Back to top

Szarvasmarha-legeltetés a hüllők szolgálatában

A Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Peszéradacsi-rét természetvédelmi szempontból különösen nagy jelentőségű terület. A fajok védelme elsősorban élőhelyeik megőrzésével biztosítható. A gyepterületek kezelésének két alapvető módja a kaszálás és a legeltetés.

(Szemelvények tudományos diákköri (TDK) dolgozatokból)

„A Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Peszéradacsi-rét természetvédelmi szempontból különösen nagy jelentőségű terület, egyedülálló fajgazdagság jellemző rá mind a növényvilág, mind az állatvilág terén. Ezt az élőhelyek nagyfokú változatosságának köszönhetjük: a homokbuckák tetején száraz, nyílt homokpusztagyepeket, a buckák közötti mélyedésekben magas füvű, üde lápréteket találunk, a kettő között pedig több átmeneti vegetációtípust.

A terület gazdag hüllőfaunával rendelkezik, megtalálható például hazánk egyetlen őshonos teknősfaja, a mocsári teknős, a zöld gyík, a fürge gyík, a homoki gyík, a vízisikló és a világon egyedül a Kárpát-medencében élő rákosi vipera.

Magyarországon valamennyi őshonos hüllőfaj védett vagy fokozottan védett. Állományaik megőrzését nemcsak a természetvédelmi szakemberek, hanem a gazdálkodók is segíthetik. A fajok védelme ugyanis elsősorban élőhelyeik megőrzésével biztosítható, az élőhelyeket pedig rendszeresen kezelni kell azok megfelelő állapotának fennmaradása érdekében. De mit jelent a megfelelő állapot egy hüllőfaj esetében, és milyen területkezelésekkel támogathatjuk állományaikat?

Természetvédelmi mérnök szakos hallgatóként konzulenseimmel, Dr. Vadász Csabával (Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság) és Dr. Malatinszky Ákossal (Szent István Egyetem) az említett kérdésekre kerestük a választ. A Peszéradacsi-rétek egy 17 hektár kiterjedésű gyepfoltján részletesen fel­mértem a vegetációszerkezetet, majd az előforduló hüllőfajok adatgyűjtését végeztem el GPS-szel. Az összegyűjtött közel 15 000 rekord (ebből 727 hüllőészlelés) kiértékelésekor négy hüllőfaj esetében kirajzolódott, hogy a mintaterület mely részeit használják élettevékenységeik során. A fürge gyík a mélyebben elhelyezkedő, üde és magasabb növényzetű részeket preferálta, a homoki gyík ezzel ellentétben a buckáknak a száraz termőhelyi viszonyok miatt gyérebb növényzetű foltjait részesítette előnyben. A rákosi vipera mélyebb és magasabb térszíneken is előfordult, de csak magasabb és zártabb növényzetben, amely jó búvóhelyül szolgál az őt veszélyeztető ragadozókkal szemben. A zöld gyík bizonyult a legkevésbé válogatósnak: a magasabb fekvésű, száraz és nyílt gyepfoltokon kívül mindenhol előfordult.

rákosi vipera
rákosi vipera
A gyepterületek kezelésének két alapvető módja a kaszálás és a legeltetés.

Az állatok védelme (a rövid fűben őket könnyebben észlelő ragadozóktól, valamint a gépek pengéitől) és a búvóhelyeket biztosító változatos, zsombékos gyepszerkezet megőrzése érdekében a kaszálás itt nem fogadható el. A szakszerű legeltetés ugyanakkor megfelelő területkezelési mód. A legjobb a szarvasmarhákkal történő legeltetés, mert ez a faj alacsony legeltetési intenzitás esetén magasabban és mozaikosabban legel, mint például a ló vagy a juh, így számos hüllő megtalálhatja a számára kedvező vegetációszerkezetet egyazon, viszonylag kis kiterjedésű gyepen. Jelenleg extenzív marhalegeltetés folyik (0,3 állategység/hektár).

