Back to top

Méhek, hajók, műrajok

A nálunk honos kárpáti méh nagyszerű tulajdonságait, elsősorban munkabírását, szívósságát és kezelhetőségét rég felismerték más régiók méhészei. Még a szovjet érába nyúlik vissza az a gyakorlat, hogy Kárpátaljáról – akkor még repülőgépeken (is) – ezerszámra szállították őket a birodalom keleti vidékeire.

Bármennyire is meglepő, Szibériában, az ottani rövid nyár alatt is képesek voltak annyi mézet termelni a kárpáti méhek, hogy megérje ez a nem csekély befektetés.

Természetes módon a kárpátaljai méhészek az idők folyamán alaposan elsajátították a műrajok szaporításának leghatékonyabb módját.

Számukra ez létkérdés, mivel az éves bevételük 65–70 százaléka ebből a tranzakcióból származik. Hiába tart a fegyveres konfliktus immár négy éve az ország túlsó felén, az élelmes üzletemberek eddig mindig megtalálták a módját, hogy miként juttassák el szorgos rovarjainkat Oroszországba. Mióta kiéleződött az ukrán-orosz viszony, azóta a méheket szállító kamionok kis vargabetűt téve, Belo­russzián keresztül közlekednek.

Ám most mintha minden összeesküdött volna a kárpátaljai méhészek ellen, pedig az idény jól indult. A tavaszi felmelegedés fokozatos volt. Mindeddig a hosszú hetek óta tartó aszály sem okoz jelentősebb gondot a méhcsaládok életében, mivel a gyümölcsfák ezrei terített asztalként szolgálnak rovarjaink számára. A bajok azzal kezdődtek, hogy a tóháti falvak egy részében a nem elég körültekintően végzett gyomirtózás miatt több száz ottani méhcsalád szenvedett komoly mérgezést. Ők most a túlélésért küzdenek, és nem alkalmasak műrajok nevelésére. Aztán jött a szomorú hír, hogy Ukrajna északkeleti megyéinek méhészetei – szibériai kollégáik mellett ők is szívesen foglalkoztatnak kárpáti méheket – nem heverték ki a tavalyi, ugyancsak a földek vegyszerezéséből származó veszteségeiket. Ők az elmaradt haszon, üres pénztárcáik miatt nem tudják megújítani méhészeteiket. Mint a híradásokból kitűnik, sokuknak végleg elment a kedve ettől a foglalkozástól, más kiegészítő tevékenység után néznek.

Nem rendelnek műrajokat azok a termelők sem, akiket tavaly szerencsésen elkerült minden természeti csapás és emberi nemtörődömségből származó baj, ők ugyanis még mindig nem tudtak túladni termékükön.

Ezért újabb befektetésről, nevezetesen egy nagyobb tétel kárpátaljai műraj behozataláról náluk sem lehet szó.

De miért is kell azokon a vidékeken minden évben új méhcsaládokat hadrendbe állítani? Annál az egyszerű oknál fogva, mivel az ottani kemény, zord teleket a méhcsaládok túlnyomó része nem képes átvészelni. Legalábbis mostanáig ez volt a helyzet. De az új, jól szigetelő, műanyagból készült kaptárak már alkalmasak arra, hogy a méhek túléljék a több hónapon át tartó hideg időszakot. Legalábbis elvben. A szakemberek ugyanis felhívják a figyelmet arra a fontos körülményre, hogy

lehetne akár mediterrán is a klíma, de ha a méhek legfőbb mostani ellenségét, a varroa atkát nem irtjuk ki a nyugalmi időszak, tehát a betelelés előtt,

akkor bármennyire is komfortos hasznos rovarjaink házikója, biztosak lehetünk benne, hogy nagyon szomorú látvány fogadja a kaptárt tavasszal felnyitó méhészeket. Tapasztalt, a méhtartás minden fázisára gondosan odafigyelő szakembereknél sem ritka a 10–15 százalékos téli veszteség. Tény viszont: a műrajok iránt jelentősen megcsappant a kereslet.

