Back to top

Amit a cirokról tudni érdemes tavaszi aszály után

A klímaváltozás számos nehézséget okoz a növénytermesztésben a változékonyság, az aszályos időszakok és a hőstresszes napok gyakoribbá válása miatt. Idén sok gazdaság gondban van az őszi vetésű gabonafélék és füvek gyenge kelése miatt. Felmerül a kérdés: mit eszik majd a tehén, vagy az üsző 2019 nyarától? Marad a kukoricaszilázs és a lucernaszilázs?

A tavaszi vetésű zabos keverékek részben megoldást jelenthetnek, ha időben, a zab kalászhányásában betakarítjuk őket. De beleszaladunk a melegbe, és a hozam 20 százalékkal kisebb lesz, mint az őszi vetésűek esetében általában. Ha a cél a kalászhányás időszaka, akkor a borsó vagy a bükköny jelenléte is megkérdőjelezhető (a részarányuk még kevés ilyen fiatalon), tehát a zab önmagában is vethető nagyobb csíraszámmal. A vetésforgóba csak úgy illeszthető be, ha elmarad a másodnövény betakarítása (esetleg szudáni fű vethető utána, de kukorica már nem). A legutolsó és legnehezebb kérdés: volt-e elegendő zab vetőmag az országban idén? Ezért nem hagyhatjuk figyelmen kívül a cirok hazai jelentőségét, különösen a növendékállományok esetében.

Ha csak üszőknek adjuk, akkor vethető a hagyományos silócirok a jobb területkihasználás érdekében, így több terület marad a tehénnek vagy árunövénynek. Ha azonban mind az üsző-, mind a tehénállománnyal etetni akarjuk, akkor korszerű és újszerű hibridekben, fajtákban, genotípusokban kell gondolkodni.

Miért a cirok a melegedő időjárás növénye?

A kérődzők takarmányozásában a jó mi­­nőségű, strukturális rostban gazdag tömegtakarmány az alapja a megfelelő bendőműködésnek és a termelésnek. Tömegtakarmányaink közül a silókukorica biztosítja a legtöbb energiát a kérődzők számára. Termesztésével nyerhető a legtöbb nettó energia hektáronként. Azonban a kukorica a többi tömegtakarmányhoz képest ökológiailag érzékeny növénynek tekinthető. Ezért aszályos területeken egyre nagyobb jelentőségre tehetnek szert a korszerű cirokfélék.

A cirokfélék a csapadék mennyiségére a kukoricánál kevésbé érzékenyek, mivel Afrika száraz területeiről származnak.

A takarmánycirok szárazságtűrése különösen kiváló, a vegetációs időszakban képes kiheverni az aszálykárt és regenerálódik. A szárazságtűrés a cirok viaszos levélzetével és viszonylag kis sztómaszámával, továbbá erőteljes, mélyre hatoló járulékos gyökérrendszerével magyarázható. A cirokfélék jól tűrik az ökológiai stresszhatásokat (késői kitavaszodás, aszály, gyenge termőképességű vagy rossz szerkezetű talaj, kései vetés). Aszályos években szinte az egyedüli takarmánynövény, amely biztonságosan terem.

A cirokféléket elsősorban növendék üszőknek javasoljuk, másodsorban szárazon állóknak, majd közepes és kistejű teheneknek, és csak a legvégső esetben – a gondosan kiválasztott, legkorszerűbb hibrideket – nagytejű teheneknek.

Óriási segítség azonban, ha a növendék állomány nem hőstresszérzékeny silókukoricát eszik, hanem van helyette alacsonyabb energiatartalmú, a kondíciót jobban kontrolláló, de jó minőségű cirokszilázsunk, a nagy energiatartalmú kukoricaszilázs pedig a teheneknek marad.

Azonban egy további szempontot is vegyünk figyelembe: ha olyan cirokfajtát vagy hibridet választunk, amelynek a rostemészthetősége kedvezőbb, mint a hagyományos silóciroké, és keményítőtartalma eléri a 15–20 százalékos szárazanyag értéket, az kényszerhelyzetben még tejelő tehénnek is adható, részben pótolva a hiányzó vagy aflatoxinos kukoricaszilázst. Természetesen nem hoz jobb termelési eredményt, azonban abrakkiegészítéssel jó esetben elvárható tőle a termelési szint megtartása. Talán az a legfontosabb ilyen esetben, hogy ideiglenesen megoldhatja a takarmányhiányt, ha pedig nincs rá szükség, akkor az üszőink eszik meg.

Melyek a korszerű cirokfélék típusai?

