea), napfényvirág (Helenium), lángvirág (Phlox paniculata), magas, fölfelé törő hajtásrendszerű varjúhájak (pl. Sedum ’Herbstfreude’), illetve aranyvessző (Solidago).

Nem „Chelsea-metszésként” említve, de a Kertbarát Magazin szerzői is többször foglalkoztak ezzel a témával az utóbbi időben, a rövidesen megjelenő 2019/5–6. lapszámban is olvasható például egy érdekes cikk a magas évelők gondozásáról.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Matricával a minőségért

Ismét dinnyekóstolóra várták a pécsieket a Kossuth téren. A Nemzeti Agrárkamara Baranya Megyei Szervezete és a Magyar Dinnyetermesztők Egyesülete szervezésében került sor idén az évente megrendezésre kerülő eseményre, ami nagy érdeklődés mellett zajlott le.

Hortenziák: a romantikus gömbök titkai

Reneszánszukat élik a hortenziák nemcsak Európában, de Amerikában is. Őshonos fajként a Távol-Keleten, valamint Észak- és Dél-Amerikában nemcsak aljnövényzetként, hanem kúszónövényként is megtalálhatóak példányai. Közel száz fajuk ismert és a nemesítők munkájának köszönhetően mára már több ezer fajtából választhatnak kedvelőik.

Ezért nem szabad kidobni a sárgarépa zöldjét!

A sárgarépa zöldje kesernyés ízű, ezért sokan kidobják. Kár érte, mert rendkívül jó hatással van az egészségünkre. Sokkal gazdagabb vitaminokban és ásványi anyagokban, mint maga a répa.

Az imádott leanderek

Olykor mellőzött szerepéből küzdi föl magát a szívünkbe a rajongásig szeretett növény. Kisné Heyek Andrea jól emlékszik arra, amikor rácsodálkozott a nemszeretem növény, a leander szépségére. Azóta több mint 80 termetes tövet nevel belőlük apró kertjében. Az Édenpont mozgalom szervezésében nyár közepén bárki megcsodálhatja végtelen változatosságukat.

Fagyvédelem légkeveréssel

A globális klímaváltozás hatására gyakoribbak a különböző időjárási szélsőségek, amelyek a gyümölcstermesztésben is erőteljesen éreztetik hatásukat. A legnagyobb pusztítást a tavaszi fagyok okozzák, amelyek ellen csak korlátozottan lehet védekezni. Olyan új fagyvédelmi technológiát mutatunk be, amelyről még nincsenek hazai tapasztalatok, működéséről, hatékonyságáról külföldi szaklapokból tájékozódhattunk.

A szivárványos íriszek

Néhány késő tavaszi, nyár eleji nősziromfajt mutatunk be azzal a nem titkolt céllal, hogy kedvet csináljunk ezekhez a különleges, néha kissé kényes szépségekhez.

A fehérvirágú ördögszilva

A díszcseresznyékkel, a díszalmákkal és az orgonákkal nagyjából egy időben bontogatják a szirmaikat – az idei tavaszon tehát a megszokottnál korábban elvirágoztak – a rózsafélék családjának (Rosaceae) kevéssé ismert tagjai, az ördögszilvák. Közülük a fehérvirágú ördögszilva (Prinsepia uniflora) szép példányai díszlenek a Budai Arborétum alsó kertjében, a ’K’ épület melletti rézsűben.

Az ország legszebb birtokait kerestük

Lezárult a Magyarország Legszebb Birtoka 2019 címért versengő gazdaságok bejárása és zsűrizése; a birtoklátogatásokon – ahogy az már megszokott – a Magyar Mezőgazdaság Kft. munkatársai is részt vettek.

Búza Egyiptomba, disznóhús Kínába

A Vajdaságban jól tűrik a nyári meleget a tavasszal elvetett haszonnövények, a legnagyobb területen termesztett kukorica és szója már virágzik. A májusban és júniusban jegyzett 250–300 milliméter csapadéknak köszönhetően úgy néz ki, egyelőre nem lesz gond a növényzettel, nedvesség a földben van elegendő.

A tojáshéj csodákra képes a kertben 

Ha tojást használunk a konyhában, semmiképp ne dobjuk ki a héját! Inkább törjük össze, és vigyük ki a kertünkbe, mert nem csak a talajt táplálja, de még a kártevőket is elűzi.