Back to top

„Méltó régi nagy híréhez”

Vágtában a mezőhegyesi lótenyésztés. Ahogy átsétáltam Mezőhegyes ménesbirtokának északi nagy diadalíve alatt, idilli érzés fogott el. A régi időkről tanúskodó épületeket, a gyakorló lovasokat és a körülöttem magasodó több száz éves fákat nézve távolinak tűntek azok a hosszú évtizedek, amelyek sűrű viharfelhőkként vetettek árnyékot e helyre.

Mindez persze nem véletlen, hiszen az elmúlt esztendőkben olyan fejlesztések vették kezdetüket a birtokon – és annak környezetében –, amelyek nemcsak hogy a régi dicsfényét hozhatják el számára, hanem az ország legjelentősebb mezőgazdasági vállalkozásává is tehetik.  

Európa legrégebbi állami birtoka 

Európa legrégebbi állami birtokának története 1784-ben kezdődött: akkor alapították meg Mezőhegyesen a Császári és Királyi Ménesintézetet, amelynek feladata a Habsburg-birodalom háborús időszak következtében lecsökkent lóállományának utánpótlása volt. Csekonics József vérteskapitány parancsnoklása és tervei alapján mintegy fél esztendő alatt épültek fel a tenyésztéshez szükséges létesítmények, amelyek falai közül évente közel 8 ezer ló került ki. A katonai célú lótenyésztés és takarmánytermesztés mellett a kiegyezést követően iparinövény-termesztéssel, illetve szarvasmarha- és sertéstenyésztéssel is foglalkoztak a birtokon, mindez pedig sorsfordítónak bizonyult: az 1900-as évek elejére a kontinens legnagyobb s legmodernebb mezőgazdasági üzeme épült ki Mezőhegyesen. A további fejlődésnek a II . világháború szabott gátat; a birtokot ért veszteségek hosszú évtizedes ínséges időszakot eredményeztek. A helyzet a 20. század végére normalizálódott, hogy aztán napjainkra egyfajta másodvirágzás kezdődhessen: a magyar állam által 2017-re újjászervezett ménesbirtok – immáron Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. néven – a tervek szerint néhány éven belül Magyarország legerősebb agrárcégévé válik.

Fotó: Csatlós Norbert és Somogyvári Anett

A nóniusz taposta ki a sikerhez vezető utat 

Az 1790-ben épült, úgynevezett északi reprezentatív kaszárnya – amiben ma a Hotel Nonius szálloda is működik – a birtok központi helyszíne. Itt beszélgettem Isaszegi Norbert termelési vezérigazgató-helyettessel, aki büszkén kezdett bele:

„nincs még egy olyan ménes a világon, amely ennyi lófajtának lenne bölcsője”.

Mezőhegyesen tenyésztették ki ugyanis a régi hagyományokkal bíró nóniusz, gidrán és Furioso- North Star fajtákat, majd később a mezőhegyesi sportló fajtát is. Hogy e tevékenység sikere milyen hosszú időszakra tekint vissza, kiválóan mutatja, hogy az 1900. évi párizsi világkiállításon egy, a mezőhegyesi tenyészetből kikerült nóniusz törzsmén nyerte el a legmagasabb kitüntetést: „a tökéletes ló” címet. Vendéglátóm elmondta, a 400 egyedből álló ménesük jelentős részét napjainkban is a nóniuszok alkotják, a fajtát jellemző vonások azonban változtak az idők során. A nagytestű, erős alkatú, melegvérű igáslófajta mostanra könnyedebb felépítésűvé vált. 

Mezőhegyesen a nóniuszokból és a gidránokból is bő 30-as tenyészkanca-állománnyal rendelkeznek, az egyes családokat pedig különállóan kezelik, így előzve meg a belterjesség kialakulását. Előbbi fajtát egyébként a génmegőrzésen túl fogatsportokra is előszeretettel használják a ménesbirtokon.

„Nagy öröm volt számunkra, hogy 2018-ban mezőhegyesi nóniuszokkal nyert kettesfogat-hajtásban magyar bajnoki címet Papp János, aki egyébként négyesfogat-hajtásban is szeretné megismételni a sikerét”

– folytatta Isaszegi Norbert. 

