Back to top

Szarvasmarha-legeltetés a hüllők szolgálatában

A Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Peszéradacsi-rét természetvédelmi szempontból különösen nagy jelentőségű terület. A fajok védelme elsősorban élőhelyeik megőrzésével biztosítható. A gyepterületek kezelésének két alapvető módja a kaszálás és a legeltetés.

(Szemelvények tudományos diákköri (TDK) dolgozatokból)

„A Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Peszéradacsi-rét természetvédelmi szempontból különösen nagy jelentőségű terület, egyedülálló fajgazdagság jellemző rá mind a növényvilág, mind az állatvilág terén. Ezt az élőhelyek nagyfokú változatosságának köszönhetjük: a homokbuckák tetején száraz, nyílt homokpusztagyepeket, a buckák közötti mélyedésekben magas füvű, üde lápréteket találunk, a kettő között pedig több átmeneti vegetációtípust.

A terület gazdag hüllőfaunával rendelkezik, megtalálható például hazánk egyetlen őshonos teknősfaja, a mocsári teknős, a zöld gyík, a fürge gyík, a homoki gyík, a vízisikló és a világon egyedül a Kárpát-medencében élő rákosi vipera.

Magyarországon valamennyi őshonos hüllőfaj védett vagy fokozottan védett. Állományaik megőrzését nemcsak a természetvédelmi szakemberek, hanem a gazdálkodók is segíthetik. A fajok védelme ugyanis elsősorban élőhelyeik megőrzésével biztosítható, az élőhelyeket pedig rendszeresen kezelni kell azok megfelelő állapotának fennmaradása érdekében. De mit jelent a megfelelő állapot egy hüllőfaj esetében, és milyen területkezelésekkel támogathatjuk állományaikat?

Természetvédelmi mérnök szakos hallgatóként konzulenseimmel, Dr. Vadász Csabával (Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság) és Dr. Malatinszky Ákossal (Szent István Egyetem) az említett kérdésekre kerestük a választ. A Peszéradacsi-rétek egy 17 hektár kiterjedésű gyepfoltján részletesen fel­mértem a vegetációszerkezetet, majd az előforduló hüllőfajok adatgyűjtését végeztem el GPS-szel. Az összegyűjtött közel 15 000 rekord (ebből 727 hüllőészlelés) kiértékelésekor négy hüllőfaj esetében kirajzolódott, hogy a mintaterület mely részeit használják élettevékenységeik során. A fürge gyík a mélyebben elhelyezkedő, üde és magasabb növényzetű részeket preferálta, a homoki gyík ezzel ellentétben a buckáknak a száraz termőhelyi viszonyok miatt gyérebb növényzetű foltjait részesítette előnyben. A rákosi vipera mélyebb és magasabb térszíneken is előfordult, de csak magasabb és zártabb növényzetben, amely jó búvóhelyül szolgál az őt veszélyeztető ragadozókkal szemben. A zöld gyík bizonyult a legkevésbé válogatósnak: a magasabb fekvésű, száraz és nyílt gyepfoltokon kívül mindenhol előfordult.

rákosi vipera
rákosi vipera
A gyepterületek kezelésének két alapvető módja a kaszálás és a legeltetés.

Az állatok védelme (a rövid fűben őket könnyebben észlelő ragadozóktól, valamint a gépek pengéitől) és a búvóhelyeket biztosító változatos, zsombékos gyepszerkezet megőrzése érdekében a kaszálás itt nem fogadható el. A szakszerű legeltetés ugyanakkor megfelelő területkezelési mód. A legjobb a szarvasmarhákkal történő legeltetés, mert ez a faj alacsony legeltetési intenzitás esetén magasabban és mozaikosabban legel, mint például a ló vagy a juh, így számos hüllő megtalálhatja a számára kedvező vegetációszerkezetet egyazon, viszonylag kis kiterjedésű gyepen. Jelenleg extenzív marhalegeltetés folyik (0,3 állategység/hektár).

