Back to top

A tájidegen fajok végleges kiszorítására törekednek

A Pilisi Parkerdő Zrt. az őshonos növényzet visszatelepítésével állítja helyre az évszázadok óta megváltoztatott élőhelyeket. Tavasszal a Dunabogdány környéki védett erdőkben kezdődött meg az őshonos tölgyfajok visszatelepítése.

A Pilisi Parkerdő Zrt. kiemelt célja, hogy megfékezze a sok gondot okozó tájidegen fafajok terjeszkedését, visszaállítsa a természetes állapotokat, és az erdőgazdálkodás eszközeivel természetvédelmi kezelési célokat is megvalósítson.

A Visegrádi Erdészet kezelésében álló, 305 méter magas Sajgó-hegy északi és nyugati oldalán lévő erdők nem őshonos faállományok: akácosok, erdei- és fekete fenyvesek.

Utóbbiakban spontán megjelennek az egykor uralkodó és elegyfafajok, így kíméletes, folyamatos erdőborítást biztosító erdőművelési módszerekkel, tarvágás nélkül lehet visszaállítani az eredeti állapotokat. Az akácosok esetében azonban bonyolultabb a helyzet, mivel csak mesterséges úton lehet megakadályozni, hogy tovább romoljon  Dunabogdány környékén a természetes erdőtípust képviselő tölgyesek állapota. Az akácosok terjeszkedése és lágy szárú növényeinek térhódítása súlyos károkat okoz a természetszerű erdőkben.

A Visegrádi Erdészet vezetője, Némedy Zoltán szerint nincs más megoldás, mint szakszerűen eltávolítani a tájidegen faállományt, hogy helyét a potenciális természetes erdőtársulás őshonos fafajaival lehessen beültetni. A szakember elmondta, hogy közel egy évtizede így sikerült helyreállítani a Hideg-hegy keleti oldalában a gyertyános-tölgyest, valamint a Kühlenberg-forrás fölötti 5 hektárnyi természetes erdőtársulást. Más tájidegen fafajok esetében (nyugati ostorfa, zöldjuhar, lucfenyő stb.) is sikeres az átalakítás; a fakitermelés során ezeket kivágják, miközben az őshonos fákat megkímélik.

Az a cél, hogy Dunabogdány környékén a fajszegény akácosokat felváltsák a jellemző állományalkotó fafajok, mint a molyhos tölgy, az olasz tölgy, a csertölgy és a dárdáskaréjú kocsánytalan tölgy.

A számos elegyfa közül a virágos kőris, a vadkörte, a barkócaberkenye, a házi berkenye, a déli berkenye, a mezei szil és a mezei juhar említhető. Az akácosokkal ellentétben itt változatosabbak a cserjék (húsos som, fagyal, ostorménbangita, kökény, bibircses kecskerágó, egybibés galagonya, varjútövisbenge, ükörkelonc, pukkanó dudafürt, sóskaborbolya, csepleszmeggy, gyepűrózsa) és virágpompás a gyepszint. A fajgazdagabb erdőnek sokkal változatosabb az állatvilága is.

Megkezdődött az őshonos fajok visszatelepítése
Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.
Tavasszal megkezdődött az őshonos tölgyfajok visszatelepítése a területre. Ennek során a Visegrádi Erdészet szakemberei dárdáskaréjú kocsánytalan tölgy makkot vetettek, valamint olasz tölgy csemetét ültettek. Ősszel szükség szerint cser-, illetve molyhos tölggyel pótolják az uralkodó fafajokat, illetve visszaültetik a hiányzó elegyfajokat és cserjefajokat is. Ez a munka több évig elhúzódhat: 10-12 évre van szükség az erdősítés befejezésére, a tájidegen fajok kiszorítására.

Forrás: 
Pilisi Parkerdő közlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A bőgésre kész a fegyverzet

A szarvas agancsának ciklikus fejlődése egyedülálló folyamat a természetben. Hiszen az évenként lehullajtott majd újranövesztett agancs kiemelkedő példája egy „szerv” teljes regenerálódásának. A gímbika mintegy 100-120 nap leforgása alatt építi (rakja) fel az akár 14-17 kilogrammos fejdíszét. Ez megközelítőleg napi 1-2 centiméteres növekedést jelent ágvégenként.

Középvezetőket nevelnek

Gondoskodó, emberközpontú iskola a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakgimnázium. Az alföldi, több mint 60 éves intézmény szellemiségében ott gyökerezik a selmecbányai közösségi érzés, amely megérinti az odajáró diákokat, valamint értékre, hagyományőrzésre, a természet és a közösség tiszteletére nevel.

Ők a világ leggyorsabb madarai

Hihetetlennek hangzik, de a szirti sas elérheti a 320 km/óra sebességet. A vándorsólyom pedig még ennél is gyorsabban tud repülni.

Mi lenne velünk fák nélkül?

Az Amazonas térségében égő tüzek nem csak lokálisan szinten okoztak óriási károkat, az egész világ érzi pusztító hatását. Ennek tükrében merült fel a kérdés, hogy az emberiség túlélése mégis mennyiben függ a fáktól?

842 ezer forintot dobnak a kukába

Évente mintegy 2,8 tonna élelmiszert, azaz 842 ezer forintnak megfelelő táplálékot dob ki egy átlagos amerikai egy friss felmérés szerint. A megdöbbentő adatok nem csak a fejlett világra jellemzőek: más-más okokból, de az egész világon jelentős a pazarlás.

Megújítva vehették birtokba a XIX. kerület lakói a Kúttói-parkerdőt

Parkerdővé alakították a Kőbánya-Kispest metróvégállomás melletti erdőterületet. A Pilisi Parkerdő Zrt. és a XIX. kerületi önkormányzat együttműködésében megvalósuló fejlesztés során sportpályákat, futókört, erdei edzőparkot és játszóteret, valamint kutyafuttatót létesítettek.

Az agrárminiszter nagyra tartja a fűszerpaprika-termelők munkáját

A Kalocsai Érsekkertben lenyűgöző látvány és fergeteges hangulat fogadta a XXX. Kalocsai Paprikafesztiválra látogatókat, paprikafüzérekkel, népművészeti és néptáncbemutatóval, vásári árusokkal, játszótérrel és koncertekkel. A kiállítói pavilonokban fűszerpaprikafajták és -termékek széles választékát mutatták be.

Minden tenyérlenyomat egy fával gazdagítja az erdőt

Nem szabad veszni hagyni az erdőket, fel kell készíteni őket a környezeti kihívásokra és törekedni kell a fával borított terület növelésére - hangsúlyozta Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár a 700 gyermeket fogadó IV. Erdővarázs Családi Napján.

Hazai méhlegelők - a tavaszi fás hordásnövények

Méhészeti dendrológia sorozatunkat, mely a hazai méhlegelő fontos tagjait igyekszik bemutatni, a tavaszi fás hordásnövények ismertetésével folytatjuk. Amikor e méhlegelők virágoznak, bent a kaptárban zajlik a nemzedékváltás, s gyűlik a virágpor, készül/raktározódik a tavaszi virágméz is, a méhész szezon első pergetnivalója. Az előző részben a kökényt és a madárcseresznyét ismertettem, most folytatom a sort a tavasz növényeivel.

Örökbe fogadna egy darabka erdőt? Pár száz forintból már lehet saját csemetéje

Közösségi kertek után közösségi erdők is „kinőhetnek a földből”, és már néhány száz forinttal is hozzájárulhat bárki a szép és hasznos küldetéshez. Az első projekt Nógrád megyében, Csécsén valósul meg, novemberben már ültetik is a fákat.