Back to top

Keress rengeteget!

Hol vannak erdők Magyarországon? Minden fás terület erdő? Milyen erdőterületen járok? Magántulajdonban van-e a terület? Milyen turistautak vannak az erdőben? Védett területen haladok? Erre a kérdésrengetegre ad válaszokat az Erdőtérkép (https://erdoterkep.nebih.gov.hu/).

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) berkein belül működő Erdészeti Igazgatóság fenntartásában lévő online térkép a szolgáltató közigazgatás alapértékeinek próbál eleget tenni: minél több törvény adta információt elérhessen a nagyközönség az erdőkről.

Az erdészeti térképezés is évtizedekre nyúlik vissza. Az erdőtérképek az Országos Erdőállomány Adattár részét képezik, és az erdőt olyan határvonalakkal szabdalják fel, amely az erdőgazdálkodás számára (az erdő tartamos fennmaradása érdekében) a legjobban kezelhető.

Ezek a vonalak a legkisebb egységet, az erdőrészleteket veszik körbe.

Az erdőrészleteket az erdőtervező és térképész kollégák közösen alakítják ki az erdőtervezés során az ország Járási Hivatalainál működő Erdészeti Osztályokon. Legtöbb esetben a földrészlet-határokhoz igazodnak, hogy a tulajdonviszonyok is könnyen megállapíthatók legyenek. Korábban saját repüléseket végeztek az akkori Állami Erdészeti Szolgálat megbízásából a körzeti erdőtervezés előtt. A friss légi fotók könnyítették az új határok meghúzását, a sztereó párok segítségével pedig a domborzati és a famagasságok kiértékelése is lehetővé vált. Ezek még az analóg térképezés idejében működtek.

A régi erdőtervi térképek digitalizálásával 2004-ben új, de még átmeneti korszak kezdődött a teljesen digitális feldolgozású térképek elkészítéséig. Jelenleg a térképezés a hivatalos állami ortofotó és a digitális ingatlan-nyilvántartás alapadataira épül, távlati célja, hogy közvetlenül az adatbázisban történjen az online térképszerkesztés is.

Hogy ne csak az erdőgazdálkodók nyerjenek betekintést a saját térképeiken keresztül erre a területre, 2011-ben elkészült a mindenki számára elérhető térképes honlap, az Erdőtérkép.

Eleinte a körzeti erdőtervezés publikus szakaszának közzétételét tette lehetővé, és a kezdetektől fogva megkereshető rajta, hogy mely erdőrészletekben szabad az erdei mellékhaszonvétel, azaz melyik erdőrészlet nem magánterület, tehát gyűjthetünk benne például gombát. Az a fás terület, amely nem található meg a térképen, az hivatalosan nem nevezhető erdőnek. Ezen kívül létezik még szabad rendelkezésű erdőterület, vagy fásítás, esetleg faültetvény is.

Az Adattárban folyamatosan frissülő állapotról naponta készül másolat az Erdőtérkép számára. Sokféle réteg közül lehet a megjelenítést személyre szabni, és számos tematikusan osztályozott színezés teszi még informatívabbá a térképet.

A megfelelő alaptérkép (Open Street Map, vagy Turistautak) kiválasztásával igazán jól tájékozódhatunk, és kétféle vetület alapján is kereshetünk koordinátára. Mérhetünk hossz- és területméreteket, rajzolhatunk rá térképi jegyzeteket, térképi elemeket, amelyeket aztán többféle formátumban letölthetünk. A külső forrásból származó vagy korábban létrehozott jegyzeteket, térképi elemeket pedig feltölthetjük, megjeleníthetjük a térképen. Közben vetületet is választhatunk, tehát igazán hasznos információkkal segíti a túraútvonalak tervezését, egyebek közt GPS készülékre tölthető formátumban is elmenthetjük a megrajzolt elemeket. A térkép rétegei a GoogleEarth programban a Google légifelvételei felett is ábrázolhatók, így a korábban készített historikus felvételek segítségével az erdő korábbi állapotai is nyomon követhetők.

A térkép hivatalos eljárásban nem használható, de nézegetésre és tájékozódásra kellő pontosságú. Ha mobil eszközről próbáljuk elérni, akkor optimalizált, csökkentett tartalmú térkép jelenik meg az okostelefonon, tableten, amely segít a terepi navigálásban. Jelenleg naponta kb. ezer felhasználó keresi föl a honlapot, társhatóságok, intézmények és magánszemélyek is.