Kutatásom bizonyságát adja annak, hogy a természeti értékeink megőrzését e tájban csak a gazdálkodókkal közösen, együttműködve tudjuk biztosítani.”

Fejes Zsófia Anna

Szent István Egyetem, Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/20 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sertéspestis elleni illegális oltóanyag a piacon

Kínában megjelentek az afrikai sertéspestis elleni illegális oltóanyagok, ami ellen a hatóságok fokozott fellépéssel válaszoltak – számolt be a China Daily alapján az agrarheute mezőgazdasági hírportál.

Mi lenne velünk fák nélkül?

Az Amazonas térségében égő tüzek nem csak lokálisan szinten okoztak óriási károkat, az egész világ érzi pusztító hatását. Ennek tükrében merült fel a kérdés, hogy az emberiség túlélése mégis mennyiben függ a fáktól?

842 ezer forintot dobnak a kukába

Évente mintegy 2,8 tonna élelmiszert, azaz 842 ezer forintnak megfelelő táplálékot dob ki egy átlagos amerikai egy friss felmérés szerint. A megdöbbentő adatok nem csak a fejlett világra jellemzőek: más-más okokból, de az egész világon jelentős a pazarlás.

A kevesebb mesterséges szelekcióval tenyésztett kutyafajták viselkedése közelebb áll a farkasokéhoz

Azok a kutyafajták, melyek tenyésztésében régóta szerepet játszik a mesterséges szelekció, kevésbé bírnak a farkasokéhoz hasonló viselkedési formákkal, mint a többi fajta - jöttek rá a Milánói és Pisai Egyetem tudósai. Ehhez három fajtával végeztek kísérleteket, melynek eredményei a A Royal Society Open Science című lapban jelent meg.

Szarvasvarjú – nem mindenkinek!

Hazánkra az elmúlt évtizedben jellemző, hogy rendkívül sok olyan díszmadár érkezett, melyet korábban még soha nem tartottak magángyűjteményekben. Ilyen faj például a kaffer szarvasvarjú, mely nagy termete és magas takarmányozási költségei miatt csak kevesek számára elérhető.

Szövetség a malacok fokozottabb védelméért

Ebben az évben a World Animal Protection nonprofit állatvédő egyesülete megalapította a 3T szövetséget, mely azzal a céllal jött létre, hogy feltárja a malacokat érő fájdalmas kezelései eljárások megszüntetésének gyakorlati lehetőségeit.

Nem kell levágni a marhákat a Föld megmentése érdekében

A Nemzeti Termelők Uniója (National Farmers’ Union – NFU) szerint 2040-re anélkül is klímasemlegessé tehető a brit mezőgazdaság, hogy a marhahústermelést vissza kellene vágni vagy a termőterületeken erdőt kellene telepíteni.

Egy kihaltnak hitt orchidea bukkant fel újra a Kisalföldön

Az őszi füzértekercs (Spiranthes spiralis) ritka, nyár végén, kora ősszel virágzó orchideafélénk. Hazánkban elsősorban a Zalai-dombságban, a Balaton-felvidéken és a Mezőföldön ismertek előfordulásai. A Kisalföldön kihaltként tartották számon, utolsó ismert előfordulása a Győrszentiván melletti Ujmajor volt, ahol Polgár Sándor gyűjtötte 1934-ben.

Több, mint 5000 sertést öltek le ASP gyanú miatt

Magyarországon házisertésekben eddig nem mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát, ennek ellenére eddig mintegy 5300 háztáji állományban lévő sertést kellett levágni - mondta egy rádióinterjúban az országos főállatorvos. Bognár Lajos kiemelte, hogy ha kell, a legdrasztikusabb intézkedéseket is bevezetik.

Forró volt a hangulat a csikóchampionátuson

Az augusztus 20-án megrendezett tattersalli eseményen nemcsak a nyárias időjárás miatt volt forró a levegő, hanem azért is, mert az ország legkiemelkedőbb csikóit vártuk az MSLT rendezvényére.