Back to top

„Méltó régi nagy híréhez”

Vágtában a mezőhegyesi lótenyésztés. Ahogy átsétáltam Mezőhegyes ménesbirtokának északi nagy diadalíve alatt, idilli érzés fogott el. A régi időkről tanúskodó épületeket, a gyakorló lovasokat és a körülöttem magasodó több száz éves fákat nézve távolinak tűntek azok a hosszú évtizedek, amelyek sűrű viharfelhőkként vetettek árnyékot e helyre.

Mindez persze nem véletlen, hiszen az elmúlt esztendőkben olyan fejlesztések vették kezdetüket a birtokon – és annak környezetében –, amelyek nemcsak hogy a régi dicsfényét hozhatják el számára, hanem az ország legjelentősebb mezőgazdasági vállalkozásává is tehetik.  

Európa legrégebbi állami birtoka 

Európa legrégebbi állami birtokának története 1784-ben kezdődött: akkor alapították meg Mezőhegyesen a Császári és Királyi Ménesintézetet, amelynek feladata a Habsburg-birodalom háborús időszak következtében lecsökkent lóállományának utánpótlása volt. Csekonics József vérteskapitány parancsnoklása és tervei alapján mintegy fél esztendő alatt épültek fel a tenyésztéshez szükséges létesítmények, amelyek falai közül évente közel 8 ezer ló került ki. A katonai célú lótenyésztés és takarmánytermesztés mellett a kiegyezést követően iparinövény-termesztéssel, illetve szarvasmarha- és sertéstenyésztéssel is foglalkoztak a birtokon, mindez pedig sorsfordítónak bizonyult: az 1900-as évek elejére a kontinens legnagyobb s legmodernebb mezőgazdasági üzeme épült ki Mezőhegyesen. A további fejlődésnek a II . világháború szabott gátat; a birtokot ért veszteségek hosszú évtizedes ínséges időszakot eredményeztek. A helyzet a 20. század végére normalizálódott, hogy aztán napjainkra egyfajta másodvirágzás kezdődhessen: a magyar állam által 2017-re újjászervezett ménesbirtok – immáron Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. néven – a tervek szerint néhány éven belül Magyarország legerősebb agrárcégévé válik.

Fotó: Csatlós Norbert és Somogyvári Anett

A nóniusz taposta ki a sikerhez vezető utat 

Az 1790-ben épült, úgynevezett északi reprezentatív kaszárnya – amiben ma a Hotel Nonius szálloda is működik – a birtok központi helyszíne. Itt beszélgettem Isaszegi Norbert termelési vezérigazgató-helyettessel, aki büszkén kezdett bele:

„nincs még egy olyan ménes a világon, amely ennyi lófajtának lenne bölcsője”.

Mezőhegyesen tenyésztették ki ugyanis a régi hagyományokkal bíró nóniusz, gidrán és Furioso- North Star fajtákat, majd később a mezőhegyesi sportló fajtát is. Hogy e tevékenység sikere milyen hosszú időszakra tekint vissza, kiválóan mutatja, hogy az 1900. évi párizsi világkiállításon egy, a mezőhegyesi tenyészetből kikerült nóniusz törzsmén nyerte el a legmagasabb kitüntetést: „a tökéletes ló” címet. Vendéglátóm elmondta, a 400 egyedből álló ménesük jelentős részét napjainkban is a nóniuszok alkotják, a fajtát jellemző vonások azonban változtak az idők során. A nagytestű, erős alkatú, melegvérű igáslófajta mostanra könnyedebb felépítésűvé vált. 

Mezőhegyesen a nóniuszokból és a gidránokból is bő 30-as tenyészkanca-állománnyal rendelkeznek, az egyes családokat pedig különállóan kezelik, így előzve meg a belterjesség kialakulását. Előbbi fajtát egyébként a génmegőrzésen túl fogatsportokra is előszeretettel használják a ménesbirtokon.

„Nagy öröm volt számunkra, hogy 2018-ban mezőhegyesi nóniuszokkal nyert kettesfogat-hajtásban magyar bajnoki címet Papp János, aki egyébként négyesfogat-hajtásban is szeretné megismételni a sikerét”

– folytatta Isaszegi Norbert. 

