Back to top

Újra medve kóborol az országban

A Heves-Borsodi-dombság területéről már több bejelentést is kaptak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei, Szilvásvárad és Nagyvisnyó határában is látták az állatot.

Egy héttel ezelőtt Szilvásvárad határában, előtte pár nappal pedig Nagyvisnyó környéken láttak egy barnamedvét. A helyiek szerint többen is látták az állatot és úgy tudják, lábnyomot is rögzítettek a természetvédelmi szakemberek, s fölfedezték a ragadozó ürülékét is - írja a heol.hu. Csőgér Bálint, Nagyvisnyó polgármestere úgy hallotta, a szemtanúk beszámolója szerint a temetőkerítés mellett szaladt a Bükk irányába az állat.

A falun belül szerencsére nem mozgott a barnamedve, valószínűleg tarthat az emberektől, nem keres élelmet a kukákban, mint az erdélyi társai.

Úgy véli, lassacskán hozzá kell szokni a nagyragadozó jelenlétéhez, ezért óvatosabban kell közlekedni, viselkedni az erőben mint eddig.

Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) zoológiai szakreferense elmondta: az állatok téli nyugalmi időszaka után már március végétől kezdve több, medvével kapcsolatos lakossági bejelentést kaptak a Sajó-völgy, illetve a Heves-Borsodi-dombság területéről.

– Az esetek egy része valós medveészlelésekhez köthető, viszont az esetek többsége nem volt megerősíthető, míg néhány bejelentés egyértelműen téves volt. Utóbbi esetben a bejelentők, borz, illetve kutya lábnyomát tévesztették össze a méreteiben is jóval nagyobb medvetappancsok lenyomatával.

Azt gondolnánk, hogy egy medve észlelésének bejelentése szinte „biztosan” medvéhez köthető, de ez nem így van.

Több esetben nagytestű kutyát, míg máskor egy rossz állapotban lévő vadetetőt néztek barna medvének. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata gyűjti ezen előfordulási adatokat, és a kapcsolódó információkat. A Bükk területéről 2008-tól folyamatosan vannak dokumentált észlelések – fejtette ki Gombkötő Péter.

Szerinte a nagyragadozókkal kapcsolatos esetleges konfliktusok legfőbb forrása, ha a fajok számára alkalmas élőhelyek kiterjedését csökkentik, azok állapotát emberi beavatkozások révén rontják, például a természetes, természetközeli állapotban lévő erdőket nem a tartamosság feltételeinek megfelelően kezelik.

A nagyragadozók, ha a természetes élőhelyeik jó állapotban maradnak, a velük való, törvényszerűen bekövetkező konfliktusok száma jelentősen csökkenthető.

Ellenkező esetben épp az ember által teremtett nemkívánatos helyzetek lesznek a problémák fő forrásai.

A BNPI ezúton is felhívja a lakosság figyelmét a medvékkel történő találkozások esetében alkalmazandó viselkedési szabályokra, amelyek megtalálhatók a szervezet weboldalán.

Forrás: 
heol.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdőgazdasági megemlékezés Miskolcon

A trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak az ÉSZAKERDŐ Zrt. miskolci központi épületénél.

Békapopuláció a kipusztulás szélén

Kutatók arra figyelmeztetnek, hogy Törökország egyes részein a békák a lokális kipusztulás szélére sodródtak, annyira túlzásba vitték fogyasztási céllal való gyűjtésüket.

Tenyésszünk fácánt! Kiváló jövedelemkiegészítés

Manapság egyre népszerűbb a nem háztáji állatok tartása és a belőlük készült élelmiszerek fogyasztása. Ennek kapcsán találkoztam a fácánnal, sokszínű vadászható madarunkkal. Felvetődött a kérdés, vajon milyen termelésre képes, és milyen piaci lehetőségeket rejt, emellett alkalmas-e háztáji tartásra.

A szent íbisz rokona még fel-feltűnik

Közismert, hogy az íbiszek az ókori Egyiptom hitvilágában jelentős szerepet játszottak, de az már kevésbé ismert, hogy egyes fajaik napjainkban is nagymértékben terjeszkednek. Ilyen például a szent íbisz, melynek fogságból megszökött példányai Franciaországban ma már erős populációt alkotnak, míg közeli rokona, a batla nálunk már csak igazi ritkaságnak számít.

Jaj a zengőlegyeknek!

A szürke légykapó egész Európában fészkelő madár, hazánkban is széltében elterjedt, bár állománya az utóbbi évtizedekben megfogyott, jelenleg a becslések szerint Magyarországon nagyságrendileg 50 ezer pár költ. Korábban például rendszeresen láttam a badacsonyi vasút­állomásnál, Budapesten a Múzeumkertben, ahol frissen kirepült fiatalokat is megfigyeltem.

Ritka videón egy újszülött gímszarvas borjú első lépései

Ritkán látható, különleges videó örökítette meg egy nemrég született gímszarvas borjú első lépéseit és lábra állását a Budakeszi Vadasparkban. A felvételen az anya és a kis borjú első közös, meghitt pillanatai is láthatók.

Irány a Heves–Borsodi-dombság

„Mátra alján, Bükknek szélén lakik az én öreg néném” – jellemezhetnénk Fazekas Anna verses meséje nyomán az Óbükk néven is ismert területet, mely ugyan nevében dombság, mégis inkább hegyvidék jellemzi. Erre utal a Vajdavár-hegy elnevezés is.

Számos programot és élményt kínálnak az ökoturisztikai bemutatóhelyek a pünkösdi hétvégén

A járvány miatt bevezetett korlátozások enyhítésével ismét megnyithat az ökoturisztikai bemutatóhelyek zöme, így a pünkösdi hosszú hétvégén már kifejezetten változatos programkínálatból választhatnak azok, akik tíz nemzeti parkunk valamelyikét vennék célba az ünnep idején.

Újra nyit a Zilahy Aladár Erdészeti Múzeum

Pünkösd vasárnap és hétfőn újra kinyitja kapuit a szilvásváradi Zilahy Aladár Erdészeti Múzeum, mely egyelőre csökkentett nyitvatartással működik. A gyűjtemény júniusban csütörtöktől vasárnapig lesz látogatható, figyelmet fordítva az aktuális járványügyi intézkedések betartására.

A sakktáblavirágtól a pestisgyógyszerig - különleges vadvirágok Somogyban

A májusi kirándulások alkalmával a szokásosnál is több nyíló vadvirágot láthatunk Somogyban is. A színpompás mezőkön igazi ritkaságok is élnek, védett fajok is.