– Miközben az éves infláció országunkban meghaladja a 10 százalékot, aközben a műrajokért kínált ár harmadával visszaesett – vázolja a szomorú helyzetet Huszár Csaba beregardói méhész. – De ez is csupán egy óvatos ígéret a felvásárlók részéről. Nekünk viszont biztosra kell menni, mert aki műrajok eladásában gondolkodik, annak a családokat – például a fiasítást serkentő etetéssel – már márciustól készítenie kell erre a feladatra. De van itt egy másik olyan probléma is, ami hosszú távon visszavetheti nálunk az ágazat fejlődését – folytatja a szakember. – A gondot az odesszai kikötőkben állomásozó hatalmas hajók jelentik.

– No, ne! A hajóknak az a dolguk, hogy az útjuk megtétele után a célállomáson lehorgonyozzanak.

– Igen, de ezek a hajók Kínából érkeztek sok ezer tonnányi ipari mézzel, amit az erre specializálódott üzemekben összekevernek a méhek által helyben begyűjtött termékkel – és ukrán mézként csomagolva dobják piacra. És már nem csupán a mi országunkban. Tudni kell, hogy Ukrajnát a jelentősebb méztermelők között tartják számon. Amikor az ország belsejéből érkező turista az általunk kínált terméket nézegeti, többnyire csak a fejét csóválja: náluk ez jóval olcsóbb.

– És mégis…

– Igen, az ázsiai gazdasági szuperhatalomnak mégis megéri, hogy több tízezer kilométert utaztassa iparinak mondott termékét, hogy letörje az amúgy is alacsony ukrajnai mézárakat.

Ami a kívülálló számára egyszerűen döbbenetes, hogy sok városban kilogrammonként 700–800 forintnak megfelelő hrivnyáért lehet finom, garantáltan natúr termékhez hozzájutni. Mert mondanom sem kell, a kevert méz többnyire a nagyvárosok szupermarketjeinek pultjain találhatók, nem a kisvárosok piacain kínálják a termelők. Társaimmal abban bízunk, hogy az itt élők többsége a továbbiakban meg tudja különböztetni a kínai ipari mézzel elegyített vegyes terméket a natúr méztől.

– De mégis mi legyen a műrajokkal?

– Mostanság sokat hallani arról, hogy nyitni kellene Magyarország felé, mert tudatosítani kell, hogy jelentős részben itt, a keleti Kárpátokban sikerült megőrizni a kárpáti méh genetikailag tiszta állományát. Különben ezt a feladatot látja el több, a hegyvidéken működő tudományos intézet. Szerintünk megérett a helyzet arra, hogy egyfajta vérfrissítést végezzünk. Ehhez persze állami szintű együttműködés szükséges. Egyébként, ha kárpátaljai értékeket keresünk, nem kell túlságosan messzire menni. Itt van például a hucul ló, amely mostanra már több fronton is nagyszerűen bizonyított. Miért ne lehetne a kárpáti méh egy másik sikertörténet?

– És addig? Ennyi fiaskó után mire számíthatnak a közeljövőben a kárpátaljai méhészek?

– Bármennyire is szomorú a helyzet, mindig van egy halvány reménysugár – állítja Szűcs Zoltán mezőkaszonyi méhész. – A több mint 700 tagcsaládot számláló Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete nemrég meghirdette az Önellátó nagycsalád programot, amelynek keretében a baromfineveléshez előnevelt csibét, a különböző konyhakerti vetemények termesztéséhez vetőmagvakat kapnak a családok. Méhcsaládokat az első körben azért nem, mert a várható kudarcélményektől szeretnénk megkímélni őket.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu
honlap tájékoztat.

Ám az ajándékcsomagban mindenképpen elhelyeznénk egy üveg mézet, és egy egyszerű tájékoztatót arról, hogy az mennyire egészséges, és hogy ezeknek a hasznos rovaroknak mennyire fontos szerepe van a mi életünkben. Ily módon mintegy 4 ezer gyerekhez és felnőtthöz juttatjuk el ezeket a hasznos információkat. Mindez kettős célt szolgál.