Fotó: Csatlós Norbert és Somogyvári ANett
A fajta ugyanakkor egészen más körökben is rendkívül népszerű: a készenléti rendőrség évek óta megelégedéssel használja a mezőhegyesi nóniuszokat, amelyek egy alapképzést követően, hároméves korukban kerülnek hozzájuk. Mostanra pedig már nemcsak a magyarok, hanem külföldi kollégáik is vásárolnak belőlük, ennek fényében pedig nem meglepő, hogy a készenléti rendőrségek évente összegyűlnek a ménesbirtokon, hogy egy nemzetközi versenyen mérettessék meg magukat – és lovaikat. Ezek alkalmával olyan speciális feladatokat hajtatnak végre a nóniuszokkal, amelyek a legtöbb fajta számára leküzdhetetlenek. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese beszélt lapunknak a mezőhegyesi gidrán jelentőségéről is. Mint mondta, ez teljesen más kiállású, más célokra való fajta, amelyet napjainkban leginkább militaryversenyeken használnak, ugyanakkor kiválóan alkalmas egyéb szakágakra és a mindennapi hobbilovaglásra is.

Régi hagyományok, előremutató gondolatok 

A nóniuszok és gidránok legjobb egyedei a birtok központi ménesudvarában kapnak helyet, ahol egyébként egy fedeztetőállomás is található, ahonnan a ménesbirtok saját célra, illetve értékesítésre is állít elő szaporítóanyagot. Emellett Mezőhegyes külterületein, három ménesben zajlik a munka: az egyikben az ügető- és sportlófajták egy része van, egy másikban a választástól hároméves korú csikókat tartják, míg egy ménesben nóniusz és gidrán kancákkal foglalkoznak. „Utóbbi tűzfalán egy tábla hirdeti, hogy a ménest 1849-ben, méghozzá éppen a szabadságharc idején adták át” – magyarázta Isaszegi Norbert. Mint mondta, ezek a létesítmények is gyönyörűen kivitelezett korabeli épületekből állnak, éppen ezért a jövőben szeretnék felújítani őket úgy, mint ahogy a központi ménesudvar épületeinek esetében is történt.

Fotó: Csatlós Norbert és Somogyvári Anett

Nagyszabású fejlesztések érintik a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. iskoláját, a Kozma Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskolát és Kollégiumot is: az intézmény sportcsarnokot és tanuszodát kap, meglévő épületeiben pedig energetikai felújítások kezdődnek majd el. Vendéglátóm elmondta az iskola képzéskínálatában számos lovas szakma található (lovász, belovagló, patkolókovács), s az azokhoz szükséges gyakorlati helyet, valamint a szakoktatókat is a ménesbirtok biztosítja. Ebből adódóan

a képzés feltételei kiemelkedőnek számítanak a lovasoktatással foglalkozó hazai intézmények körében,

így nem meglepő: idén áprilisban Mezőhegyes adott otthont a Lovász Szakma Kiváló Tanulója Országos Verseny döntőjének (lásd a beszámolót a 42-43. oldalon – a szerk.). A szakma egyébként igencsak népszerűnek tekinthető – különösen a lányok körében –, így a ménesbirtok ösztöndíjprogramot indított, amellyel céljuk a minél jobb képességű tanulók beiskoláztatása.

„Ha a gyerekek elérik a megfelelő tanulmányi átlagot, akkor az állami ösztöndíjjal együtt havonta 80 ezer forintnál többet is hazavihetnek”

– hangsúlyozta a termelési vezérigazgató-helyettes. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. négy különböző területen, összesen 490 dolgozót foglalkoztat, közülük 62-en dolgoznak a lovakkal; utóbbiak között sokan akadnak egykori „Kozmások”. A ménesbirtok mindemellett szoros kapcsolatban áll a hazai agrár-felsőoktatásban érdekelt intézményekkel is, egyebek között szorosan együttműködnek az országos szakmai egyesületekkel, számos külföldi állami ménessel s persze a hazaiakkal is – köztük a Bábolna Nemzeti Ménesbirtokkal és a hortobágyi ménessel is.

„Határon innen és túl tartjuk a kapcsolatot azokkal, akik foglalkoznak a Mezőhegyesen tenyésztett fajtákkal”

– tett pontot beszélgetésünk végére vendéglátónk, akinek szavaiból kiderült, sok külföldi érdeklődő akad, ugyanakkor az állományuk többsége magyar kezekbe kerül.

