Back to top

A Dunánál, a Velencei- és a Tisza-tónál, valamint a Szigetközben irtják a szúnyogokat

Változatlanul csapadékos az időjárás, ami az elmúlt napok napsütésével párosulva optimális fejlődési környezetet biztosít a szúnyogok számára.

A Szigetköz elárasztása miatt a területen megkezdődött a kifejlett szúnyogok rajzása, ezért itt koncentrált kezelésekre van szükség. A lárvák számát a Duna alsó szakaszán, a Velencei-tónál és a Tisza-tónál is csökkentik a héten.

A Velencei-tónál idén először, míg a Tisza-tónál és a Duna mentén több területen már másodszor kerül sor a lárvák biológiai gyérítésére.

A nagyobb, összefüggő tenyészőhelyeken a levegőből juttatják ki a szúnyoglárvákat elpusztító biológiai irtószert, a Duna környékén pedig földi járműről permetezik ki a készítményt. A biológiai módszer csak a szúnyoglárvákat pusztítja el.

A legfrissebb rovarszakértői vizsgálatok szerint a Szigetköz elárasztása miatt a következő napokban tömegesen kelnek ki a szúnyogok a környéken, ezért

megkezdődik a biológiai védekezés után a kifejlett szúnyogok permetezése is. A felhasznált irtószer hatóanyaga a deltametrin, számos otthoni rovarirtó spray hatóanyaga is ez.

Az irtószert nagyon kis mennyiségben juttatják ki, négyzetméterenként kevesebb, mint 0,0001 grammot, és kizárólag lakott területen. A szúnyogokon kívül csupán olyan érzékenyebb rovarok pusztulhatnak el, mint a repülő levéltetvek, vagy a muslicák, a rovarevő madarak fő táplálékát jelentő bogarak és legyek tömeges pusztulásától nem kell tartani.

A héten 2200 hektárnyi vízfelületen juttatják ki a biológiai készítményt és 12 ezer hektáron, 52 település belterületén kezdik meg a kifejlett szúnyogok permetezését.

Az, hogy melyik településen milyen napon fognak permetezni, elérhető a katasztrófavédelem weboldalán, a szúnyoggyérítés menüponton belül, a heti programoknál.

Forrás: 
Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ingyenesen nézhető díjnyertes magyar természetfilmek

Bár a nemrég Magyar Filmdíjat nyert Vad erdők, vad bércek mozipremierjét a koronavírus-helyzetre tekintettel későbbre halasztják, az alkotók gondoltak az otthon maradókra is: ingyenesen elérhetővé tették három korábbi természetfilmjüket, a Vad Szigetközt, a Vad Kunságot és a Tiltott zónát.

Elrejtett kincsünk, a Táti-szigetek

Az Agrárminisztérium természetvédelmi területté nyilvánította a Duna Táti-szigeteinek közel háromszáz hektáros térségét. Az újonnan létesített Táti és süttői Duna-szigetek természetvédelmi terület rendeltetése a Duna menti területek hajdani természetes állapotára jellemző ártéri élőhely-maradványok – mocsárrétek, puhafás ligeterdők – hosszú távú megőrzése, fenntartása.

Kapcsolj le: digitális térben zajlik idén a Föld Órája

A Föld Óráján minden év márciusának utolsó szombatján este világszerte lekapcsolják egy órára a világítást, és áramtalanítják az elektromos készülékeket. A Földnek szentelt 60 perc célja nemcsak az, hogy otthonainkban és városainkban szimbolikusan kialudjanak a fények, hanem hogy az emberiség tudatára ébredjen, a fenntartható jövő és bolygónk állapotának megóvása mindannyiunk felelőssége.

Aktuális jogi kérdés: mi is az a „vis maior”, alkalmazható-e járvány idején?

Az elmúlt hetekben-napokban a világ egy olyan problémával szembesült, amihez csak kevés hasonló fordult elő az elmúlt évtizedekben. Magyarországon is vészhelyzet alakult ki, mely a mezőgazdaságban érdekelteket is érinti. Felmerül a kérdés, hogy ez a helyzet tekinthető-e ún. „vis maior”-nak. A vis maior régi római jogi fogalom, amit a mai jogrendszerek is átvettek, jelentése: ellenállhatatlan erő.

Kitiltott növények

Most, hogy a koronavírus-járvány miatt világszerte szigorú korlátozásokat vezettek be az emberi kapcsolattartásban, még érthetőbbé válik az EU új növényegészségügyi szigorítása, egyes növényfajok behozatalának teljes tiltása és a növényútlevél bevezetése. A cél ebben az esetben a vállalhatatlan gazdasági, környezeti vagy társadalmi kárt okozó idegenhonos károsítók behurcolásának a megelőzése.

Még mindig pótolhatjuk a lemosást – Növényvédelmi előrejelzés 13. hét

A még nem virágzó ültetvényekben, házikertekben még van lehetőség a tavaszi lemosó permetezések pótlására. Hamarosan várható az áttelelő levéltetvek, az atkák, vértetvek, körte-levélbolhák megjelenése, ellenük még az olajos-kénes lemosás hatékony megoldás.

Lesz-e elég burgonya?

Nincsen olyan ágazat, amire ne lenne hatással a koronavírus terjedése, így a burgonya szaporítóanyag helyzet is érintett. Murai Györggyel, az egyik legnagyobb holland burgonya szaporítóanyag importőr, az Agrico Magyarországi Kereskedelmi Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

Mi lenne, ha a napelem éjszaka is működne?

Mi lenne, ha a napelemek éjszaka működnének? Egy amerikai egyetem professzora és végzős hallgatója egy tanulmányban írja le az első hallásra mulatságos és ellentmondásos ötletet, mely lehet új távlatokat nyit a megújuló energiaforrások felhasználásának területén.

"Infrás kasza", mely védi a fűben lapuló őzgidákat

A kaszálások idején különféle vadfajok lapulnak meg a számukra biztonságosnak vélt magas kultúrákban. A vadriasztó lánc nem olyan hatékony, mint ahogyan azt elvárják a termelők. A Pöttinger fejlesztette SENSOSAFE berendezés lényege egy olyan infravörös optikai rendszer, amely a kasza előtti sávot pásztázza és észleli a vad jelenlétét.

Szigorodó előírások a paradicsomot károsító ToBRFV vírus terjedésének megakadályozása érdekében

A paradicsom barna termésráncosodását okozó Tomato brown rugose fruit virus (ToBRFV) rendkívül könnyen terjedő, veszélyes károsító. Mivel nincs ellene hatékony növényvédelmi technológia és az általa okozott elváltozások eladhatatlanná teszik a termést, az EU Bizottsága szükséghelyzeti határozatot adott ki a vírus behurcolásának és terjedésének megakadályozása érdekében.