Back to top

A Dunánál, a Velencei- és a Tisza-tónál, valamint a Szigetközben irtják a szúnyogokat

Változatlanul csapadékos az időjárás, ami az elmúlt napok napsütésével párosulva optimális fejlődési környezetet biztosít a szúnyogok számára.

A Szigetköz elárasztása miatt a területen megkezdődött a kifejlett szúnyogok rajzása, ezért itt koncentrált kezelésekre van szükség. A lárvák számát a Duna alsó szakaszán, a Velencei-tónál és a Tisza-tónál is csökkentik a héten.

A Velencei-tónál idén először, míg a Tisza-tónál és a Duna mentén több területen már másodszor kerül sor a lárvák biológiai gyérítésére.

A nagyobb, összefüggő tenyészőhelyeken a levegőből juttatják ki a szúnyoglárvákat elpusztító biológiai irtószert, a Duna környékén pedig földi járműről permetezik ki a készítményt. A biológiai módszer csak a szúnyoglárvákat pusztítja el.

A legfrissebb rovarszakértői vizsgálatok szerint a Szigetköz elárasztása miatt a következő napokban tömegesen kelnek ki a szúnyogok a környéken, ezért

megkezdődik a biológiai védekezés után a kifejlett szúnyogok permetezése is. A felhasznált irtószer hatóanyaga a deltametrin, számos otthoni rovarirtó spray hatóanyaga is ez.

Az irtószert nagyon kis mennyiségben juttatják ki, négyzetméterenként kevesebb, mint 0,0001 grammot, és kizárólag lakott területen. A szúnyogokon kívül csupán olyan érzékenyebb rovarok pusztulhatnak el, mint a repülő levéltetvek, vagy a muslicák, a rovarevő madarak fő táplálékát jelentő bogarak és legyek tömeges pusztulásától nem kell tartani.

A héten 2200 hektárnyi vízfelületen juttatják ki a biológiai készítményt és 12 ezer hektáron, 52 település belterületén kezdik meg a kifejlett szúnyogok permetezését.

Az, hogy melyik településen milyen napon fognak permetezni, elérhető a katasztrófavédelem weboldalán, a szúnyoggyérítés menüponton belül, a heti programoknál.

Forrás: 
Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kaptárkapu darazsak ellen

A világ minden táján óriási problémát okoz a méhesekben a darazsak kártétele. A montreali Apimondia Kongresszus kiállításán egy új-zélandi cég apró, egyszerű, ráadásul a kaptárakban elhelyezhető darazsak elleni eszközt mutatott be, melynek a kaptárkapu elnevezést adták. A szabadalmi védettség alatt álló találmányról gyűjtöttem információt a standon, melyet most megosztok önökkel.

Engedélyt kapott az első, méhekkel kijuttatható biológiai gombaölő szer

A kanadai Bee Vectoring Technology cég kapott engedélyt az USA környezetvédelmi hatóságától egy területfoglaló gombafaj, a Clonostachys rosea CR-7 törzsének használatára. A gomba szaporítóanyagát poszméhek szállítják a virágokra. Ez a világon az első méhek által kijuttatott biológiai gombaölő szer, amit egyelőre áfonya, szamóca, mandula és napraforgó védelmére lehet használni monília és szürkepenész ellen.

Mikroműanyagok: növekvő jelenlét már hazánk édesvizeiben is

A környezetre gyakorolt számos negatív hatás ellenére a globális műanyagtermelés jelenleg is nő. A világszerte előállított műanyagok mintegy 40 százaléka még a gyártás évében hulladékká válik. A hagyományos műanyaghulladékok jelentős része pedig bekerül a vizekbe. A Szent István Egyetem saját mintavételi és -előkészítési módszert fejlesztett ki a vizek vizsgálatához.

Majd’ elfeledett gyümölcsfajtáknak viszik hírét

Alighanem sokan vannak azok, akik számára feladná a leckét, ha ötnél több almafajtát kellene felsorolniuk, éppen ezért elgondolkodtató a tény: az Őrségben majd’ 200 található belőlük, ugyanakkor körte-, vagy éppen cseresznyefajból sincs híján a térség. Ezen hagyományos fajták megőrzése, népszerűsítése és szaporítása hosszú évek óta kiemelt feladata az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságnak.

A vad is kárt okoz a repcében

Az enyhe télnek köszönhetően ígéretesnek érkezik az őszi káposztarepce tavaszi intenzív fejlődése. Fontos, hogy a kora tavaszi betegségek ellen megtegyük a szükséges intézkedéseket, és a különféle kártevők ellen is felkészüljünk a beavatkozásra. A repce „állati” kártevőinek tevékenységéről már több ízben is esett szó, azonban a gerinces állatok kártételéről mindeddig kevesen foglalkoztak.

Csirkelábból lábbeli a hulladék csökkentéséért

A csirkelábra általában úgy gondolunk, mint étel-alapanyagra, pedig lábbeli is készülhet belőle. A csirkelábból, pontosabban annak gyakran hulladékként végző bőréből készült cipő a legújabb divat Indonéziában. Az egyedi viselet ötlete mögött egy 25 éves vállalkozó, Nurman Farieka Ramdhany áll.

A szelíd Cserhát

A Börzsöny és Mátra között elterülő Cserhát az Északi-középhegység lankás, széles völgyekkel tagolt vidéke, melyhez csatlakozik a Karancs és a Medves kistája is. Ormai csupán néhány helyen haladják meg az 500 méteres tengerszint feletti magasságot, ám változatos földtani adottságai miatt természeti értékekben igen gazdag.

Elhelyezzük vagy hasznosítsuk a hígtrágyát?

Erre az alapvető kérdésre különféle válaszokat adtak a Bauer Hungária Kft. által rendezett szakmai napon. Természetesen mindenki a hasznosítás mellett tette le a voksát – minden józan gondolkodású ember így tenne. Az előadásokban a hígtrágya hasznosításának leginnovatívabb módjait mutatták be, a talaj tápanyagpótlásától a hulladékból közvetlenül előállított termékekig.

Növényorvos a közterületen

Három-négy nyári kezeléssel ér föl egy szakszerű lemosópermetezés, ne habozzunk tehát elvégezni közterületi fákon sem: platánon, hárson, juharon, rózsán, szivarfán, szükség esetén vadgesztenyén. A szerválasztásban az a növényorvos tud dönteni, aki évek óta követi az adott terület növényeit, nem mindenhol lesz könnyű dolga.

Biztonságossá teszik a gólyafészkeket, mielőtt visszatérnek a lakók

Az Agrárminisztérium támogatásával és az NKM Áramhálózat Kft. közreműködésével 60-nál is több helyszínen teszi biztonságosabbá a fehér gólyák fészkeit a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. A munkák még februárban kezdődtek és egész márciusban folynak, jelenleg is.