Egyrészt jelentősebb mézfogyasztásra szeretnénk serkenteni a fiatalokat, másrészt szeretnénk megismertetni őket a méhészszakma szépségeivel.

Reménykedjünk benne, hogy mire ők felnőnek, addigra a kárpáti méh újra elfoglalja a helyét ebben a régióban.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/18 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Agrárminiszter: elengedhetetlen a talaj szervesanyag-utánpótlása

A fenntartható és hosszú távú gazdálkodáshoz elengedhetetlen a talaj szervesanyag-utánpótlásának biztosítása - jelentette ki az agrárminiszter a baromfitenyésztéssel foglalkozó Baromfi-Coop Kft. 2,6 milliárd forintból felépített új szervesanyag-kezelő központjának átadásán szerdán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírjákóban.

Meghosszabbítják a szárítmány-előállítók támogatásának kérelmezési határidejét

Több idejük van beadni a költségtámogatásra vonatkozó kérelmüket a szárítmány-előállítóknak, mivel augusztus 10-én megjelent a 20/2019. (V. 27.) AM rendelet módosítása.

Szakértő: pozitív hozadéka is van a Mercosur megállapodásnak

A Mercosur-tárgyalások során sok magyar aggály tisztázódott, majd része lett a megállapodásnak, amelynek előnyeit is érdemes kihasználnia a magyar termelőknek - mondta a Magyar Mezőgazdaságnak Vajda László agrárpolitikai szakértő.

Afrikai sertéspestis pusztít Szlovákiában

A szlovák földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium július 25-én bejelentette, hogy a tőketerebesi járásbeli Örös (írják Őrösnek is) községben afrikai sertéspestist diagnosztizáltak. Az egyik ottani háztáji tenyészet mind a négy egyedét megsemmisítették az állategészségügyi felügyelők, bár csak az egyik állatban mutatták ki a fertőzést.

Jelentős összeggel támogatják a NAIK kutatását

Három év alatt összesen 780 millió forintos támogatást kap a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ a Tématerületi Kiválósági Programjának keretében. A támogatással a NAIK fehérjetakarmány-programját ismerték el.

Megtisztítják a szovjet gyakorló- és lőtér területét

Csaknem 600 millió forintból valósul meg az Esztergom Strázsa-hegyi felhagyott szovjet gyakorló- és lőtér területének környezeti kármentesítése – jelentette ki Rácz András környezetügyért felelős államtitkár kedden, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság bemutatóhelyén Esztergomban.

Új támogatásra pályázhatnak a szarvasmarha tenyésztők

Az Agrárminisztérium még az idei évben új támogatási programot indít el a húshasznú szarvasmarha- és bivalyágazat termelési hatékonyságának, valamint az állomány genetikai színvonalának növelése érdekében. A támogatási konstrukció 2019. évi működésére összesen 700 millió forintot különített el az agrártárca.

Alattomos borkonkurencia

A Szlovákiai Borászok és Szőlészek Céhe (CVVS) 2019 első félévében is a borértékesítés jelentős csökkenését volt kénytelen elkönyvelni. A céh elnöke, Miroslav Fondrk leszögezte, hogy évről évre alattomosabb a borkonkurencia, aminek következtében több becsületes szlovákiai szőlő- és bortermelő felszámolhatja vállalkozását.

Korszerűbb tárolókat és raktárakat!

A szlovákiai gyümölcs- és zöldségtermesztők elégedetten fogadták, hogy tárolókapacitásaik bővítéséhez uniós alapokból is pályázhatnak forrásra. Speciális növények termesztésére 15 millió euró jut uniós keretből.

Gyuricza Csaba: tudás- és technológia export segíthetné az afrikai országokat

Segély helyett tudás- és technológia exporttal kellene segíteni az aszály sújtotta afrikai országokat - jelentette ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója hétfőn a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.