A cirokféléknek számos típusát ismerjük. A klasszikus nagy hozamú silócirkok 3–4 méteres magasságukkal képesek 60–70 tonna/ha zöldtermést adni. Jelentős, 15–20 százalékos kiindulási cukortartalommal, közepes rostemészthetőséggel és alacsony keményítő-, valamint energiatartalommal rendelkeznek. Ezek úgynevezett monocut típusú hibridek, tehát járvaszecskázóval egy menetben takarítjuk be őket, 30–33 százalékos szárazanyagtartalom mellett. Üszőknek kiváló megoldás lehet, ha nincs elegendő takarmány és a terület nagysága is korlátozott. Az energiatartalma kb. 4,7–4,9 MJ/kg sza. lesz (NEl), ami szerény, ezért ilyen takarmányt tehenekkel ne etessünk!

A kettős hasznosítású silócirok hib­ridek 190–230 centiméter magas, bugás szemescirok hibridek.

A modern silócirkok egy része tehát bugás (szemes), amelyek hozama ugyan kisebb, mint a siló típusú hibrideké, de a legújabb kutatási eredmények szerint takarmányozási értékük megközelíti a kukoricaszilázsét. Ennek oka, hogy 20 százalékos nyersrosttartalom mellett 15–20 százalékos keményítőtartalmat képesek teremni a tejes érés végén, viaszérés elején. Energiatartalmuk megközelítheti az 5,7 MJ/kg sza. értéket. Ezek is úgynevezett monocut típusú hibirdek, tehát egy menetben takarítjuk be őket, a szem érettségének függvényében (tejes érés vége). A rostemészthetősége azonban gyenge a késői betakarítás miatt. A kedvező energiatartalom sajnos már nem elég, mindezt 30 százalékos szárazanyag-tartalomnál, jó rostemészthetőség mellett kellene produkálni, ha tejelő tehénnel akarjuk etetni. De ha eltekintünk a rostemészthetőségtől, a szárazanyag-tartalom akkor is kritikus szempont az erjedés minősége miatt, még a növendék üszők esetében is. Ez az a kritikus pont, ami megkülönbözteti egymástól a ‘jó’ és a ‘nem jó’ cirokfajtákat.

Méréskelt hozam, de nagy termésbiztonság

Az egyik legígéretesebb nemesítési irány az úgynevezett BMR (Brown Mid Rib) silócirkok előllítása, amelyek könnyen felismerhetők a levélerek és egyes növényi részek jellegzetesen barnás-sárgásbarnás elszíneződéséről. Az alacsonyabb lignintartalom, illetve gyengébb cellulóz-lignin kötés adott fenológiai fázisban kedvezőbb rostemészthetőséget eredményez. Tehát a lignintartalom nemcsak fenofázis-, hanem fajtafüggő is! A megváltozott lignintartalom, illetve -szerkezet viszont több olyan negatív agronómiai tulajdonságot hoz magával (a legújabb kutatási eredmények szerint 10–12 százalékkal alacsonyabb termés, gyengébb szárszilárdság, dőlésre hajlamos állomány), ami miatt különösen nagy körültekintést igényel a hibridválasztás. Ugyanakkor a legújabb fejlesztésű BMR-hibridek esetében, megfelelő agrotechnika mellett lényegesen csökkenthető a megdőlés veszélye. A BMR-hibridből és a szemescirokból készült cirokszilázs termésmennyisége a silókukorica-szilázshoz hasonlóan alakul.

Miért érdemes akkor ezekkel a korszerű, de kisebb hozamú fajtákkal foglalkozni, ha nem ad nagyobb mennyiséget és gyengébb az energiatartalma, mint a silókukoricának?

A mérsékelt hozam mellett megmaradt ugyanis a termésbiztonság (szárazságtűrés). Továbbá nem jellemző, hogy állati kár­tevők károsítsák, amik utat nyitnának a kórokozóknak, és ezáltal toxinok, főleg az aflatoxin termelődésének. Egyes BMR-típusú cirokfélék pedig megközelítik a silókukorica energiatartalmát. A cirok kb. 30 százalékkal olcsóbb és kb. 30 százalékkal kevesebb vizet igényel, mint a kukorica. A hozambeli különbség elsősorban akkor jelentkezik és abban az esetben nagy mértékben, ha az időjárási körülmények nem optimálisak a silukorica számára.

