Mindez persze nem véletlen, hiszen az elmúlt esztendőkben olyan fejlesztések vették kezdetüket a birtokon – és annak környezetében –, amelyek nemcsak hogy a régi dicsfényét hozhatják el számára, hanem az ország legjelentősebb mezőgazdasági vállalkozásává is tehetik.
Európa legrégebbi állami birtoka
Európa legrégebbi állami birtokának története 1784-ben kezdődött: akkor alapították meg Mezőhegyesen a Császári és Királyi Ménesintézetet, amelynek feladata a Habsburg-birodalom háborús időszak következtében lecsökkent lóállományának utánpótlása volt. Csekonics József vérteskapitány parancsnoklása és tervei alapján mintegy fél esztendő alatt épültek fel a tenyésztéshez szükséges létesítmények, amelyek falai közül évente közel 8 ezer ló került ki. A katonai célú lótenyésztés és takarmánytermesztés mellett a kiegyezést követően iparinövény-termesztéssel, illetve szarvasmarha- és sertéstenyésztéssel is foglalkoztak a birtokon, mindez pedig sorsfordítónak bizonyult: az 1900-as évek elejére a kontinens legnagyobb s legmodernebb mezőgazdasági üzeme épült ki Mezőhegyesen. A további fejlődésnek a II . világháború szabott gátat; a birtokot ért veszteségek hosszú évtizedes ínséges időszakot eredményeztek. A helyzet a 20. század végére normalizálódott, hogy aztán napjainkra egyfajta másodvirágzás kezdődhessen: a magyar állam által 2017-re újjászervezett ménesbirtok – immáron Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. néven – a tervek szerint néhány éven belül Magyarország legerősebb agrárcégévé válik.
A nóniusz taposta ki a sikerhez vezető utat
Az 1790-ben épült, úgynevezett északi reprezentatív kaszárnya – amiben ma a Hotel Nonius szálloda is működik – a birtok központi helyszíne. Itt beszélgettem Isaszegi Norbert termelési vezérigazgató-helyettessel, aki büszkén kezdett bele:
Mezőhegyesen tenyésztették ki ugyanis a régi hagyományokkal bíró nóniusz, gidrán és Furioso- North Star fajtákat, majd később a mezőhegyesi sportló fajtát is. Hogy e tevékenység sikere milyen hosszú időszakra tekint vissza, kiválóan mutatja, hogy az 1900. évi párizsi világkiállításon egy, a mezőhegyesi tenyészetből kikerült nóniusz törzsmén nyerte el a legmagasabb kitüntetést: „a tökéletes ló” címet. Vendéglátóm elmondta, a 400 egyedből álló ménesük jelentős részét napjainkban is a nóniuszok alkotják, a fajtát jellemző vonások azonban változtak az idők során. A nagytestű, erős alkatú, melegvérű igáslófajta mostanra könnyedebb felépítésűvé vált.
Mezőhegyesen a nóniuszokból és a gidránokból is bő 30-as tenyészkanca-állománnyal rendelkeznek, az egyes családokat pedig különállóan kezelik, így előzve meg a belterjesség kialakulását. Előbbi fajtát egyébként a génmegőrzésen túl fogatsportokra is előszeretettel használják a ménesbirtokon.
– folytatta Isaszegi Norbert.
A fajta ugyanakkor egészen más körökben is rendkívül népszerű: a készenléti rendőrség évek óta megelégedéssel használja a mezőhegyesi nóniuszokat, amelyek egy alapképzést követően, hároméves korukban kerülnek hozzájuk. Mostanra pedig már nemcsak a magyarok, hanem külföldi kollégáik is vásárolnak belőlük, ennek fényében pedig nem meglepő, hogy a készenléti rendőrségek évente összegyűlnek a ménesbirtokon, hogy egy nemzetközi versenyen mérettessék meg magukat – és lovaikat. Ezek alkalmával olyan speciális feladatokat hajtatnak végre a nóniuszokkal, amelyek a legtöbb fajta számára leküzdhetetlenek. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese beszélt lapunknak a mezőhegyesi gidrán jelentőségéről is. Mint mondta, ez teljesen más kiállású, más célokra való fajta, amelyet napjainkban leginkább militaryversenyeken használnak, ugyanakkor kiválóan alkalmas egyéb szakágakra és a mindennapi hobbilovaglásra is.
Régi hagyományok, előremutató gondolatok
A nóniuszok és gidránok legjobb egyedei a birtok központi ménesudvarában kapnak helyet, ahol egyébként egy fedeztetőállomás is található, ahonnan a ménesbirtok saját célra, illetve értékesítésre is állít elő szaporítóanyagot. Emellett Mezőhegyes külterületein, három ménesben zajlik a munka: az egyikben az ügető- és sportlófajták egy része van, egy másikban a választástól hároméves korú csikókat tartják, míg egy ménesben nóniusz és gidrán kancákkal foglalkoznak. „Utóbbi tűzfalán egy tábla hirdeti, hogy a ménest 1849-ben, méghozzá éppen a szabadságharc idején adták át” – magyarázta Isaszegi Norbert. Mint mondta, ezek a létesítmények is gyönyörűen kivitelezett korabeli épületekből állnak, éppen ezért a jövőben szeretnék felújítani őket úgy, mint ahogy a központi ménesudvar épületeinek esetében is történt.
Nagyszabású fejlesztések érintik a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. iskoláját, a Kozma Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskolát és Kollégiumot is: az intézmény sportcsarnokot és tanuszodát kap, meglévő épületeiben pedig energetikai felújítások kezdődnek majd el. Vendéglátóm elmondta az iskola képzéskínálatában számos lovas szakma található (lovász, belovagló, patkolókovács), s az azokhoz szükséges gyakorlati helyet, valamint a szakoktatókat is a ménesbirtok biztosítja. Ebből adódóan
a képzés feltételei kiemelkedőnek számítanak a lovasoktatással foglalkozó hazai intézmények körében,
így nem meglepő: idén áprilisban Mezőhegyes adott otthont a Lovász Szakma Kiváló Tanulója Országos Verseny döntőjének (lásd a beszámolót a 42-43. oldalon – a szerk.). A szakma egyébként igencsak népszerűnek tekinthető – különösen a lányok körében –, így a ménesbirtok ösztöndíjprogramot indított, amellyel céljuk a minél jobb képességű tanulók beiskoláztatása.
– hangsúlyozta a termelési vezérigazgató-helyettes. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. négy különböző területen, összesen 490 dolgozót foglalkoztat, közülük 62-en dolgoznak a lovakkal; utóbbiak között sokan akadnak egykori „Kozmások”. A ménesbirtok mindemellett szoros kapcsolatban áll a hazai agrár-felsőoktatásban érdekelt intézményekkel is, egyebek között szorosan együttműködnek az országos szakmai egyesületekkel, számos külföldi állami ménessel s persze a hazaiakkal is – köztük a Bábolna Nemzeti Ménesbirtokkal és a hortobágyi ménessel is.
– tett pontot beszélgetésünk végére vendéglátónk, akinek szavaiból kiderült, sok külföldi érdeklődő akad, ugyanakkor az állományuk többsége magyar kezekbe kerül.
