A fajmentési programba a Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány részéről két magyar dendrológus és botanikus, Debreczy Zsolt és Rácz István is bekapcsolódott. Libanonban három alkalommal végeztek kutató és gyűjtő munkát, tőlük származott az a mag is, amelyből azt a fát nevelték föl, amelyet a cédrus nap keretei között elültettek a Füvészkertben.
A cédrusfa Libanon állami jelképe; megjelenik nemzetük zászlajában, címerében és megemlítik himnuszukban is, tudtuk meg Joanna Azzi nagykövetasszony beszédéből. Szimbolikus jelentőséggel bíró növény, ahogyan a melléktörzseket nevelő fa a meredeken felfelé növő ágait, mint az imádkozó ember a karjait, az ég felé tartja. rendkívül szívós és ellenálló a növényt a biblia az erő jelképeként említi.
A libanoni hatóságok a folyamat megakadályozására a jelentősebb cédruslelőhelyeket nemzeti parkokká nyilvánították, hallhattuk. Az ott található fák több száz évesek, némelyikük a föníciaiak korából származhat; vannak példányok, amelyek korát 1500-2000 évesre becsülik. A legnemesebb közülük az Unesco Világörökség védelme alatt áll.