0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Születésnapi nyílt borbírálat Pécsen

Az idén 70 éves a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, amit több szakmai rendezvénnyel tesznek emlékezetessé. Így a kísérleti borok nyilvános bírálatára 70 érdeklődő vendég is jegyet válthatott. Tizenkét kísérlet eredményét mutatta be Hevér László főborász.

Először a fehérborokkal folytatott munkába nyerhettünk bepillantást, rögtön az ifj. Kozma Pál által nemesített rezisztens szőlőfajták borával nyitva a kóstolót.

A fajták mögött két évtizedes kutatómunka áll, a rezisztenciát adó fajokkal készített első hibrideket több generáción keresztül visszakeresztezték nemes fajtákkal,

ezért már nem érezhető bennük a „vad íz”. A legismertebb fajta a már állami elismerést nyert Jázmin, ami nagyon szép muskotályos illatú és ízű bort ad. A Borsmenta is ismert a borvidéken, Villányban és Szekszárdon több borászat telepített belőle. A harmadik fehér szőlő a Silver, a negyedik tétel pedig igazi különlegesség volt, ugyanis kék szőlőből készült fehérbor volt. A Pinot regina fajta a Pinot noir ellenálló utóda, később vörösborként is bemutatták.

Fajtaborokként a kutatóintézet Furmint és Cirfandli klónjait kóstolhattuk. A Furmintnál a nagy száraz fehérbor készítésére alkalmas klónok kiemelése volt a cél,

Pécs jellegzetes fajtájánál, a Cirfandlinál pedig egyöntetűen érő, a késői szüretet is kibíró változatokat keresnek.

Kék szőlőből kétféle jelleget célzott meg a nemesítő a rezisztens fajtákban; a Pinot noir könnyed eleganciáját, illetve a nagy vörösbort adó Cabernet sauvignon mély színét, teltségét, fűszerességét, nagy érlelési potenciálját. A Pinot regina és a Pamerzs, illetve két számmal jelölt hibrid, a 26/1 és a 29/5 borát kóstolhattuk. A Cabernet sauvignonnal klónszelekciót is folytatnak Pécsett, hogy a hazai viszonyok közt is megbízható, rendszeresen jó minőséget elérő változatokat emeljenek ki. A 30 klón közül hatot emeltek ki, és négyet mutattak be.

Fehérbornál még nem nagyon foglalkoznak az almasavbontással a hazai borászatok és vörösbornál is sokan hagyatkoznak a természetes folyamatra. Fehérbornál nem a savtartalom csökkentése a cél, hanem az összetétel megváltoztatása a keményebb almasavból a lágyabb, krémesebb tejsav irányába, nem is beszélve a közben kialakuló aromák adta komplexitásról.

A legjobb még erjedés közben használni az almasavbontó baktériumokat, hogy gyümölcsösebb, kerekebb legyen a végeredmény.

A kísérletsort Chardonnay fajtán mutatták be, de a Furmint vagy a Zenit is esetében is megfontolandó ez a technológia, mondta Hevér László.

Kereskedelmi forgalomban lévő és vad élesztőkkel is folynak kísérletek, hiszen nagy különbségeket lehet elérni velük illatban, karakterben. Ezeket az Olasz rizling példáján követhettük nyomon. Rövid héjon áztatás és derítés kombinációinak hatását mérték a Sauvignon blanc borára.

Vörösboroknál erjesztési kísérletet, tanninokkal és élesztőkkel, valamint tölgyfakészítményekkel végzett vizsgálatok eredményét mutatták be. Az egyszerűbb vörösborok készítésénél lehet bevetni a hordót utánzó chipset vagy tölgyfadongát, amit a cefréhez kevernek vagy belógatnak a tartályba. Mint a kóstolás során kiderült, a magyar és a francia tölgy harmonikusabb eredményt ad, mint a robusztusabb amerikai tölgy.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu