0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

Az egri várvédő és a bor

Dobó Istvánról és vitézi diadaláról mindenki hallott Egerben. De hogy utána mi lett a sorsa, hol élt és hol halt meg az egri hős, arról már alig tud valamit az átlagember.

Dobó az egri ostromot követően még 20 évig élt, de már nem Egerben. Erdély vajdájává nevezték ki, majd Léva várát kapta meg. 1569-ben azonban hűtlenségi pert indítottak ellene, amely tipikus koncepciós per volt, így élete utolsó éveit (1283 napot) a pozsonyi vár börtönében fogságban töltötte. Szabadulásakor egészsége már erősen megromlott, így tért vissza szerednyei otthonába, ahol 1572-ben elhunyt.


No de hol is található Szerednye? Egertől pontosan 245 kilométernyi autóútra keletre. Az egykori Ung vármegyéhez tartozó település ma Ukrajna (Kárpátalja) területéhez tartozik: A határátlépéstől 42 kilométernyire már csak a Szerednye (Середне) feliratot kell keresni ukránul, s meg is érkeztünk a Dobó család ősi fészkébe. A várat a XII. században feltehetőleg a templomos lovagrend építette, ezután a Pálóczi család birtokolta Szerednyét és a hozzá tartozó falvakat. Pálóczi Antal, a család utolsó férfitagja 1526-ban Mohácson esett el. Mivel nem volt férfiági leszármazottja, birtokai a közeli rokonokat, a Dobókat illették meg.

Az ungvári járási Szerednye és környéke Kárpátalja egyik legrégibb szőlő-, illetve bortermelő vidéke. Egy 1417-ből származó oklevél már híres szőlőtermő központként említi.

A vár egyik legismertebb tulajdonosa Dobó István, az egri vár védelmének irányítója volt, aki állítólag nagyon kedvelte a kis erősséget, számos alkalommal tartózkodott itt és gyakran vadászott a környező Szinyák hegység erdőségeiben. Itt érte a halál is a pozsonyi börtönből való szabadulása után 1572 májusában kb. 72 éves korában. S bár egy nem bizonyítható legenda úgy tartja, hogy Dobó szívét itt, Szerednyén temették el, az igazság az, hogy holttestét a család dobóruszkai (ma Ruská, Dobóruszka falu Szlovákiában) sírboltjában helyezték örök nyugalomra.


Ma már romokban áll az egri hős vára, és még egy emléktábla sem utal arra, hogy valaha ez a vár Dobóé volt. Bármily meglepő azonban, van Szerednyén egy emléktábla, amely Dobóra utal, ám ehhez a föld alá kell bújnunk. Szerednye alatt húzódik ugyanis egy érdekes pincerendszer, melyet nem más, mint Dobó István vájatott, méghozzá állítólag az Eger ostrománál foglyul ejtett törökökkel. A Dobó család ugyanis – bár ez sincs benne a köztudatban – borkereskedelemmel alapozta meg vagyonát, a Dobó testvérek: Ferenc, István és Domokos híres borkereskedők voltak, akik megannyi hordó szerednyei bort szállítottak Lengyelországba.

A pince falán XVI. század elejéről származó kőbe vésett latin nyelvű felirat arról tudósít, hogy

„Kivájatott a ruszkai jeles Dobó fivérek, Ferenc, István és Domokos, a szerednyei földbirtokok és vár örökösei és tulajdonosai fáradságával. (A pince) védőfallal és árokkal erősíttetett meg. Krisztus urunk 1557. esztendejében.”

(Excavatum opere egregiorum Francisci, Stephani et Dominici Dobó de Ruzka, fratrum, heredum et possesorum locorum et castri in Zerednye. Cavamen propugnaculis et fossa instruxerunt. Anno Christi millesimo quingentesimo quinquagesimo septimo). A felirat olvasható még egy fatáblán orosz nyelven is, magyarul természetesen nem. Az egykori Dobó-birtok pincerendszere egyébként ma a Leanka Agráripari Vállalat (Ahropromiszlova Firma Leanka) néven működik, ahol még kóstolásokat is szerveznek.

A szájhagyomány úgy tartja, hogy a pincét föld alatti folyosó köti össze az ungvári, valamint a munkácsi várral.

Ez természetesen csupán legenda, ám a pincerendszer e legendák nélkül is különleges hely. A bortárolás szempontjából vett különlegességét részben az állandó levegőhőmérséklet adja, részben a vulkanikus sziklafal pórusain beszivárgó tiszta levegő által létrehozott egyedi mikroklíma.

A szerednyei gazdaságban az európai fajtákkal beültetett terület meghaladja a kétszáz hektárt. Túlnyomó részük az úgynevezett világfajták, a Cabernet Sauvignon, Merlot, Olaszrizling, Rizlingszilváni, na és természetesen a nagyüzemnek és Kárpátaljának oly sok dicsőséget hozó Pirostramini, a híres Trojanda Zakarpattya alapanyaga. Az itteni szőlészek kifinomult ízléséről tanúskodik, hogy a Szerednyét övező dombokon továbbra is jelentős területet foglalnak el az Irsai Olivérrel és a Rizlingszilvánival beültetett táblák. Az agráripari vállalat nevét adó Leányka szintén a kedvencek közé tartozik.

Forrás: kárpátinfo