Back to top

A hideg krumpli az új csodaszer?

Tudta, hogy egyes felmelegített ételek egészségesebbek, mint a frissek? Ilyen a krumpli, a rizs, a tészta, és a hüvelyesek. Ennek oka egyfajta keményítőben rejlik.

A rezisztens keményítő

A keményítők hosszú glükóz láncok, amelyek a gabona magvakban, a burgonyában, és egyéb élelmiszerekben találhatók. De nem minden keményítő szívódik fel, amit megeszünk.

Néha a keményítő egy kis része változatlan formában áthalad az emésztőrendszeren. azaz rezisztens az emésztéssel szemben.

Ezt a típusú keményítőt rezisztens keményítőnek hívják. Teljesen ellenállnak az emésztés folyamatának, nem kerülnek be a véráramba, csak a vastagbélben kezdik lebontani őket a bélbaktériumok. A működésük sokban emlékeztet a rostokéra.

Jótékony hatása

Kimutatták, hogy ezek fogyasztásának komoly egészségi előnyei vannak. Ide tartozik például a jobb inzulin érzékenység, az alacsonyabb vércukorszint, a csökkent étvágy, és a különféle, emésztésre gyakorolt jótékony hatások.

A rezisztens keményítőkben kevesebb kalória van, mint a rendes keményítőkben, tehát, minél több rezisztens keményítő van egy ételben, annál kevesebb kalóriát tartalmaz. Az étkezésekhez való hozzáadásuk megnöveli a telítettség érzését, ezért kevesebb kalória bevitelére sarkallja az embereket. Számos rendszeresen fogyasztott élelmiszernek van magas rezisztens keményítő tartalma, de nem mindegy hogyan fogyasztjuk ezeket.

Miért jobb a felmelegített?

Táplálkozástudományi szakemberek ízekre szedték a rezisztens keményítőket, és kategóriákba sorolták. Az egyik fajtája például akkor keletkezik, amikor bizonyos keményítős ételeket, például a burgonyát, a rizst, a tésztát, vagy a hüvelyeseket megfőzik, majd kihűtik. A hűtés az emészthető keményítők egy részét rezisztens keményítőkké változtatja át, ez a retrogradációs folyamat.  

Azt tanácsolják, hogy

főzzük meg, egy éjszakára tegyük a hűtőbe, majd melegítsük fel, azaz együnk másnapos ételeket.

Vagy együk hidegen, mondjuk, készüljön belőle saláta. Nem pusztán pénzt takarítunk meg az előző napi ételek elfogyasztásával, de a keményítős maradékok még egészségesebbek és kevésbé kalóriadúsak.

Egy tanulmány szerint a főtt fehér rizsnél, amelyet 24 órára 4 ⁰C-ra hűtöttek, majd újramelegítették 2,5-szer több volt a rezisztens keményítő, mint a frissen főtt változatban, és fogyasztás során jóval kisebb vércukorszintet eredményezett. A burgonya főzése és éjszakára történő lehűtése 280 %-kal növelte annak rezisztenskeményítő-tartalmát. Az árpa, a borsófélék, a lencsefélék és a babfélék esetében is kétszer, háromszor nagyobb volt ez az érték.

Fagyasztva, pirítva

Kísérletet végeztek a kenyérrel is, amelynek eredményét a European Journal of Clinical Nutrition című szaklapban tették közzé. Eszerint az eredmény azt mutatta, hogy e tekintetben a

legjobban a lefagyasztott, majd megpirított kenyér teljesített.

Amikor ilyen módon fogyasztották e kenyeret, akkor közel fele akkora étkezés utáni vércukorszintet mutatott. Hozzá teszik azonban, hogy a kenyeret nem szabad nagyon megbarnítani, mert az viszont már káros az egészségre.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A hatékonyságot szolgálja az AKI integrációja

Nem az AKI önállóságának csorbítását, hanem hatékonyabb együttműködést, az egyes kutatói szervezetek összehangoltabb közös munkáját eredményezi majd az, hogy az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) csatlakozik a NAIK-hoz – mondta el Nagy István a témáról tartott sajtótájékoztatón.

Nem akart laboratóriumba zárkózni

Szerencsés egybeesés volt Szilágyi Sámuel életében, hogy éppen akkor léphetett a kutatói pályára, amikor hat év gyakorlati tevékenység után új munkát keresett. A cseresznye gyümölcstulajdonságainak, virágzási és érési idejének genetikai hátterét kutatja, doktori dolgozatát másfél év múlva kell elkészítenie ebben a témában.

Csakis vegyszermentes

A Coop Italia élelmiszeráruház-lánc kampányt indított a növényvédős-szermaradványok ellen, és mostantól kizárólag szermaradék-mentes zöldséget és gyümölcsöt árusít saját márkája alatt. Május végétől már csak teljesen „mentes” zöldséget és gyümölcsöt forgalmaz mintegy 1100 üzletében.

A kávé lehet az elhízás elleni harc kulcsa

A Nottinghami Egyetem tudósai felfedezték, hogy a kávé képes stimulálni az energiaégetésben szerepet játszó barna zsírszövetet, ami kulcsfontosságú lehet az elhízás és a cukorbetegség elleni harcban.

Az EB szerint nincs bizonyíték a kelet-nyugati kettős élelmiszer-minőségre

Nincsenek bizonyítékok arra, hogy kelet-nyugati megosztottság alakult volna ki az élelmiszeripari termékek minőségében, az eltérő összetételű, de azonos vagy hasonló csomagolású áruk előfordulása nem mutat egyértelmű területi mintázatot - írta hétfői jelentésében az Európai Bizottság.

Főleg kávé és tea tekintetében vagyunk márkahűek

A 8%-os világátlaggal szemben kétszer olyan márkahűek a magyarok: 15 százalékuk ragaszkodik a megszokott termékekhez. Ugyanakkor több mint egynegyedük nyitottabban áll a korábban nem próbált termékek/márkák vásárlásához, mint öt évvel korábban, derül ki a Nielsen piackutató globális, 2019-ben 30.000 fő bevonásával 64 országban végzett online kutatásából.

Marad az orosz élelmiszer-embargó

Vlagyimir Putyin orosz elnök jövő év végig meghosszabbította az Oroszországot szankciókkal sújtó országokra, egyebek között az Európai Unió tagállamaira vonatkozó élelmiszer-behozatali embargót hétfőn aláírt rendeletében.

Jön az érést segítő, száraz idő

Az elmúlt napokban az ország jelentős részén ismét feltöltődött a talaj nedvességgel. A folytatásban száraz, meleg idő jön, így ideálisak a körülmények a nyári kapásnövények fejlődésére, a kalászosok és a repce érésére, de a most érő gyümölcsök számára is. Ezzel együtt a gyomokkal, a kártevőkkel és a kórokozókkal is számolni kell.

Magyarország egyik fő gazdasági potenciálja az agrárium és az élelmiszeripar

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme évről évre nagymértékben hozzájárul a nemzetgazdaság pozitív egyenlegéhez, ezért makrogazdasági jelentősége meghatározó - mondta Nagy István agrárminiszter a külgazdasági attasék éves értekezletén, Budapesten.

A szőlőfajták ősi titka

Egy új kutatás szerint a francia borászok 900 évvel ezelőtt a Jura borvidék kedvelt fajtájához, a Savagninhoz hasonló változatot termesztettek, míg az ókori rómaiak a mai Pinot Noir és Syrah fajták őseiből készítettek bort.