Back to top

Szőlő és bor a római kortól napjainkig

A szőlő és a bor mindig nagyon fontos volt a Balatonnál, és így van ez ma is – mondja Gyanó Szilvia néprajzkutató, aki ezt a témát kutatja. Nemrég jelent meg publikációja a Borkommunikáció című szakmai kötetben.

Gyanó Szilvia: a balatoni borturizmus jó úton jár, és amíg van minőségi bor, addig a turisták is jönnek
Gyanó Szilvia: a balatoni borturizmus jó úton jár, és amíg van minőségi bor, addig a turisták is jönnek
– A szőlőtermesztésről és borkészítésről a római kortól, az 1–2. századtól kezdődően vannak emlékeink, de szinte biztosra vehetjük, hogy már a kelták is ismerték ezt a gyümölcsöt és az italt. A tihanyi apátság alapítólevelében ugyancsak fellelhető a szőlő és a bor – fogalmazott a keszthelyi szakember.

– Tény, a kereszténység megtelepedését követően azonnal kialakultak a szőlőtáblák a tónál, nemcsak azért, mert az emberek kedvelték és fogyasztották, hanem mert az egyháznak is szüksége volt a borra a misézéshez.

Magyarországon a középkorban alakultak ki a történelmi borvidékek. Nyilván akkoriban még mások voltak a határok, a hangsúlyok, de ezek egészen a 19. századig megmaradtak. Az évszázadok során inkább csak az változott, hogy melyik borvidék került előtérbe és melyik szorult vissza. Az egyik legkeresettebb bor a szerémségi volt, de a balatoniakat is kedvelték, emellett a bor kiváló és komoly exportcikknek számított.

A filoxéravészig nagyon jelentős ágazat volt hazánkban, a Balatonnál is. Ha végeznénk egy számítást azzal kapcsolatosan, hogy mennyi ember élt a régióban és mennyi bor volt, akkor azt látnánk, hogy szinte mindenki foglalkozott szőlővel. A Balatonnál egyszerűen „ősfoglalkozásnak” nevezhetjük. Amúgy régióbeli eltérések is akadtak: az északi parton inkább kisebb, a délin nagyobb parcellák voltak. Érdekes volt az is, hogy előbbi helyen egy kisebb parcellából is jobban meg lehetett élni, mint délen a gabonatermesztésből.

Aztán érkezett a filoxéra, és romba döntött majdnem mindent. Amikor a vész elmúlt, a szőlészet akkor sem tudott visszatérni a régi kerékvágásba.

– Bár ismét beindult a szőlőtelepítés, a Balatonnál megjelent az idegenforgalom, azaz elkezdtek épülni a nyaralók.

A szőlőterületek áthelyeződtek: a frekventált helyeken nem voltak többé, a tótól távolabbra kerültek. A két világháború ugyancsak nem használt a szőlészetnek és borászatnak, jelentősen „meg­akasztotta” ezeket a termelési módokat. A szocialista korszak sem volt jó hatással az ágazatra. Egyrészt az államosítás miatt az emberek már nem érezték magukénak a szőlőt, másrészt a gépesítés és az erőltetett termelés is nagy károkat okozott. Míg az északi parton nagyjából fennmaradtak a kisebb birtokok, addig a délin olyan területekre is szőlőt telepítettek, ahol korábban soha nem volt. A nagyüzemek nem tudtak úgy működni a szőlőtermelés tekintetében sem, mint a kisebb birtokok. Ráadásul utóbbi helyen a hagyományok is megmaradtak. Szóval, összességében visszaesés történt – ami azért jó tanulópénz azzal kapcsolatban, hogy a szőlészethez és borászathoz másként kellene hozzáállni.

Múltidéző régi pincék már csak elvétve akadnak
Múltidéző régi pincék már csak elvétve akadnak
Ezután kialakult néhány olyan nagyobb gazdaság, melyek jól teljesítettek, majd a privatizáció következett, amelynek következtében idővel kialakultak az új, mai birtokviszonyok.

