0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

Kevesebb az élőmunka, több a tej

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézete (NAIK MGI), illetve jogelődei a magyar mezőgazdaságot 1869 óta szolgáló kutatóintézet, mely az agrárium gépesítését elősegítő műszaki-technológiai kutatással, fejlesztéssel és tudományos tevékenységgel foglalkozik. Fennállásának 150 éves fennállása jubileumát konferenciákkal is ünneplik.

Az ünnepségsorozat első állomása az AGROmashEXPOn volt, a másodikat az intézet falai között május 16-án megrendezett „Korszerű megoldások a tejelőszarvasmarha-tartásban” című konferencia jelentette. Dr. Gulyás Zoltán, az intézet igazgatója a konferencián szólt arról is, hogy a jubileumi ünnepségsorozat 3. állomása a drónok mezőgazdasági alkalmazásáról szóló rendezvény lesz, ahol különösen a permeteződrónok kerülnek előtérbe. Őszre pedig egy nagy nemzetközi konferenciát rendeznek, ezzel tisztelegve az intézmény másfélszázados múltjának.

Dr. Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója üdvözlő beszédében aktualitásokra is kitért, így arra is, hogy

az idei aszály és az azt követő hideg időjárás miatt némileg módosul a mezőgazdasági munkák elvégzésének ideje is.

Ebből is látszik, hogy nem egyszerű helyzetben van, aki a mezőgazdaságban dolgozik, hiszen minden pillanat szolgálhat új, aktuális helyzetekkel, s ez a tejelőszarvasmarha-ágazatra is vonatkozik. Ez az ágazat, bár sok problémával küzd a mindennapokban, mégis robbanásszerűen fejlődik. A kézi munkaerő egyre inkább visszaszorul, míg a digitalizáció gyorsan terjed, s új fejlesztési irányzatok jelennek meg. A NAIK-ban komoly kutatásokat végeznek az ágazatot érintő kihívások megválaszolására, s az eredmények azt igazolják, hogy nemzetközi szinten is eredményesek vagyunk. Így például Észak-Afrikában hazánkban kifejlesztett módszerekkel dolgozzák fel a nyers tejet.

Szepesi Áron osztályvezető az Agrárminisztérium képviseletében „A tejelő ágazat aktuális helyzete hazánkban” címmel tartott előadást. A tejelőágazatban az utóbbi években igen sok innováció történt, például gyökeresen új fejőrendszerek jelentek meg. Szarvasmarha-állományunk jelenleg mintegy 884 ezer egyed, s tehénállományunk is folyamatosan nő. Az utóbbi időben tejtermelésünk mennyisége állandósult, s ez gazdasági fenntarthatósággal is párosult.

Hazánkban nő a tejtermékfogyasztás, különösen a sajté, de még mindig messze járunk például Németországtól.

Dr. Orosz Szilvia az ÁT Kft. NIR takarmányanalitikai igazgatója a NIR analitikai módszert ismertette, mely gyors adatbázist biztosít a takarmányok vizsgálatánál. A fejlesztések mögött független szolgáltató laboratóriumok hálózata áll. Megbízható eredmények különösen a szárított és darált mintákból kaphatók jelenleg, de a fejlődés e téren is óriási. Felhívta a figyelmet arra, hogy az adatbázisokból kiderül, hogy míg kukorica- és lucernaszilázsunk is megfelelő, addig lucerna- és réti szénánk gyakorta gyenge minőségű.

Bódi Gábor a Dairy-Ép Kft. területi képviselője a fejőrobotoknak a tehénközpontú tejtermelést végző nagyüzemekben kifejtett hatását elemezte.

A robot tőgyrendszerre fej, így nincs vakfejés, emellett jobb takarmányozási hatékonyságra is számíthatunk,

az állatok ugyanis gyakrabban vesznek föl takarmányt. Kevesebb az élőmunka, több a tej, s a telepek egyműszakos munkarendben dolgoznak.

Strausz Zsolt, a Készenlét Zrt. kereskedelmi igazgatója olyan takarmánykeverő és -kiosztó kocsit mutatott be, melynek tartályában már mérhetők a különféle takarmányozási paraméterek, Strasszer József, a Bentley Magyarország Kft. termékmenedzsere pedig beszámolt arról, hogy a fejőrobotokból, bár 50-60 egyedes állományra alakítják ki őket, egyszerre több is működhet egy-egy állományban. Véleménye szerint a jövőben a fejőrobotok mellett teljes rendszerek fognak terjedni, így a tehenészetek el sem képzelhető robotizálása várható. Ne feledjük, aki ma fejőrobotot akar vásárolni, annak tanácsos rendszerszinten terveznie.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu