0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Ők a világ legokosabb állatai

Bármennyire hihetetlennek is tűnik, egyes állatok felveszik velünk a versenyt, ha intelligenciáról, kiváló memóriáról vagy kreativitásról van szó.

Csimpánzok

Legközelebbi rokonaink a csimpánzok. Az emberek és a csimpánzok DNS-e kilencvenkilenc százalékban megegyezik. Kimagaslóan intelligens állatok. Egy 2007-ben megjelent tanulmány beszámol egy kísérletről, melyben felnőtt és serdülő csimpánzok, valamint főiskolai hallgatók vettek részt. Ugyanazt a kognitív tesztet kellett megoldaniuk. Vissza kellett idézniük, egy egytől kilencig terjedő számsort, amit kevesebb mint egy másodpercig láthattak. A felnőtt csimpánzok és a főiskolai hallgatók nagyjából ugyanúgy teljesítettek.

A serdülő csimpánzok nagy fölénnyel győztek, hisz rendkívüli pontossággal emlékeztek a számok helyére. A kutatók szerint ez azért lehetséges, mert fejlett vizuális memóriájuk van, mely lehetővé teszi, hogy elképesztő precizitással visszaidézzék a képeket, még ha csak egy másodperce is látták.

Elefántok

Több kísérlet is rámutatott arra, milyen okosak az elefántok. Ezek egyike bizonyította, hogy az elefántok képesek megkülönböztetni az emberi nyelveket, valamint azt is, hogy éppen férfi, nő vagy gyermek beszél. Hogyan tudták ezt megállapítani? Afrikában csak bizonyos törzsek vadásznak elefántokra.

Amikor a tudósok olyan hangfelvételt játszottak le, amin a vadászok beszélgetnek, az állatok megijedtek és elmenekültek. Viszont amikor olyan törzsek hangfelvételét, akik nem bántják őket, akkor fel sem figyeltek rá.

Ezután újra lejátszották a vadász törzsek hangját, de úgy hogy nők és gyerekek is beszéltek a felvételen. Az elefántok csak akkor kezdtek menekülni, amikor a férfiak hangját hallották.

Kecskék

A kecskék sokkal okosabb, mint aminek hiszik őket. Ausztráliában kutatók egy csoportja ezt be is bizonyította. Létrehoztak egy szerkezetet, aminek a végén gyümölcsöt helyeztek el. Ahhoz, hogy ezt elérjék a kecskék, meg kellett húzniuk egy kötelet a fogukkal; ez aktiválta az emelőkart, ami a gyümölcshöz vezetett. Ha erre rájöttek, övék lehetett az ízletes csemege. Tizenkét kecskéből kilencnek sikerült a kihívás négyszeri próbálkozás után. Tíz hónap elteltével a többség ugyanígy meg tudta oldani a feladatot.

Delfinek

A tudósok leggyakrabban tükörteszttel mérik az intelligenciát. Ennek az a lényege, képes-e felismerni a tükörképét az állat. A kutatók színes jelölést tesznek az állat testére, majd a tükör elé helyezik. Ha felismeri benne magát, megpróbálja eltávolítani a jelölést. A legtöbb állat erre nem képes, azt hiszik, egy másik állatot látnak a tükörben, ezért vagy támadnak vagy elmenekülnek. A delfinek ezzel szemben figyelik, vizsgálják magukon a jelet, vagy megpróbálják eltüntetni. Az öntudatuk meglétét nem csak ez igazolja. Bonyolult „társadalmi berendezkedésük” és kommunikációs rendszerük is bizonyítja.

Hollók

Eszes állat a holló. Kreativitása néha túlmutat az emberén is. Az egyik kutatás a kiváló problémamegoldó képességükre hívja fel a figyelmet. Egy játékot egy vízen lebegő magas falú pohárba helyeztek. A pohár elég keskeny volt ahhoz, hogy egy holló a csőrével, illetve egy gyermek a kezével ne tudjon beleférni. De akkor hogyan lehetne kivenni a játékot?

A nyolc évesnél fiatalabb gyermekek elakadtak, feladták. Nem tudták kiszedni. A hollókat nem lehet eltántorítani. Egyszerűen annyit tettek, hogy a csőrükkel kavicsokat dobáltak a pohárba, amitől a víz megemelkedett benne, és a játék a felszínre úszott. Ők pedig elkapták a csőrükkel.

Méhek

A méhek „raj-intelligenciája” lenyűgözi a tudósokat. Egyes egyedek nem figyelnek egymásra, inkább a kollektív viselkedésformák kerülnek előtérbe náluk. Emellett kiváló megfigyelők, akik következtetéseket tudnak levonni. Egy kutatás során arra tanították őket, hogy két vízszintes vonal közül felismerjék a felsőt. Amikor eltalálták a megoldást, cukorszirup jutalmat kaptak. Ezután a kutatók függőleges vonalat mutattak a méheknek, akik rájöttek, hogy ezzel nem lehet jutalmat szerezni, és inkább elrepültek.

 

Forrás: popsci.com