Reméljük, hogy a Nébih több hasznos funkcióval fejleszti majd ezt a nagyon népszerű alkalmazást!

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hőségben az élelmiszerek is "veszélyesebbek"

Nyáron fokozottan törekedni kell a higiénés konyhai alapszabályok betartására, mivel a friss táplálékokat a baktériumok is kedvelik, így az élelmiszer eredetű megbetegedések is gyakoribbak - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hétfőn az MTI-vel.

Új vírusbetegség a paradicsomon

A paradicsomhajtatók legújabb félelme, hogy hozzánk is begyűrűzik a paradicsom barna termés-ráncosodás vírus. Fertőzése ugyanis eladhatatlanná teszi a termést, és az állomány teljes leromlásához vezethet. A terjedésének megelőzése érdekében a közelmúltban szükséghelyzeti határozatot fogadtak el.

Sasréti képeslapok

Főúri fogadtatás, miként a 67-es útról letérve egy mezei nyúl kíséretében érkezhetünk a Sasréti Vendégházhoz, s az út menti fák közül szarvastehenek kíváncsi tekintete figyeli mozgásunkat. Somogy és Baranya megye határán, a Zselici dombvidék legdélibb szegletében járunk, ahol nem a dombok magasak, hanem a völgyek mélyek.

Kiemelt figyelmet kaptak a mozgóboltok

Lezárult az idei nyári szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés első időszaka. A szakemberek eddig mintegy 7 tonna élelmiszert vontak ki a forgalomból, 1,4 millió forint értékben. Idén a hűtési lánc fenntartása, a higiénés és egészségügyi alkalmassági követelmények ellenőrzése mellett kiemelt figyelmet fordítanak az ellenőrök a mozgóboltokra is.

Szokatlan módon harcol a maradék ellen egy vendéglő

Az egyik csehországi vendéglő tulajdonosa megelégelte, hogy vendégei több ennivalót rendelnek, mint amennyit el tudnak fogyasztani, így kilószám megy a maradék megy pocsékba. Durván lépett fel ügyfeleivel szemben, és sikerrel járt.

A kiskapacitású keltetőket is be kell jelenteni

A TIR rendelet legutóbbi módosítása óta a kis (azaz ezer tyúktojás egyenértéknél kisebb) kapacitású baromfikeltetőket is kell bejelenteni az Országos Adatbázisba, azaz a Tenyészet Információs Rendszerbe. Továbbra is érvényes ugyanakkor, hogy a kiskapacitású keltetők nem engedélykötelesek.

Veszélyben a facsemeték

A mezei pocok elsősorban mezőgazdasági területeken és a síkvidéken okoz jelentős károkat. Az elmúlt évek azonban bebizonyították, hogy a falánk rágcsáló kártételével hegyvidéki erdőterületeken is számolnunk kell.

Így vizsgáztak a balatoni lángosozók

Ismét egy nyári slágerterméket, a lángost, valamint lángosozókat vizsgáltak a szakemberek a Nébih Szupermenta tesztsorozat legújabb állomásán. A hivatal felügyelői összesen 12 vendéglátóhelyet ellenőriztek. Több mint 140 mintán mintegy 500 laboratóriumi mérést végeztek. A hatósági ellenőrzéseken akadtak hiányosságok, de az összképet tekintve megnyugtatóak a tapasztalatok.

A Muravidék ízei

Huzimec Zolán és felesége, Ica Szentlőrincen „első bálozók”, a szlovéniai Lendva ízeit hozták el a Gazdanapokra. Elsősorban bioborászattal foglalkoznak, de mellette falusi konyhát is működtetnek.

Egyre hangosabb lesz visításuk

Nem érhette meglepetésként a magyar vadásztársadalmat az afrikai sertéspestis (továbbiakban ASP) európai megjelenésének és terjedésének híre, amikor az európai sajtó már-már kajabálva figyelmeztetett, hogy a kontinensen észlelték a vírust. Magyarországon először 2018. április 19-én Gyöngyösön találtak olyan vaddisznót, ami ASP-vel volt fertőzött.