Fotó: Csatlós Norbert és Somogyvári ANett
A fajta ugyanakkor egészen más körökben is rendkívül népszerű: a készenléti rendőrség évek óta megelégedéssel használja a mezőhegyesi nóniuszokat, amelyek egy alapképzést követően, hároméves korukban kerülnek hozzájuk. Mostanra pedig már nemcsak a magyarok, hanem külföldi kollégáik is vásárolnak belőlük, ennek fényében pedig nem meglepő, hogy a készenléti rendőrségek évente összegyűlnek a ménesbirtokon, hogy egy nemzetközi versenyen mérettessék meg magukat – és lovaikat. Ezek alkalmával olyan speciális feladatokat hajtatnak végre a nóniuszokkal, amelyek a legtöbb fajta számára leküzdhetetlenek. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese beszélt lapunknak a mezőhegyesi gidrán jelentőségéről is. Mint mondta, ez teljesen más kiállású, más célokra való fajta, amelyet napjainkban leginkább militaryversenyeken használnak, ugyanakkor kiválóan alkalmas egyéb szakágakra és a mindennapi hobbilovaglásra is.

Régi hagyományok, előremutató gondolatok 

A nóniuszok és gidránok legjobb egyedei a birtok központi ménesudvarában kapnak helyet, ahol egyébként egy fedeztetőállomás is található, ahonnan a ménesbirtok saját célra, illetve értékesítésre is állít elő szaporítóanyagot. Emellett Mezőhegyes külterületein, három ménesben zajlik a munka: az egyikben az ügető- és sportlófajták egy része van, egy másikban a választástól hároméves korú csikókat tartják, míg egy ménesben nóniusz és gidrán kancákkal foglalkoznak. „Utóbbi tűzfalán egy tábla hirdeti, hogy a ménest 1849-ben, méghozzá éppen a szabadságharc idején adták át” – magyarázta Isaszegi Norbert. Mint mondta, ezek a létesítmények is gyönyörűen kivitelezett korabeli épületekből állnak, éppen ezért a jövőben szeretnék felújítani őket úgy, mint ahogy a központi ménesudvar épületeinek esetében is történt.

Fotó: Csatlós Norbert és Somogyvári Anett

Nagyszabású fejlesztések érintik a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. iskoláját, a Kozma Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskolát és Kollégiumot is: az intézmény sportcsarnokot és tanuszodát kap, meglévő épületeiben pedig energetikai felújítások kezdődnek majd el. Vendéglátóm elmondta az iskola képzéskínálatában számos lovas szakma található (lovász, belovagló, patkolókovács), s az azokhoz szükséges gyakorlati helyet, valamint a szakoktatókat is a ménesbirtok biztosítja. Ebből adódóan

a képzés feltételei kiemelkedőnek számítanak a lovasoktatással foglalkozó hazai intézmények körében,

így nem meglepő: idén áprilisban Mezőhegyes adott otthont a Lovász Szakma Kiváló Tanulója Országos Verseny döntőjének (lásd a beszámolót a 42-43. oldalon – a szerk.). A szakma egyébként igencsak népszerűnek tekinthető – különösen a lányok körében –, így a ménesbirtok ösztöndíjprogramot indított, amellyel céljuk a minél jobb képességű tanulók beiskoláztatása.

„Ha a gyerekek elérik a megfelelő tanulmányi átlagot, akkor az állami ösztöndíjjal együtt havonta 80 ezer forintnál többet is hazavihetnek”

– hangsúlyozta a termelési vezérigazgató-helyettes. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. négy különböző területen, összesen 490 dolgozót foglalkoztat, közülük 62-en dolgoznak a lovakkal; utóbbiak között sokan akadnak egykori „Kozmások”. A ménesbirtok mindemellett szoros kapcsolatban áll a hazai agrár-felsőoktatásban érdekelt intézményekkel is, egyebek között szorosan együttműködnek az országos szakmai egyesületekkel, számos külföldi állami ménessel s persze a hazaiakkal is – köztük a Bábolna Nemzeti Ménesbirtokkal és a hortobágyi ménessel is.

