Back to top

A növények a virágaikon keresztül "hallanak"

Először mutatták ki kutatók, hogy egy virágos növény képes érzékelni egy beporzó rovar közeledtét.

A vizsgált ligetszépe (Oenothera drummondii) három perccel azután, hogy „hallótávolságon” belül került hozzá egy repülő mézelő méh, édesebb nektárt kezdett el termelni.

A jelenség megdöbbentő első hallásra, és felveti a kérdést, hogyan képes erre egy növény.

A kutatók a virágszirmok vibrációját és a nektártermelődés összefüggéseit vizsgálták. Azt figyelték meg, hogy a méh szárnymozgásának frekvenciája illetve a mesterségesen keltett ugyanakkora frekvencia beindította a cukorban gazdagabb nektártermelést.

A növények 87,5%-ának szüksége van beporzásra ahhoz, hogy magjai termékenyek legyenek. ehhez a virágnak valamiképpen vonzóvá kell válnia egy beporzó számára. A növények ezt színesen pompázó virágokkal és nektártermeléssel oldják meg. Viszont

sokkal gazdaságosabb csak akkor nektárt termelni, ha beporzók vannak a közelben.

Ha a virág folyamatosan nektárt termelne, azt utána raktározni is kellene. Ám a raktározás során a nektár ki van téve a megromlás veszélyének, illetve a hangyák „rablásának”.

A kutatás eredményét olvasva méhészként felmerül bennem a kérdés, hogy a mi mézelő növényeink (akác, repce, napraforgó stb.) mennyire képesek a méheink szárnyrezgéseinek felismerésére, és mennyire reagálnak ezekre.

Ez a jelenség nem csak érdekes, de a nektártermelődés kutatásában újabb szempontokat adhat a további vizsgálatokhoz.

A kutatás eredményeit a tel avivi egyetem kutatói a bioRxiv nyitott hozzáférést biztosító szerverre  töltötték fel az elmúlt év dec. 28-án, mely ugyan nem szakfelügyelt publikációs fórum, de az itt megjelenő publikációknak is meg kell felelniük az alapvető tudományos kritériumoknak.

Lásd itt: https://www.biorxiv.org/content/10.1101/507319v1

Forrás: 
American Bee Journal 2019/6

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A hatékonyságot szolgálja az AKI integrációja

Nem az AKI önállóságának csorbítását, hanem hatékonyabb együttműködést, az egyes kutatói szervezetek összehangoltabb közös munkáját eredményezi majd az, hogy az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) csatlakozik a NAIK-hoz – mondta el Nagy István a témáról tartott sajtótájékoztatón.

Nem akart laboratóriumba zárkózni

Szerencsés egybeesés volt Szilágyi Sámuel életében, hogy éppen akkor léphetett a kutatói pályára, amikor hat év gyakorlati tevékenység után új munkát keresett. A cseresznye gyümölcstulajdonságainak, virágzási és érési idejének genetikai hátterét kutatja, doktori dolgozatát másfél év múlva kell elkészítenie ebben a témában.

Jön az érést segítő, száraz idő

Az elmúlt napokban az ország jelentős részén ismét feltöltődött a talaj nedvességgel. A folytatásban száraz, meleg idő jön, így ideálisak a körülmények a nyári kapásnövények fejlődésére, a kalászosok és a repce érésére, de a most érő gyümölcsök számára is. Ezzel együtt a gyomokkal, a kártevőkkel és a kórokozókkal is számolni kell.

A szőlőfajták ősi titka

Egy új kutatás szerint a francia borászok 900 évvel ezelőtt a Jura borvidék kedvelt fajtájához, a Savagninhoz hasonló változatot termesztettek, míg az ókori rómaiak a mai Pinot Noir és Syrah fajták őseiből készítettek bort.

Óriási területen küzdenek a szúnyogok ellen

Az országos szúnyoginvázió miatt folyamatosan dolgoznak a szakemberek. Április 30-a óta 570 település belterületén, összesen 251 ezer hektáron léptek fel a szakemberek a vérszívók ellen. A szúnyograjzás miatt a következő hetekben több településen és nagyobb területen lesz szúnyoggyérítés, mint eddig.

A növények kihalása felgyorsult

Egy átfogó tanulmány szerint közel 600 növényfaj tűnt el a vadonból az elmúlt 250 évben. A szám, mely nem becsléseken, hanem a tényleges kihalásokon alapul közel kétszerese az összes madár-, emlős- és kétéltű faj kihalásának együttvéve. A tudósok szerint a növények kihalása 500-szor gyorsabban fordul elő, mint ahogy azt természetesen elvárnánk.

Hatékony a jégkármérséklő-rendszer

Az eddigi káradatok igazolják a jégkármérséklő-rendszer hatékonyságát, nagyságrendekkel csökkent a jégkár a mezőgazdaságban - közölte az agrárminiszter írásos válaszában Magyar Zoltán országgyűlési képviselő kérdésére.

Baráti légkörben zajlanak a kutatások Szarvason

Szűk 5 esztendeje, hogy az akkor még mesterszakos hallgatót, Tóth Flóriánt a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ fiatal tehetségeket felkutató programjába ajánlotta akkori tanszékvezetője. A kutató nem sokkal ezután a NAIK Halászati Kutatóintézet (HAKI) szakember­gárdájának tagjaként bizonyíthatta képességeit.

Kurkuma mint lábfrissítő?

Évezredek óta ismert a kurkuma fűszernövény gyógyhatása, amit Indiában, Kínában és Indonéziában termesztenek nagyobb mennyiségben. Még a fáradt lábakat is felfrisíti.

Szépek és egészségesek, ezek a legkedveltebb ehető virágok

Egyes virágok nem csak lenyűgöző látványt nyújtanak, de még az egészségünkről is gondoskodnak. Kiváló antioxidánsok vagy gyulladásgátlók. Tálalhatjuk őket sütve-főzve, de akár nyersen is fogyaszthatóak.