Back to top

Szerbia kiszorul az európai cukorpiacról

A szerbiai gazdák az idén mindössze 30 ezer hektáron vetettek cukorrépát, ami 50 százalékkal kevesebb, mint tavaly.

Ez azt jelenti, hogy – a hozamtól függően – Szerbia vagy alig tudja kielégíteni saját cukorigényét, vagy cukorbehozatalra kényszerül, kivitelre azonban biztosan nem marad – nyilatkozta Milan Prostran agrárgazdasági szakértő. Kifejtette, hogy

a kiviteli kvóta az Európai Unió területére jelenleg 180 ezer tonna cukor.

Szerbia néhány évvel ezelőtt a kvóta növelését kérte, mivel akkor még több mint 100 ezer hektáron termeltek az országban cukorrépát. A rekordkivitel 700 ezer tonnát tett ki egyetlen év alatt.

– Az európai piacon 2015 óta sok minden megváltozott, akkor engedélyezték ugyanis a cukornádból készült cukor behozatalát, aminek az előállítása jóval olcsóbb, nem beszélve arról, hogy a cukornád évelő növény.

A cukoripar és a cukorrépa-termelés válságba jutott. A szerbiai gazdák helyzete idén nem volt egyszerű, hiszen a cukorrépa vetésének időszakában ráadásul aszály pusztított – magyarázta a cukorpiaci helyzet alakulását Milan Prostran. Becslése szerint a 30 ezer hektáron ideális esetben is csak annyi cukorrépa teremhet, hogy abból 230–260 ezer tonna cukrot lehet előállítani, és ebből Szerbia cukorigénye 200 ezer tonna.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/20 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tarrágást is okozhat! Felhívás a bogáncslepke-fertőzöttség felmérésére

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a szójatermesztők figyelmét, hogy országszerte tapasztalható a bogáncslepke egyedszámának ugrásszerű növekedése.

Leépülőben a szerbiai cukoripar

A titói Jugoszlávia Szerbiájában 15, a Vajdaság területén 11 cukorgyár működött. Most, néhány évvel a cukorgyárak magánosítása után ott tartunk, hogy a megmaradt hat cukorgyár közül még kettő leáll.

Jókor jött eső – csak nem a méhészeknek

Az aranyat érő májusi eső hiányára idén nem panaszkodhatnak a vajdasági gazdák. A magyar határtól 120 kilométerre délre fekvő Temerin határában májusban 181 milliméter esőt jegyeztek, a Délvidék más régióiban azonban a 200 millimétert is meghaladta a havi csapadékmennyiség.

Kurta kalászok évadja

A Debreceni Egyetemen május 28-án tartották az idei búza fajtabemutatót. A Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karon Pepó Péter professzor szervezte meg a huszonhatodik szakmai tanácskozást. A helyszíni szemle a kedvezőtlen időjárás miatt idén elmaradt.

Miért ennyire drága egy virágcsokor?

Az egyik legszebb ajándék a virágcsokor. Változatos, színpompás és illatos, de vajon miért ilyen drága?

Átadták Kárpát-medence legnagyobb sárgarépa-feldolgozó üzemét

Május végén átadták rendeltetésének a muzslyai Császárkert Kft. új üzemrészlegét, amelyben helyet kapott egy nagy kapacitású sárgarépa-feldolgozó vonal. Ekkora répafeldolgozó-kapacitás a környező országokban sehol nincs.

El Nino miatt rengeteg mangó termett

Olcsó lett a mangó a Fülöp-szigeteken, mert 2 millió kilogrammal több termett belőle az eladhatónál. A kormány támogatásával külön standokat állítottak fel hétfőn szerte a fővárosban, Manilában, hogy vevőre találjon a fölös mennyiség, mielőtt megromolna. A gyümölcs kilója átszámítva már 100 forintért is kapható, de az ár függ a minőségtől. A fölöslegből exportra is juthat.

Az oroszok lesznek a világ legnagyobb búzaexportőrei az amerikaiak szerint

Az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) az eddig vártnál nagyobb idei orosz búzaterméssel számol, és előrejelzése szerint a júliusban induló új mezőgazdasági évben Oroszország már a harmadik egymást követő évben lesz a világ legnagyobb búzaexportálója.

Nőtt a német borexport az első negyedévben

Németország 67,3 millió euró értékben exportált bort az idei első negyedévben, ami 2,6 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

A tavalyinál kisebb területen vetettek tavasszal

A tavalyihoz képest több mint 200 ezer hektárral kisebb területen vetettek a gazdálkodók tavasszal, az előirányzott vetést május közepére szinte mindenütt be is fejezték - írta csütörtöki számban a Világgazdaság a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) jelentésére hivatkozva, amely a falugazdászok felmérésein alapul.