„Határon innen és túl tartjuk a kapcsolatot azokkal, akik foglalkoznak a Mezőhegyesen tenyésztett fajtákkal”

– tett pontot beszélgetésünk végére vendéglátónk, akinek szavaiból kiderült, sok külföldi érdeklődő akad, ugyanakkor az állományuk többsége magyar kezekbe kerül.

Forrás: 
Pegazus

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Don’t Forget Gabó!

Nagy várakozás előzte meg 2019 második Grand Prix-fordulóját. Bábolna után rengeteg versenyen vehettek részt a különböző korosztályok legjobbjai, ezért félő volt, hogy kevesebben jönnek el a magyar díjugrató „álmok színházába”, a Tattersallba. Ennek ellenére itt volt az összes GP-nyerő Bábolnáról, a zduchovicei fiatal lovas hősök, és természetesen az ország legjobb párosai feszültek egymásnak.

Egy cirkusz nemet mondott az állatkínzásra

A német Roncalli cirkusz nemet mondott az állatkínzásra és egy nagy igent a technológiára. Élő állatok helyett hologramokkal szórakoztatnak.

Nóniuszok nyergében járják az országot lovasrendőreink

Sok helyütt és sokféle helyzetben kell bizonyítaniuk a magyar lovasrendőröknek, akik a mezőhegyesi tenyésztésű lovaikban találták meg azokat a tulajdonságokat, amelyeket hosszú éveken át kerestek. Állományuk többsége nóniuszokból áll, ugyanakkor mezőhegyesi sportlovakkal is rendelkeznek; előbbi fajta a külföldi rendőrségek körében is egyre népszerűbb.

Ősi lófajtát őriznek az ország északi szegletében

A hucul fajta legnagyobb magyarországi állományának az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területei szolgálnak otthonául. A jósvafői ménesben zajló tenyésztés fő faladatai közé tartozik a génmegőrzés, a hagyományok ápolása, valamint a sportcélú lóelőállítás is.

A természetvédelem zászlaja alatt versenyeznek lovaikkal

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) szakemberei nagy hangsúlyt fektetnek az őshonos magyar állatfajták génmegőrzésére. Kiemelt feladatuk a mezőhegyesi félvér lovak tenyésztése – a fajtát sporteseményeken szerzett tapasztalataikkal igyekszenek tökéletesíteni.

A rideg és félrideg tartás

A lovak tartásának módjait rendkívül sokféle szempontból lehet vizsgálni, hiszen ahány ház, annyi szokás, annyi felhasználási módja, fajtája van a lovaknak, és az emberek lehetőségei is behatárolják, hogyan tudják megoldani lovaik elhelyezését. A lótartás színvonala, minősége Magyarországon is rendkívül változatos képet mutat.

Magyarok tartottak lovasbemutatót a brit királyi család előtt

Hortobágyi csikósok részvételével zajlott le idén a hét évtizedes hagyományokra visszatekintő brit lovasrendezvény, a Royal Windsor Horse Show, amelynek a királyi család windsori birtoka adott otthont.

Üres kézzel, stoppal ment ki Németországba, most Európa-bajnokságra készül

A Hamburger Abendblatt sportrovatában a Németországban élő magyar militarylovasról, Tóth Imréről jelent meg egy portré abból az alkalomból, hogy megszerezte a minősülést és indulhat majd a németországi Luhmühlenben rendezendő Európa-bajnokságon a nyár végén. Érdemes magyarul is elolvasni Imre történetét, aki elég mélyről küzdötte föl magát az Eb-ig, hiszen húsz évvel ezelőtt gyakorlatilag egy szál semmivel, stoppal indult el Hamburgba.

Vadlovak születése a Hortobágyon

Az ázsiai vadlovak, más néven Przsevalszkij-lovak a felelőtlen emberi tevékenység következményben csaknem teljesen kihaltak, ám egy nemzetközi összefogásnak köszönhetően végül sikerült megmenteni a fajt, amelynek kutatásával és fenntartásával Magyarországon is foglalkoznak.

Vezetőszáras versenyek - Új színfolt

A Magyar Díjlovagló Szakbizottság a 2019-es évtől hazánkban is bevezette a nyugati lovaskultúrákban hosszú ideje nagy népszerűségnek örvendő programot. A tervek szerint nyolc forduló és egy döntő lesz az idén.