Back to top

A természet és a munka szeretetére nevel

Iskolakerti műhelynapot szervezett pénteken a Répcelaki Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és az Iskolakertekért Alapítvány. A szervezet minden évben más-már térségben rendezi meg programját, amelyen a környékbeli iskolák megismerhetik egymás kertműveléssel kapcsolatos oktató, nevelő munkáját.

A répcelaki művelődési házban tartott rendezvényen a házigazda iskola és uraiújfalui tagintézménye mellett a Vas megyei Győrvár, Sorkifalud és Szombathely-Olad, illetve a szomszédos Győr-Moson-Sopron megyei Szil község általános iskolái mutatták be iskolakerti tevékenységüket, szóban és fényképes tablókon egyaránt. A résztvevők számos jó gyakorlatot, ötletet osztottak meg egymással. Többek között azt, hogyan lehet kiselejtezett szekrényekből kiemelt ágyást, bontott téglákból pedig fűszerspirált készíteni.

Dr. Halbritter András: a napfényt és lelkes pedagógusokat, gyerekeket nem lehet pótolni a kertben
Dr. Halbritter András: a napfényt és lelkes pedagógusokat, gyerekeket nem lehet pótolni a kertben
Fotó: Pap Edina
Dr. Halbritter András, az Iskolakertekért Alapítvány alapítója és kuratóriumi tagja elmondta, hogy a szervezetet 2015-ben hozták létre abból a célból, hogy az iskolakerteket összefogja, az ott felhalmozott tudást összegyűjtse és közvetítse.

Az alapítvány jelmondata: Iskolakertet minden gyermeknek! Ez arra utal, hogy minden oktatási intézményben legyenek kertek, ahol a gyermekek megtanulhatják a természet és a munka szeretetét, illetve kialakulhat az élő környezet iránti felelősségtudatuk.

Zöldségfélékből készült szendvicskrémeket is kóstolhattak a résztvevők
Zöldségfélékből készült szendvicskrémeket is kóstolhattak a résztvevők
Fotó: Pap Edina
Jelenleg több mint 1100 iskola-, illetve óvodakert működik az országban, a köznevelési intézmények 8 százaléka művel kertet. Művelőik évről évre más-más körzetben gyűlhetnek össze, találkozhatnak egymással, tapasztalatokat cserélhetnek. Erre az idén a Nyugat-Dunántúlon, Répcelakon került sor.

A szakember bemutatta az alapítvány legújabb kiadványát, az Iskolakert Füzetek sorozatban megjelent Iskolakertek téli ötlettára című könyvet, amelyet az ország intézményeinek jó gyakorlataiból állítottak össze. Sok hasznos tennivalót mutat be, amit a kertészkedési idényen kívül, télen is lehet művelni.

Megtudtuk, hogy az iskolakert-hálózathoz bármely iskola vagy közösség csatlakozhat, ahol legalább 20 négyzetméteren a gyerekek bevonásával
A vendégeknek dr Mesterházyné Jánosa Magdolna intézményvezető mutatta be a répcelaki iskolakertet
A vendégeknek dr Mesterházyné Jánosa Magdolna intézményvezető mutatta be a répcelaki iskolakertet
Fotó: Pap Edina
rendszeresen és tervezetten művelnek kertet.

Idén januárban az Agrárminisztérium támogatásával országos iskolakert-fejlesztési program indult, szakmai tartalmának kidolgozója és lebonyolítója az Iskolakertekért Alapítvány.

A műhelynap alkalmával az egészségtudatos életmódot népszerűsítő Oltalom Karitatív Egyesület jóvoltából különböző zöldségfélékből készült szendvicskrémeket, és izgalmas formára szelt zöldségeket kóstolhattak meg a tanulók és a helyi óvodások. Bepillanthattak a méhészet tudományába is, megismerhették a mézelő növényeket, illetve különböző növények nektárjából készült fajtamézeket kóstolhattak. Kézműves foglalkozáson rozmaringot dugványoztak, virágdíszt készítettek. Megismerkedhettek a különböző talajalkotó kőzetekkel és a vetőmagokkal.

Baranyai Boldi és Soós Fecó hatodik osztályos tanulók rendszeresen részt vesznek az iskolakerti munkákban
Baranyai Boldi és Soós Fecó hatodik osztályos tanulók rendszeresen részt vesznek az iskolakerti munkákban
Fotó: Pap Edina
A répcelaki iskola szolgálati lakásához régóta tartozik kert, amit néhány év óta tudatosan bővítenek és művelnek, mint iskolakertet. Csemegeszőlőt, epret, málnát, zöldségféléket, virágokat nevelnek, tudtuk meg dr. Mesterházyné Jánosa Magdolna intézményvezetőtől.