Kutatásom bizonyságát adja annak, hogy a természeti értékeink megőrzését e tájban csak a gazdálkodókkal közösen, együttműködve tudjuk biztosítani.”

Fejes Zsófia Anna

Szent István Egyetem, Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/20 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szélesebb közönség felé nyit az épülő agrártechnológiai központ Angliában

Szeptemberben az egyetemisták előtt nyitják meg, jövő évtől pedig már a nagyközönség is látogathatja a legújabb fejlesztéseket bemutató agrártechnológiai központot. A kormány által is támogatott projekt a tervek szerint fogyasztókra is hatással lesz.

Elönti Lengyelországot a műanyag hulladék

Közel egymillió tonna műanyag csomagolást használ fel évente a lengyel piac, és szakértők szerint ez a mennyiség tovább nő a következő években - hangzott el a lengyel Nemzeti Kereskedelmi Kamara (KIG) Ki fog megfizetni a műanyaghulladékért című vitáján.

Menedék forró napokra

A francia országos állattenyésztési kutatóintézettel (Idele) és annak juhtenyésztési kísérleti központjával (CIIRPO) együttműködésben főiskolai hallgatók fejlesztették ki az Ovifresh néven bemutatott, 50–60 juh számára elegendő árnyékot nyújtó mobil árnyékolót.

Madárinfluenza - megakadályozható a vírusfertőzés

Az University of Edinburgh’s Roslin Institute kutatói laboratóriumban tenyésztett csirkesejtek DNS-e egy szakaszának génszerkesztési eljárásokkal végzett törlésével megakadályozták a vírusfertőzést.

A fővárosba varázsolt erdők világa

Az 1960–70-es évek a mai magyar állami erdőgazdaságok jogelődjeinél igencsak izgalmas időszak volt: készültek az 1971-es vadászati világkiállításra. Az erőfeszítéseknek meglett az eredménye, hiszen utána nem rendeztek sem Magyarországon, sőt minden bizonnyal egész kontinensünkön sem ilyen jelentős, négy világrész állatvilágát, természeti értékeit bemutató hatalmas kiállítást.

Tejipar: látványos minőségjavulás

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet legutóbbi agrárpiaci jelentése szerint az áprilisban felvásárolt nyerstejnek szinte teljes egésze, 99,7 százaléka extra minőségű volt, amire régóta nem volt példa.

Több ezer hektár legelőt ad bérbe a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Az egykori bombázólőtér tájrehabilitációjának köszönhetően a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) területén csaknem 4000 hektár legelőterület bérbe adása vált lehetővé a helyben lakó, állattartással foglalkozó gazdák számára - nyilatkozta Nagy István agrárminiszter az MTI-nek.

Sikeresen zárult a kocsányos tölgy védelmét célzó horvát-magyar projekt

A Mecsekerdő Zrt. a Horvát Állami Erdők Nasice-i Erdőgazdaságával június 11-én tartotta „A Kocsányos tölgy megóvása a határmenti térségben - Oak protection” című horvát-magyar projekt záró konferenciáját. A Gajic-i Csemetekertben tartott rendezvényen a projektben résztvevő partnerek és szakértők osztották meg az együttműködés tapasztalatait és eredményeit az érdeklődőkkel.

Mangalica: a fajta második újraélesztése

„Az elmúlt évben a mangalica egyesület hajója viharos vizekre került, de mind ez ideig sikerült a felszínen tartani azt!” Ez a nem túl vigasztaló kijelentés a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének debreceni közgyűlésén hangzott el. A tenyészetek száma tavaly csökkent, amiben közrejátszhatott az is, hogy április 23-án hazánkban is megjelent az afrikai sertéspestis.

Egy hónap alatt csaknem a duplájára emelkedett a vágómarha-értékeítés

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2019. I-IV. hónapokban - az előző évhez képest - az agrártermékek termelőiár-szintje 7,8 százalékkal nőtt, azáltal, hogy a növénytermesztési és a kertészeti termékek átlagára 11,7 százalékkal, az élő állatoké és az állati termékeké pedig 0,8 százalékkal drágult.