Forrás: 
Pegazus

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyar siker a kettesfogathajtó-vb-n

Hölle Martin egyéniben, illetve az ifj. Dobrovitz Józseffel és Osztertág Kristóffal kiegészülő magyar csapat egyaránt megvédte címét a németországi Drebkauban rendezett kettesfogathajtó-világbajnokságon.

Látogatás az istállókban

A Bábolnai Ménesbirtok életébe nyerhettünk betekintést a látványos lovasprogramokon, illetve közvetlenül az istállókban. A lovak megismerése mellett a ménesbirtok történetéről, elismert alakjairól szóló anekdoták hozták emberközelbe a lovas világot. A Bábolnai Ménesbirtok a lovai mellett az épületegyüttesére is büszke lehet.

A huszároktól a csikóshagyományokig

Az idei Bábolnai Gazdanapokon igen sokszínű hagyományőrző lovas eseményeken vehettek részt az érdeklődők. A programok közül kiemelkedő jelentőséggel bírt a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok bemutatója. Bábolnán a ménest 1789-ben alapították, és 1816 óta tenyésztenek itt arab lovakat. Európában ez a legöregebb, máig azonos elvek alapján működő ménes.

Lovas programok a hagyományőrzés jegyében

Mint minden évben, a hagyományőrzés tükrében idén is megrendezték a Bábolnai Gazdanapok lovasbemutatóját, ami Rombauer Tamás vezényletével zajlott le. A gazdanapok minden napján volt lehetőségük az érdeklődőknek megtekinteni az átfogó, egyben történelmi bemutatót, amit képzett lovasok, lovas kaszkadőrök elevenítettek fel korhű jelmezekben.

Generációról generációra száll a lovak szeretete

Kicsik és nagyok egyforma lelkesedéssel sürögtek-forogtak a lovak körül a Csilló Lovasiskolában tett látogatásomkor. Többségük szüleik példáját követve csöppent a lovaséletbe, s adja majd tovább nagy valószínűség szerint a lovak szeretetét jó néhány évvel később a saját gyermekeinek is. Itt már csak így megy ez, hiszen a lovasiskola kapuja majd’ három évtizede nyitva áll.

Három mezőhegyesi tenyészmén és Lustyik Fanni sikerei

A Békés Megyei Bajnokság részeként, 2019. július 6-án megrendezett CDN-B szintű díjlovaglóversenyen nyolc kategóriában nevezhettek a lovasok. A Mezőhegyesi Ménes KH SE képviseletében a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. munkavállalója, Lustyik Fanni a ménesbirtok három fedezőménjével indult és mindhárommal figyelemreméltó eredményt ért el.

Magyar hidegvérű ménest alapíthatnak

A magyar hidegvérű ménes megalapításáról, a szarvastartásról és az idei Kaposvári Állattenyésztési Napokról folytatott megbeszélést az agrárminiszter a Somogy megyei Bőszénfán csütörtökön.

Jó szénát jó helyre: hogyan tároljuk a téli szálastakarmányt?

A réti széna (és a lovak esetében kisebb mértékben a lucerna) rendkívül fontos takarmány és tápanyagforrás az állatok számára. Ennél fogva nagy körültekintést igényel a betakarítása, mind időzítés, mind módszerek tekintetében. Azonban ha sikerül jó szénát betakarítanunk vagy vásárolnunk, akkor itt még nem dőlhetünk hátra.

Hírét viszik a magyar lovashagyományoknak

Nem pusztán lóverseny, sokkal inkább a magyarság határokon átívelő hagyományőrző fesztiválja, egyfajta országimázs rendezvénye – tartják a Nemzeti Vágtáról. A napokban véget érnek a selejtezőként szolgáló előfutamok, ezzel együtt pedig tejessé válik az indulók mezőnye. Szotyori Nagy Kristóf versenyigazgató elmondta, idén minden eddiginél több határon túlról érkező versenyzőt várnak az eseményre.

Mini shetland pónit is csak származási lappal!

Kedves színfoltja volt az idei debreceni agrárexpónak a mini shetland pónik bemutatkozása, amikor agility során is láthattuk, milyen sokoldalúak is lovaink legkisebbjei. A bemutatott állatok közül különösen nagy érdeklődés mutatkozott Erdei Szigeti Dávid mini shetland pónija iránt, főként tenyészménjét értékelte nagyra a látogatók sokasága.