Tündérkertet is létrehoztak, több régi magyar gyümölcsfajtából. A fajtaválasztásnál törekedtek arra, hogy iskolaidőben, kora nyáron, illetve ősszel érő gyümölcsű fákat ültessenek.

A termést az iskola tankonyháján dolgozzák föl szörpnek, lekvárnak. Fűszerspirált is kialakítottak, ahol gyógyteák alapanyagait termelik meg. Az iskolaudvaron álló kiszáradt berkenyefa is új funkciót kapott; az egykori iskolaigazgatók és tanárok, emlékfáját alakították ki belőle. Fűzfalabirintust is szeretnének készíteni, ahol szünetekben bújócskázhatnak a gyerekek.

A műhelynap alkalmából egy gránátalmafát ültettek el a résztvevő iskolák tanárainak, és tanulóinak közreműködésével.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nehéz időkben össze kell fogni

Idén szeptemberben rendezte meg tizenegyedik alkalommal az RMGE Maros szervezete a Marosszéki Gazdanapot a mezőpaniti sportpályán. A rendezvény traktorfelvonulással kezdődött, majd a különböző gazdakörök és a szervezet által felkarolt marosszéki termelők, kézművesek sátrai, vásárral egybekötött kiállítása, illetve a Maros Gazda kft. partnereinek bemutató standjai várták az érdeklődőket.

A 7 legjobb étel az egészséges agyműködés fenntartásához

A kognitív hanyatlás sokkal gyakoribb, mint gondolnánk: a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) adatai szerint az Egyesült Államokban minden kilencedik felnőttből egy érintett. Szerencsére a kutatások szerint számos mindennapi szokás csökkentheti a demenciához hasonló betegségek kockázatát - többek között az, hogy odafigyelünk arra, milyen ételek kerülnek a tányérunkra.

Római kori villakert

„Nekem a Balaton a Riviéra…” – cseng a fülünkben az örökzöld sláger. S valóban, sokan indulunk nyaranta a Balaton mellé, hogy élvezzük a táj szépségét és kedvező mikroklimatikus adottságait: a meleg, de nem szélsőségesen forró nyarat, melyet a tó felől feláramló, párát hozó szellők temperálnak. Így gondolhatták ezt az 1. századtól a környéken fokozatosan megtelepülő ókori rómaiak is.

A szabadföldi paradicsom

A paradicsom egyike azon zöldségféléinknek, amelyet az egész tenyészidő alatt sok betegség és kártevő veszélyeztet. Palántanevelés idején a palántadőlés, szabadföldön pedig a különböző baktériumok, a paradicsomvész, az alternáriás és a szeptóriás levélfoltosságok, a vírusok és nem utolsósorban a levéltetvek, a burgonyabogár és a zöld vándorpoloska károsításától kell megóvnunk.

A hőség káros hatásai a kertben

Korábbi cikkünkben a nyári időjárás egyik időnként káros összetevőjéről, a bőséges fényellátásról volt szó. Most elsősorban a nyár közepére jellemző magas hőmérséklet, majd az augusztus második felétől egyre nagyobb valószínűséggel bekövetkező reggeli lehűlésekkel foglalkozunk.

Szárazságtűrő növények a mediterrániumból

Korábbi cikkünkben a vízpartokon, vízközelben élő gyógynövényeket vettük sorra, ám szárazságtűrőből sokkal több van. Ezekkel a fajokkal egy kevésbé intenzíven gondozott, öntözés nélküli kert is benépesíthető, ráadásul díszítőértékük mellett gyógyhatással is rendelkeznek, némelyek pedig fűszerként is hasznosíthatók a konyhában.

Újdonság a napelemek között

Egy londoni nanotechnológiák kutatásával foglalkozó vállalat, a NextGen Nano, megalkototta azt az átlátszó, organikus fotovoltaikus napelemet, amellyel úgy állítható elő villamos energia az üvegházak tetején, hogy közben a panel nem folyásolja be a növények fényellátottságát és fejlődését.

A gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében

Tánczos Barna, a román kormány környezetvédelmi vízügyi és erdészeti minisztere szerint a gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Sok haláleset elkerülhető lenne

Egy új tanulmány szerint évente több millió ember haláláért lehet felelős a túl kevés gyümölcs- és zöldségfogyasztás. A kutatók szerint hétből egy szív- és érrendszeri betegségben elhunyt ember halálát a túl kevés gyümölcsfogyasztás okozza, míg tizenkettőből egy ember a túl kevés zöldségfogyasztása miatt hal meg idő előtt.