Bár ezek sokáig változékonyak voltak, és persze változnak némiképp ma is, a déli parton jellemzően ma is nagyobbak a szőlőbirtokok, mint az északiak. Sőt, meg kell említeni azokat a hobbiültetvényeket is, amelyek a statisztikákba nem számítanak bele, mégis nagy a jelentőségük: ezek gazdái saját maguknak vagy ajándékozásra, valamint kisebb részben eladásra termelnek. Ők sokan vannak. Aki 10–11 hektáron termel szőlőt, az már jól megél belőle, annak ellenére, hogy nem tudnak olyan mennyiséget előállítani, mint sokan a nagyvilágban, vagy akár itt Európában. Ők úgy tudnak eredményt elérni, hogy maximálisan odafigyelnek a minőségre, illetve a borturizmus keretében kínálnak komplex szolgáltatásokat: vendéglátást, szállást, gasztronómiai szolgáltatásokat, lovaglást, íjászatot és sok minden mást.

Gyanó Szilvia szerint a balatoni borturizmus jó úton jár, és amíg van minőségi bor, addig a turisták is jönnek.

– Ha borturizmusról beszélünk, a Ba­­laton neve jól cseng, és persze az itt található-kóstolható borok neve is. Mint már említettem, ahol megvan a szükséges infrastruktúra, ott a szőlészkedéssel-borászkodással foglalkozó családok színvonalasan meg tudnak élni.

Mondom ezt annak ellenére, hogy mindig akadnak panaszok az ágazattal kapcsolatban. De tény: a Balatonnál egy kisebb pincészet – jó szolgálatásokat kínálva – jobban meg tud élni, sokkal több embert képes eltartani, mint mondjuk Dél-Zalában akár egy jóval nagyobb. Úgy gondolom, hogy a szőlőterületek mérete egyébként nagyjából beállt. Néhány helyen még van lehetőség a bővítésre, de nagy változások már nem várhatók e tekintetben. Érdekesnek tartom, hogy – ugyanúgy, mint a 19. században – elkezdték a hegytetők betelepítését is. Összességében azt mondhatom, hogy Magyarországon, és persze itt, a Balatonnál igenis megéri szőlővel foglalkozni. Aki jól csinálja, ha nem is lesz dúsgazdag, de jól megél ebből a tevékenységből. A szakemberek úgy fogalmaznak, hogy az akkora birtokok a legjobbak, amelyek „egy fejjel” megművelhetők. Ez maximum körülbelül 25 hektárt jelent.

A jövő persze sok mindentől függ, például attól, hogy az Európai Unió mire ad támogatást. Ad-e például bővítésre, birtokösszevonásra, telepítésre stb.

Ez inkább a nagyobb gazdaságokat érinti. A kisebbek számára a minőség jelenti a túlélést, a fennmaradást – és ők igyekeznek is, hogy minél jobbak legyenek.

Elkezdték a hegytetők betelepítését is
Elkezdték a hegytetők betelepítését is
– A fajták tekintetében miként állunk?

– Nos, vannak és lesznek is változások. Ezek szükségesek is. Néprajzosként és az ágazat változásait kutató emberként azt mondom, hogy ma is tudnánk halat fogni kőkorszaki halászati eszközökkel. A szőlészetben viszont ez nincs így: százesztendős eszközökkel ma már nem lehetne bort készíteni, olyan jelentős változások történtek. Változott, változik a klíma, jönnek az új szőlőbetegségek. Emiatt nagy szerepe van a kutatóintézeteknek, az egyetemeknek, ahol azon dolgoznak a szakemberek, hogy ellenálló fajtákat hozzanak létre. A világfajták megléte mellett fontos törekvésük, hogy úgy nemesítsenek régi magyar fajtákból, hogy azok megőrizzék hagyományos jellegüket, de egyben ellenállók is legyenek: bírják a klímát, a nagy meleget és egyéb változásokat. Lehet, hogy ez túl lassan történik. Úgy gondolom, a

magyar és azon belül a balatoni szőlészet és borászat jövőképe pozitív.