A BMR-tulajdonság kisebb lignintartalmat eredményez, ami javítja a takarmány emészthetőségét. Ez azonban növelheti a szár megdőlésének kockázatát. Ezért több esetben továbbfejlesztették a BMR genotípust, és törpenövésű, de leveles fenotípussal kombinálták. A ’brachytikus’ elnevezés tehát speciális szárszerkezetre és törpeségre utal, ami kevesebb szárat és nagyobb levélfelületet eredményez (az internodusok távolságát csökkentették). A jobb levél-szár arány és a BMR-ből adódó alacsonyabb lignintartalom kombinálása, valamint a bugás változat hozzáadása olyan takarmányminőséget eredményez, amely a kukoricáéhoz hasonlít.

Hazai köztermesztésben még nincs ilyen, de az USA-ban már alkalmazzák. Hozama egyelőre kérdéses.

És egy újdonság a fenofázis és a rost­emészthetőség összefüggésére: a PPS (Photoperiod sensitivity) cirok. A fotoperiodikus érzékenység a cirokfélék egy olyan tulajdonsága, amely lehetővé teszi, hogy a tömegtakarmány célú cirkok bugázása addig ne induljon be, amíg a nappali megvilágítás nem csökken 12,5 óra alá. Ezzel nagyobb ‘betakarítási ablak’ alkalmazására nyílik lehetőségünk, illetve minimalizálja a korai elöregedés kockázatát, így sokáig biztosítva a kedvező rostemészthetőséget. Ezek a hibridek – viszonylag késői tenyészidejük miatt – inkább tropikus vidékeken terjedtek el.

Talán a szudánifüvek és cirokkal (Sorghum bicolorral) alkotott hibridjeik a legsokoldalúbb növények a cirokfélék csoportjában.

Ezt bizonyítja, hogy felhasználhatók zölden etetve, legeltetve, szénaként, szenázsként, és egyes hibridek direkt silózva is. A szudánifű széles körű elterjedését szárazságtűrő képessége és ezen túl is kifejezetten jó alkamazkodóképessége tette lehetővé. A szudánifű és hibridjei jól tolerálják a különböző talajtípusokat, könnyen termeszthetők savasabb és lúgosabb körülmények között is, az agyagostól kezdve a homokos talajokig, és gyenge vízgazdálkodású talajon is kielégítő termést nyújtanak. Különleges tulajdonságuk, hogy az április és szeptember közötti tenyészidőszakban háromszor kaszálhatók, 60–30–30 napos vágási ciklusokban úgy, hogy minden alkalommal más-más felhasználást tesznek lehetővé (szilázs/szenázs, széna, zöld, legeltetve), alkalmazkodva az aktuális időjárási és termelési viszonyokhoz. A szudánifű si­keresen termeszthető fő- és másodvetésként is. Hazánkban áprilistól augusztus közepéig vethető, akár áprilisi rozs, vagy a későbbi tritikálé és a május végi borsós keverékek után is!

Szudánifű: bugahányás előtt kaszálva

Hazai adatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szemérés fenológiai fázisához kötött betakarítási gyakorlat takarmányozási szempontból nem kedvező, ha a szilázst tejelő tehenekkel szeretnénk etetni. Hosszú évek kísérletei bizonyítják, hogy a piacon elérhető hibridek optimális betakarítási ideje tejelő tehénnel való etetéshez – genetikai háttértől függően – a zászlóslevél megjelenése és a bugázás kezdete között van a szudánifű esetében. A szárazanyag-tartalom azonban ekkor 20-27 százalék között alakul (hibridtől függően), ami a direkt silózáshoz még nem optimális.

A 27 százalék alatti szárazanyag-tartalom ecetes és alkoholos erjedést eredményezhet, ezért ebben a fenológiai fázisban két menetes betakarítás technológiát, tehát a fonnyasztást javasoljuk a szudánifű esetében.

Fontos megemlíteni, hogy betakarításkor mindig hagyjunk 15–20 centiméteres tarlót, mert ez biztosítja a gyors újrasarjadzást. A legeltetés – ugyanúgy, mint az összes többi hasznosítás ese­tében – 60–70 centiméteres magasságtól kezdődhet. En­­nek egyebek között az az oka, hogy a cirokfélékben természetes módon előforduló cián-glikozidok 60 centiméteres mé­ret alatt még jelen lehetnek. A cián-glikozidból (durrin) az emésztés során kéksav (ciánhidrogén) szabadul fel, ami szöveti oxigénhiányt okoz. Azonban genetikailag a szudánifűben fordul elő a legkisebb mennyiségben ez az anyag a cirkok közül. Stresszhatás, például fagy is okozhat magasabb ciánglikozid-tartalmat a cirokfélékben. Fontos azonban megemlíteni, hogy a modern hibridek ciánglikozid-tartalma már elenyésző, bár a növény élettani sajátosságai miatt az említett hasznosítási rendet mindig szükséges betartani! Mindezek mellett az is lényeges, hogy bármilyen nemű tartósítást is alkalmazunk, akár erjesztéssel vagy szárítással tartósítjuk a szudáni füvet, a ciánglikozidok rövid időn belül természetes úton, 3–7 nap alatt maguktól lebomlanak. Így ha táblánkat erős stresszhatás érte, akkor érdemes erjesztett takarmányként hasznosítani a termést.

