Back to top

Az egri várvédő és a bor

Dobó Istvánról és vitézi diadaláról mindenki hallott Egerben. De hogy utána mi lett a sorsa, hol élt és hol halt meg az egri hős, arról már alig tud valamit az átlagember.

Dobó az egri ostromot követően még 20 évig élt, de már nem Egerben. Erdély vajdájává nevezték ki, majd Léva várát kapta meg. 1569-ben azonban hűtlenségi pert indítottak ellene, amely tipikus koncepciós per volt, így élete utolsó éveit (1283 napot) a pozsonyi vár börtönében fogságban töltötte. Szabadulásakor egészsége már erősen megromlott, így tért vissza szerednyei otthonába, ahol 1572-ben elhunyt.

Eger vára

No de hol is található Szerednye? Egertől pontosan 245 kilométernyi autóútra keletre. Az egykori Ung vármegyéhez tartozó település ma Ukrajna (Kárpátalja) területéhez tartozik: A határátlépéstől 42 kilométernyire már csak a Szerednye (Середне) feliratot kell keresni ukránul, s meg is érkeztünk a Dobó család ősi fészkébe. A várat a XII. században feltehetőleg a templomos lovagrend építette, ezután a Pálóczi család birtokolta Szerednyét és a hozzá tartozó falvakat. Pálóczi Antal, a család utolsó férfitagja 1526-ban Mohácson esett el. Mivel nem volt férfiági leszármazottja, birtokai a közeli rokonokat, a Dobókat illették meg.

Az ungvári járási Szerednye és környéke Kárpátalja egyik legrégibb szőlő-, illetve bortermelő vidéke. Egy 1417-ből származó oklevél már híres szőlőtermő központként említi.

A vár egyik legismertebb tulajdonosa Dobó István, az egri vár védelmének irányítója volt, aki állítólag nagyon kedvelte a kis erősséget, számos alkalommal tartózkodott itt és gyakran vadászott a környező Szinyák hegység erdőségeiben. Itt érte a halál is a pozsonyi börtönből való szabadulása után 1572 májusában kb. 72 éves korában. S bár egy nem bizonyítható legenda úgy tartja, hogy Dobó szívét itt, Szerednyén temették el, az igazság az, hogy holttestét a család dobóruszkai (ma Ruská, Dobóruszka falu Szlovákiában) sírboltjában helyezték örök nyugalomra.

Szerednye vára napjainkban

Ma már romokban áll az egri hős vára, és még egy emléktábla sem utal arra, hogy valaha ez a vár Dobóé volt. Bármily meglepő azonban, van Szerednyén egy emléktábla, amely Dobóra utal, ám ehhez a föld alá kell bújnunk. Szerednye alatt húzódik ugyanis egy érdekes pincerendszer, melyet nem más, mint Dobó István vájatott, méghozzá állítólag az Eger ostrománál foglyul ejtett törökökkel. A Dobó család ugyanis – bár ez sincs benne a köztudatban – borkereskedelemmel alapozta meg vagyonát, a Dobó testvérek: Ferenc, István és Domokos híres borkereskedők voltak, akik megannyi hordó szerednyei bort szállítottak Lengyelországba.

A pince falán XVI. század elejéről származó kőbe vésett latin nyelvű felirat arról tudósít, hogy

„Kivájatott a ruszkai jeles Dobó fivérek, Ferenc, István és Domokos, a szerednyei földbirtokok és vár örökösei és tulajdonosai fáradságával. (A pince) védőfallal és árokkal erősíttetett meg. Krisztus urunk 1557. esztendejében."

(Excavatum opere egregiorum Francisci, Stephani et Dominici Dobó de Ruzka, fratrum, heredum et possesorum locorum et castri in Zerednye. Cavamen propugnaculis et fossa instruxerunt. Anno Christi millesimo quingentesimo quinquagesimo septimo). A felirat olvasható még egy fatáblán orosz nyelven is, magyarul természetesen nem. Az egykori Dobó-birtok pincerendszere egyébként ma a Leanka Agráripari Vállalat (Ahropromiszlova Firma Leanka) néven működik, ahol még kóstolásokat is szerveznek.

A szájhagyomány úgy tartja, hogy a pincét föld alatti folyosó köti össze az ungvári, valamint a munkácsi várral.

Ez természetesen csupán legenda, ám a pincerendszer e legendák nélkül is különleges hely. A bortárolás szempontjából vett különlegességét részben az állandó levegőhőmérséklet adja, részben a vulkanikus sziklafal pórusain beszivárgó tiszta levegő által létrehozott egyedi mikroklíma.