Az adottságok megléte és a megélhetés lehetősége mellett az is fontos, hogy a szőlészetekben és pincészetekben már több generáció dolgozik együtt. Akik beleszületnek ebbe a tevékenységbe, akik gyermekkorukban jó élményeket kapnak, azok biztosan megmaradnak a birtoknál. Márpedig ők képzett emberek, akik nemcsak értenek a munkájukhoz, hanem ambícióik is vannak – és elismerik a munkájukat. Egyébként szerintem, ha valaki el tudja adni a borát, már az is egyfajta elismerést jelent.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/20 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A salánki hordó reneszánsza

Vajon a bodnárok mikor, az év melyik szakában lélegezhetnek fel, ha csak egy rövid időre is? Ebben a szakmában van-e egyáltalán holtszezon? Vagy modern világunkban az egész mesterség lassú halálra van ítélve?

Növényvédelmi előrejelzés – Sok az idén a beteg diófa

Az utóbbi időszakban lehullott bőséges csapadék egyrészt kedvezően hat az őszi érésű növények fejlődésére és minőségére, másrészt azonban növényvédelmi vonatkozása is van, hiszen a nedvesség és a tartós harmatképződés segíti a kórokozók egy részének fejlődését. Ugyanakkor számos kártevő is aktív még.

Megújult a kunszentmiklósi falugazdász-iroda

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) felavatta a megújult kunszentmiklósi falugazdász-irodáját, ami a térség közel nyolcszáz gazdálkodójának tevékenységét segíti. A kamara falugazdászai számos szakterületen támogatják az országosan mintegy 400 ezer fős tagság munkáját, például 2014 óta több mint 1000 milliárd forint támogatás megszerzésében segítették a gazdálkodókat.

Versenyképesség és digitalizáció: korszakváltást jelent a DAS

Korszakváltást jelent Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának (DAS) kidolgo­zása. Az ebben foglalt intézkedések elősegíthetik a hazai agrárium digitalizációját és versenyképességének növelését – hangsúlyozta Nagy István agrár­miniszter, aki nemrégiben egy budapesti sajtótájékoztatón ismertette a stratégiát.

Jótékonysági borárverés Tiszaburáért

Nagy sikerrel zárult a Budapest Borfesztivál és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jótékonysági Borárverése, a tételekből befolyt több mint 6 millió forintot a tiszaburai varrodának ajánlották.

Évi 17 milliárd öntözésfejlesztésre

A klímaváltozás miatt is kulcsfontosságú az öntözésfejlesztés, a vízgazdálkodás hatékonyabbá tétele a hazai agrárium versenyképességének növeléséhez. E téren – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közreműködésével – számos előremutató lépést tett és tesz a kormányzat.

Húsmarhatartók figyelem: Hétvégén lejár a kérelmek beadásának határideje

Csupán négy napjuk maradt azoknak a termelőknek, akik tavaly minősített húshasznú tenyészbikát vásároltak ahhoz, hogy a jelentős kiadásukat támogatással mérsékelhessék. A pályázatokat ugyanis legkésőbb szeptember 20-ig be kell adniuk, előtte azonban még a tenyésztőszervezet igazolását is be kell szerezniük.

Új agrártámogatási program

Akármikor indul a KAP, lesz mód a mezőgazdasági beruházások támogatására – ebben foglalható össze a kormány meghirdetett új támogatási konstrukciója, amelyet szeptember 16-án ismertetett Nagy István miniszter. Ugyancsak a tájékoztatón jelentette be Herczegh András, hogy a következő három évben is elérhető lesz a gazdák számára az európai uniós forrásra épülő COSME garanciaprogram.

Október elején ismét lesz Villányi Vörösbor Fesztivál

Harmincöt borászat és csaknem félszáz gasztronómiai, kulturális és könnyűzenei program várja a résztvevőket a Villányi Vörösbor Fesztiválon, amelyet október 4. és 6. között 32. alkalommal rendeznek meg a borvidéki városban - közölték a szervezők az MTI-vel.

Minőségi tenyészállatok seregszemléje a Kaposvári Állattenyésztési Napokon

A folyamatos piaci kihívások között is színvonalas magyar állattenyésztői munka sikere valamennyiünk számára fontos. Ezért az agrártárca támogatásokkal is segíti az ágazatot, hogy a rendkívül erős nemzetközi versenyben helyt tudjon állni – hangsúlyozta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára, a XIII. Kaposvári Állattenyésztési Napok (KÁN) megnyitóünnepségén, Kaposváron.