A különböző típusok hazai eredményei a táblázatban láthatóak.

Reméljük sikerült ezzel a rövid áttekintéssel bemutatni a cirokfélékben rejlő lehetőséget, és egyben azt is, hogy a hasznosítás módját elsősorban a szilázst (szénát) elfogyasztó állat termelési szintjétől kell függővé tenni.

Dr. Orosz Szilvia

ÁT Kft., Gödöllő

Fazekas Miklós

Alfaseed Kft., Karcag

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/20 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Kínában tomboló ASP miatt Amerikában csökken a tej ára

A kínai sertéseket pusztító afrikai sertéspestis leszorítja a sertéstápok készítésére használt különféle termékek – így a tej – globális árát. Az árak már most elérték a történelmi legalacsonyabb szintet – olyan alacsonyak, hogy nem fedezik a bekerülési költségeket. A járvány előtt az USA szállította a legtöbb tejsavót Kínába.

Extrém hőhullám jön

Minden eddigi rekordot megdöntő hőhullámra számíthatunk a héten, ami a legsúlyosabban Európai kontinentális éghajlatú területeit érinti.

Jön az érést segítő, száraz idő

Az elmúlt napokban az ország jelentős részén ismét feltöltődött a talaj nedvességgel. A folytatásban száraz, meleg idő jön, így ideálisak a körülmények a nyári kapásnövények fejlődésére, a kalászosok és a repce érésére, de a most érő gyümölcsök számára is. Ezzel együtt a gyomokkal, a kártevőkkel és a kórokozókkal is számolni kell.

A növények kihalása felgyorsult

Egy átfogó tanulmány szerint közel 600 növényfaj tűnt el a vadonból az elmúlt 250 évben. A szám, mely nem becsléseken, hanem a tényleges kihalásokon alapul közel kétszerese az összes madár-, emlős- és kétéltű faj kihalásának együttvéve. A tudósok szerint a növények kihalása 500-szor gyorsabban fordul elő, mint ahogy azt természetesen elvárnánk.

Hatékony a jégkármérséklő-rendszer

Az eddigi káradatok igazolják a jégkármérséklő-rendszer hatékonyságát, nagyságrendekkel csökkent a jégkár a mezőgazdaságban - közölte az agrárminiszter írásos válaszában Magyar Zoltán országgyűlési képviselő kérdésére.

Kurkuma mint lábfrissítő?

Évezredek óta ismert a kurkuma fűszernövény gyógyhatása, amit Indiában, Kínában és Indonéziában termesztenek nagyobb mennyiségben. Még a fáradt lábakat is felfrisíti.

Aszály elleni küzdelem: csak összehangoltan sikerülhet

A mezőgazdaság szempontjából kulcsfontosságú, hogy szakszerűen, hatékonyan gazdálkodjunk a felszíni és a felszín alatti vízkészlettel, ez pedig túlmutat az egyéneken és az agráriumon is, összehangolt cselekvést, szabályozást kíván, hangsúlyozta Feldman Zsolt a sivatagosodás és az aszály elleni küzdelem világnapja alkalmából szervezett tanácskozáson.

Tarrágást is okozhat! Felhívás a bogáncslepke-fertőzöttség felmérésére

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a szójatermesztők figyelmét, hogy országszerte tapasztalható a bogáncslepke egyedszámának ugrásszerű növekedése.

Termeljük meg a pizzafeltétet!

Az articsókát mi leginkább pizzafeltétként ismerjük, de az olasz és a spanyol konyhában többféle változatban is készítik. Húspótló zöldségként is tálalják, és számos gyógyhatása is ismert. Érdemes közelebbi kapcsolatot kialakítani vele.

Burgonyaár-forradalom Szlovákiában (is)

A burgonya április végén, illetve május elején csaknem 60 százalékkal került többe Szlovákiában, mint 1 évvel korábban. A kilogrammonkénti átlagár elérte a 0,95 eurót, ami az utóbbi két évtized legmagasabb burgonyaárát jelenti. A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának legutóbbi jelentésében az áll, hogy 90 cent feletti burgonyaár 2000 óta csak néhány hónapon át fordult elő Szlovákiában