A szerednyei pince

A szerednyei gazdaságban az európai fajtákkal beültetett terület meghaladja a kétszáz hektárt. Túlnyomó részük az úgynevezett világfajták, a Cabernet Sauvignon, Merlot, Olaszrizling, Rizlingszilváni, na és természetesen a nagyüzemnek és Kárpátaljának oly sok dicsőséget hozó Pirostramini, a híres Trojanda Zakarpattya alapanyaga. Az itteni szőlészek kifinomult ízléséről tanúskodik, hogy a Szerednyét övező dombokon továbbra is jelentős területet foglalnak el az Irsai Olivérrel és a Rizlingszilvánival beültetett táblák. Az agráripari vállalat nevét adó Leányka szintén a kedvencek közé tartozik.

Forrás: 
kárpátinfo

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A salánki hordó reneszánsza

Vajon a bodnárok mikor, az év melyik szakában lélegezhetnek fel, ha csak egy rövid időre is? Ebben a szakmában van-e egyáltalán holtszezon? Vagy modern világunkban az egész mesterség lassú halálra van ítélve?

Középvezetőket nevelnek

Gondoskodó, emberközpontú iskola a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakgimnázium. Az alföldi, több mint 60 éves intézmény szellemiségében ott gyökerezik a selmecbányai közösségi érzés, amely megérinti az odajáró diákokat, valamint értékre, hagyományőrzésre, a természet és a közösség tiszteletére nevel.

A gabonák vad rokonai jelenthetik a megoldást a klímaváltozásra

Élelmiszernövényeink vadon termő rokonai óriási genetikai változatosságot hordoznak magukban. Ezek között a gének között pedig megoldást találhatunk arra, miképp tudjuk "klímaállóvá" tenni kultúrnövényeinket is.

Jótékonysági borárverés Tiszaburáért

Nagy sikerrel zárult a Budapest Borfesztivál és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jótékonysági Borárverése, a tételekből befolyt több mint 6 millió forintot a tiszaburai varrodának ajánlották.

A földek emberei

A munka öröméből, hogy hasznot hajtunk, hogy szép, amit csinálunk, eleinte semmit sem vettem észre. Minden ridegnek látszott, koszos volt, szúrt és fájt. A deréktáj igazi veszélyzóna. Életem első igazi paprikaszedésén, amikor alig tízévesen megkaptam a felnőtteknek járó duplasort és az ezzel járó felelősséget (egy szem nem sok, annyi nem maradhatott száron), apám, beavatásul, gúnyt űzött belőlem.

Benedek Elek, a gazda

Idén ünnepeljük Benedek Elek (1859. szeptember 30–1929. augusztus 17.) születésének 160. évfordulóját. Kevesen tudják, hogy az elsősorban meseíróként számon tartott író a föld gyermeke, aki szülőfalujában mintagazdaságot hozott létre, több ezer fát ültetett, és a Madarak és fák napjának lelkes támogatója, terjesztője volt.

Az emlékezés mellett a mai termelőkről sem szabad megfeledkezni

Az Országgyűlés tavaly döntött arról, hogy Nagyatádi Szabó István egykori földművelésügyi miniszter születésnapját, szeptember 17-ét a földművesek emléknapjává nyilvánítja. Az erről szóló országgyűlési határozat indoklása szerint ezen a napon „arról a földműves-társadalomról emlékezünk meg, amely jó- és balsorsában egyaránt készen áll a haza szolgálatára”.

Ma van a Földművesek emléknapja

Az Országgyűlés tavaly valamennyi parlamenti frakció támogatásával megszavazta, hogy ezentúl minden év szeptember 17. a Földművesek Emléknapja legyen. Mi ezt a napot különösen fontosnak tartjuk, hiszen többek között nekik, a földműveseknek, ha úgy tetszik, a parasztoknak írjuk, szerkesztjük a lapot.

Október elején ismét lesz Villányi Vörösbor Fesztivál

Harmincöt borászat és csaknem félszáz gasztronómiai, kulturális és könnyűzenei program várja a résztvevőket a Villányi Vörösbor Fesztiválon, amelyet október 4. és 6. között 32. alkalommal rendeznek meg a borvidéki városban - közölték a szervezők az MTI-vel.

A Szentföld fái

A Bibliában elsőként megnevezett fák az Éden kertjében álltak, az „élet fája”, valamint a „jó és rossz tudásának fája”. Ezeknek a hírhedt szimbolikus fáknak a nevét nem közli a Szentírás, ír viszont sok egyéb, érdekes fás növényről.