Back to top

Jócskán emelkedett a vágómarha felvásárlási ára

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2019. I-III. hónapokban - az előző évhez képest - az agrártermékek termelőiár-szintje 8 százalékkal nőtt, azáltal, hogy a növénytermesztési és a kertészeti termékek ára 13,3% százalékkal drágult, az élő állatoké és az állati termékeké viszont 1,2% százalékkal csökkent.

A KSH adatai szerint 2019. I-III. hónapokban a vágósertés termelői átlagára (malac és süldő nélkül) 348 Ft/kg volt, 2,7 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Márciusban, a 2018. III. havi kilogrammonkénti 376 Ft-tal, valamint az előző havi 344 Ft-tal szemben a felvásárlási átlagár 348 Ft volt.

A vágómarha 2019. I-III. hónapokban mért értékesítési átlagára (borjú nélkül) 395 Ft/kg volt, ez 7,4 százalékkal alulmúlta az egy évvel ezelőtti árat. Márciusban az adásvételi ár 435 forintra ugrott, ami az előző havi, februári árhoz képest 50 forintos javulást mutat, de a 2018 márciusi ártól kilónként 11 Ft-tal elmaradt.

Az év első három hónapjában a tehéntej felvásárlási átlagára literenként 100,8 Ft volt. Márciusban, februárhoz képest, a lendületes felvásárlás mellett 101 Ft-on stagnált az ár, de ez az ár a 2018. év márciusi árához képest 4 Ft voltos a drágulást jelent.

Az első negyedév adatainak összesítése szerint a vágójuh termelői átlagára 808 Ft/kg volt, ami 1,3 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban volt. Márciusban 820 forintot fizettek egy kiló vágójuhért a felvásárlók, ami a az egy hónappal korábbi árnál 17 forinttal több, ugyanakkor az elmúlt év márciusának kilónkénti 838 forintos árához képest 18 forinttal kevesebb.

A KSH adatai szerint a vágóbaromfi felvásárlási átlagára 2019. január-március hónapokban - 2018 évvel összehasonlítva – 0,9 százalékkal 289 Ft-ra erősödött. Ezen belül a vágólibai ára 10,1 százalékkal, a vágócsirkéé 3,6 százalékkal, a vágópulykáé pedig 2,7 százalékkal drágult, miközben a pecsenyekacsa 3,6 százalékkal olcsóbb lett.  

Az étkezési tojást az első negyedévben 19 forintos átlagáron  vették át a felvásárlók darabonként, ez az ár 7,6 százalékkal kevesebb, mint egy éve ilyenkor volt. A 19 forintos ár gyakorlatilag november óta nem változott. Tavaly januárban 22 forintot ért egy tojás, ami márciusra 20 forintra csökkent, azóta ez volt a legmagasabb ár. 2018 júliustól szeptemberig 17 forintra is lement, de a mostani 19 forintot is keveslik a termelők. 

Forrás: 
KSH

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Európa minden idők legnagyobb madárinfluenza-járványával néz szembe

A magas patogenitású madárinfluenza terjedése Európában eddig a legnagyobb mértékű. A 2021–2022-es szezonban 2467 fertőzés tört ki a baromfik között és az érintett állományokban 48 millió madarat számoltak fel. Ezt az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) írja sajtóközleményében.

30 finom, alacsony szénhidráttartalmú étel, amit a dietetikusok ajánlanak

Manapság az alacsony szénhidráttartalmú diéták népszerűbbek, mint valaha. Jaclyn London, dietetikus szerint fontos megjegyezni, hogy csak azért, mert egy étel szénhidrátot tartalmaz, még nem jelenti azt, hogy egészségtelen. Sőt, a szervezetünknek szüksége van a szénhidrátokra a túléléshez.

Még inkább számít az ár

Az agrárágazatot, az ipart és a szolgáltató szektort egyaránt különösen érzékenyen érinti a nagy költségnövekedés. A folyamatosan emelkedő kiadások csak részben építhetők be a fogyasztói árakba, sok termék és szolgáltatás iránt pedig bizonyos fogyasztói árszint fölött lezuhan vagy megszűnik a kereslet. A termelők és kereskedők is érzik a változást.

Súlyos járvány dúl Indiában: eddig százezer marha veszett oda

Eddig közel százezer szarvasmarha és bivaly hullott el Indiában bőrcsomósodáskór következtében, és több mint 2 millió állat fertőződött meg. A betegség úgy tűnik, egyelőre megállíthatatlanul terjed az országban.

Az energiaárak a Füvészkert növényeit is veszélybe sodorják

Óriási költségtételt jelent a növényházak, sok esetben a melegházak fűtése. Mivel a pálmaházi talajba ültetett növényeket nem lehet mozgatni, más megoldást kell találni a megmentésükre.

33. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Szeptember végén került megrendezésre immár 33. alkalommal a Nyúltenyésztési Tudományos Nap. A Kaposváron tartott rendezvényen az ágazat szereplői a hazai kutatók legfrissebb tudományos kutatási irányait és eredményeit ismerhették meg, majd sor került az ágazat helyzetét összefoglaló kerekasztal beszélgetésre is.

Kata, a győztes hidegvérű

Hagyomány Kaposváron, hogy a térség jellemző lófajtáját fogatokban bemutatják, ahogy az is, hogy a magyar hidegvérűnek tenyészszemlét rendeznek. A KÁN Egyetemi napokon sem volt ez másképp. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 15 tenyésztője, 36 magyar hidegvérű lóval volt jelen. 20 tenyészmén és 16 tenyészkanca, illetve 10 szopós csikó szerepelt a kiállításon.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

Harmincezer látogató a KÁN Egyetemi Napokon

A mezőgazdaság nehézipara, az állattenyésztés állt a szeptember 30-tól október 2-ig tartó KÁN Egyetemi Napok középpontjában, amelyen mintegy 30 ezer látogató vett részt. A Szent Mihály napi hagyományokat tisztelve szerte az országból a kaposvári Pannon Lovasakadémiára „hajtották be” a jószágokat.

Nyílt levél az energiaárak miatt

Tekintettel az energiaárak elmúlt hetekben tapasztalt rendkívüli emelkedésére, a német nagykereskedelmi és külkereskedelmi szövetség (BGA) nyílt levelet intézett a kancellárhoz és a szövetségi kormányhoz.