Back to top

Újra medve kóborol az országban

A Heves-Borsodi-dombság területéről már több bejelentést is kaptak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei, Szilvásvárad és Nagyvisnyó határában is látták az állatot.

Egy héttel ezelőtt Szilvásvárad határában, előtte pár nappal pedig Nagyvisnyó környéken láttak egy barnamedvét. A helyiek szerint többen is látták az állatot és úgy tudják, lábnyomot is rögzítettek a természetvédelmi szakemberek, s fölfedezték a ragadozó ürülékét is - írja a heol.hu. Csőgér Bálint, Nagyvisnyó polgármestere úgy hallotta, a szemtanúk beszámolója szerint a temetőkerítés mellett szaladt a Bükk irányába az állat.

A falun belül szerencsére nem mozgott a barnamedve, valószínűleg tarthat az emberektől, nem keres élelmet a kukákban, mint az erdélyi társai.

Úgy véli, lassacskán hozzá kell szokni a nagyragadozó jelenlétéhez, ezért óvatosabban kell közlekedni, viselkedni az erőben mint eddig.

Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) zoológiai szakreferense elmondta: az állatok téli nyugalmi időszaka után már március végétől kezdve több, medvével kapcsolatos lakossági bejelentést kaptak a Sajó-völgy, illetve a Heves-Borsodi-dombság területéről.

– Az esetek egy része valós medveészlelésekhez köthető, viszont az esetek többsége nem volt megerősíthető, míg néhány bejelentés egyértelműen téves volt. Utóbbi esetben a bejelentők, borz, illetve kutya lábnyomát tévesztették össze a méreteiben is jóval nagyobb medvetappancsok lenyomatával.

Azt gondolnánk, hogy egy medve észlelésének bejelentése szinte „biztosan” medvéhez köthető, de ez nem így van.

Több esetben nagytestű kutyát, míg máskor egy rossz állapotban lévő vadetetőt néztek barna medvének. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata gyűjti ezen előfordulási adatokat, és a kapcsolódó információkat. A Bükk területéről 2008-tól folyamatosan vannak dokumentált észlelések – fejtette ki Gombkötő Péter.

Szerinte a nagyragadozókkal kapcsolatos esetleges konfliktusok legfőbb forrása, ha a fajok számára alkalmas élőhelyek kiterjedését csökkentik, azok állapotát emberi beavatkozások révén rontják, például a természetes, természetközeli állapotban lévő erdőket nem a tartamosság feltételeinek megfelelően kezelik.

A nagyragadozók, ha a természetes élőhelyeik jó állapotban maradnak, a velük való, törvényszerűen bekövetkező konfliktusok száma jelentősen csökkenthető.

Ellenkező esetben épp az ember által teremtett nemkívánatos helyzetek lesznek a problémák fő forrásai.

A BNPI ezúton is felhívja a lakosság figyelmét a medvékkel történő találkozások esetében alkalmazandó viselkedési szabályokra, amelyek megtalálhatók a szervezet weboldalán.

Forrás: 
heol.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A bőgésre kész a fegyverzet

A szarvas agancsának ciklikus fejlődése egyedülálló folyamat a természetben. Hiszen az évenként lehullajtott majd újranövesztett agancs kiemelkedő példája egy „szerv” teljes regenerálódásának. A gímbika mintegy 100-120 nap leforgása alatt építi (rakja) fel az akár 14-17 kilogrammos fejdíszét. Ez megközelítőleg napi 1-2 centiméteres növekedést jelent ágvégenként.

Középvezetőket nevelnek

Gondoskodó, emberközpontú iskola a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakgimnázium. Az alföldi, több mint 60 éves intézmény szellemiségében ott gyökerezik a selmecbányai közösségi érzés, amely megérinti az odajáró diákokat, valamint értékre, hagyományőrzésre, a természet és a közösség tiszteletére nevel.

Ők a világ leggyorsabb madarai

Hihetetlennek hangzik, de a szirti sas elérheti a 320 km/óra sebességet. A vándorsólyom pedig még ennél is gyorsabban tud repülni.

Mi lenne velünk fák nélkül?

Az Amazonas térségében égő tüzek nem csak lokálisan szinten okoztak óriási károkat, az egész világ érzi pusztító hatását. Ennek tükrében merült fel a kérdés, hogy az emberiség túlélése mégis mennyiben függ a fáktól?

A kevesebb mesterséges szelekcióval tenyésztett kutyafajták viselkedése közelebb áll a farkasokéhoz

Azok a kutyafajták, melyek tenyésztésében régóta szerepet játszik a mesterséges szelekció, kevésbé bírnak a farkasokéhoz hasonló viselkedési formákkal, mint a többi fajta - jöttek rá a Milánói és Pisai Egyetem tudósai. Ehhez három fajtával végeztek kísérleteket, melynek eredményei a A Royal Society Open Science című lapban jelent meg.

Megújítva vehették birtokba a XIX. kerület lakói a Kúttói-parkerdőt

Parkerdővé alakították a Kőbánya-Kispest metróvégállomás melletti erdőterületet. A Pilisi Parkerdő Zrt. és a XIX. kerületi önkormányzat együttműködésében megvalósuló fejlesztés során sportpályákat, futókört, erdei edzőparkot és játszóteret, valamint kutyafuttatót létesítettek.

Minden tenyérlenyomat egy fával gazdagítja az erdőt

Nem szabad veszni hagyni az erdőket, fel kell készíteni őket a környezeti kihívásokra és törekedni kell a fával borított terület növelésére - hangsúlyozta Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár a 700 gyermeket fogadó IV. Erdővarázs Családi Napján.

Hazai méhlegelők - a tavaszi fás hordásnövények

Méhészeti dendrológia sorozatunkat, mely a hazai méhlegelő fontos tagjait igyekszik bemutatni, a tavaszi fás hordásnövények ismertetésével folytatjuk. Amikor e méhlegelők virágoznak, bent a kaptárban zajlik a nemzedékváltás, s gyűlik a virágpor, készül/raktározódik a tavaszi virágméz is, a méhész szezon első pergetnivalója. Az előző részben a kökényt és a madárcseresznyét ismertettem, most folytatom a sort a tavasz növényeivel.

Örökbe fogadna egy darabka erdőt? Pár száz forintból már lehet saját csemetéje

Közösségi kertek után közösségi erdők is „kinőhetnek a földből”, és már néhány száz forinttal is hozzájárulhat bárki a szép és hasznos küldetéshez. Az első projekt Nógrád megyében, Csécsén valósul meg, novemberben már ültetik is a fákat.

Szarvasvarjú – nem mindenkinek!

Hazánkra az elmúlt évtizedben jellemző, hogy rendkívül sok olyan díszmadár érkezett, melyet korábban még soha nem tartottak magángyűjteményekben. Ilyen faj például a kaffer szarvasvarjú, mely nagy termete és magas takarmányozási költségei miatt csak kevesek számára elérhető.