Back to top

Milyen lesz a KAP?

A tagállamok többletbefizetéseivel, vagy más szakpolitikákra szánt pénzek visszafordításával lehetne megakadályozni, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) forrásai csökkenjenek – véli Kis Miklós. Az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerint az új Európai Bizottság, és az új Európai Parlament összetételén múlnak majd a részletek.

Kis Miklós hozzátette: az Európai Unió mezőgazdasági célkitűzéseivel egyetért a kormány, de az azokhoz rendelt eszközöket nem tartja célravezetőnek.

Magyarország az uniós agrárcélokat támogatja, de a Bizottság által javasolt eszközökkel nem tud egyetérteni. A többi jelentős agrártermelő országgal együtt abban vagyunk érdekeltek, hogy a mezőgazdaság számára elérhető uniós források ne csökkenjenek – hangsúlyozta Kis Miklós, az új Közös Agrárpolitika alakulása kapcsán szervezett konferencián, Budapesten.

A gazdasági növekedésben a mezőgazdaságnak kulcsszerepe van, amelyet az elmúlt időszak eredményei is bizonyítanak.

A kormány agrárpolitikája ehhez igazodva továbbra is minden eszközzel a versenyképesség növelését, a rendelkezésre álló támogatások minél hatékonyabb felhasználását, illetve a források megőrzését, a gazdálkodók érdekeinek érvényesítését tűzte ki céljául.

Kis Miklós a támogatási lehetőségek kapcsán a Vidékfejlesztési Program eredményeire és a tisztán nemzeti forrásból finanszírozott agrártámogatásokra is felhívta a figyelmet. Emlékeztetett arra is, hogy az uniós pályázatokon forrást nyert gazdálkodók a beruházásaik zömét várhatóan az idén valósítják meg, ami további szemmel látható eredményeket mutat majd a mezőgazdaságban.

A következő időszakban elengedhetetlen, hogy a források megőrzése mellett a gazdasági növekedés legalább a jelenlegi szinten maradjon, illetve javuljon. A kormány az európai uniós növekedési átlagot 2 százalékponttal meghaladó gazdasági növekedés feltételeit kívánja megteremteni. A most megvalósuló beruházások is jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy az agrárvállalkozás termelése erősödjön, ezzel biztosítva versenyképességüket.

Zsebükbe nyúlnak a tagállamok?

Egyelőre a legutolsó fejlemény a Közös Agrárpolitika ügyében az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának áprilisi jelentése, azóta a munka a háttérben zajlik – mondta el lapunknak Kis Miklós. Az államtitkár hozzátette: alapvetően a májusi EP-választások eredménye, és az azt követő folyamatok döntik majd el azt, hogy milyen irányba megy tovább a Közös Agrárpolitika sorsa.

A lehetséges forgatókönyvek egyike, hogy minden tagállam „a zsebébe nyúl” és többletbefizetésekkel kipótolják azt a kieső forrást, amely a Brexit, és más szakpolitikák miatt hiányzik majd a KAP költségvetéséből.

Erre, vagyis a megnövelt befizetésre a tagállamok többsége hajlandó, hiszen a 27 tagállamból 22 már jelezte, hogy számára elfogadható ez a forgatókönyv – köztük Magyarország is. „A 22 azonban kevés, hiszen ilyen döntést csak az összes tagállam beleegyezésével lehet hozni. Kérdés, hogy a többi tagállam meggyőzhető-e ezen a téren” – jegyezte meg Kis Miklós.

Más alapok terhére

Ha a többletbefizetés nem kap egyöntetű támogatást, akkor máshonnan lehet még forrást találni. Az államtitkár elmondta: az eddigi javaslat alapján a migrációs alap, és az úgynevezett Horizon 2020 alap lehet az, ahonnan esetleg pénzt lehet szerezni a mezőgazdaság támogatására. Ezeken a területeken ugyanis az Európai Bizottság nagymértékű emelésre tett javaslatot, és elképzelhető, hogy egy új összetételű döntéshozói kör másképp láthatja a helyzetet, vagyis ezekből az alapokból juttatni lehet a gazdák céljaira.

A harmadik területet a monetáris eszközök forrásai jelentik. Ezekből az eurót bevezetett országok támogatása történik, de mivel Magyarország a jelek szerint nem kívánja ma még bevezetni az eurót, ezért ezekre a pénzekre sem jogosult. Felmerülhet tehát, hogy ennek az összegnek is megnyílhat az útja a Közös Agrárpolitika rendszere felé.

Versenyelőny a GMO-mentesség

A GMO-mentes politikánk eredményeként soha, egyetlen génmódosított növény sem került köztermesztésbe hazánkban, azt jelenleg is teljeskörűen tiltjuk – mondta Nagy István, miniszter az Agrárminisztériumban megtartott GMO-tematikus napon. A rendezvény fő témája a géntechnológiával módosított szervezetekkel kapcsolatos európai uniós és hazai szabályozás volt.

Magyarország kiváló ökológiai adottságokkal rendelkezik a korszerű mezőgazdasági termelés kialakításához, a megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszer előállításához – jelentette ki a miniszter. Hangsúlyozta, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképességének fokozása érdekében a GMO-mentesség óriási lehetőséget jelent.

A szaktárca vezetője kiemelte, a hazai GMO-mentes stratégia nem változik, és Magyarország továbbra is kiáll az Alaptörvényben meghatározott célért, azaz a magyar mezőgazdaság GMO-mentességéért.

Nagy István emlékeztetett: Magyarország a kezdetektől fogva határozott GMO-mentes politikát folytat. Ezzel összhangban a Magyar Országgyűlés 2006-ban az akkori összes parlamenti párt egyetértésével, országgyűlési határozatban döntött Magyarország GMO-mentes stratégiájáról. 2012. január 1-jétől pedig már alkotmányos szintű védelmet is kapott a magyar mezőgazdaság GMO-mentessége.

Az Alaptörvény kimondja, hogy mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez, amelyet egyebek között genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal kívánunk biztosítani. 2013 óta pedig a Büntető Törvénykönyvben új tényállásként szerepel a géntechnológiával módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettség megszegése.

Az agrárminiszter kijelentette: Magyarország a világ hatodik legjelentősebb vetőmag-exportőre, hiszen évente közel 100 ezer tonna vetőmagot értékesítünk exportpiacainkon. „Számos intézkedéssel biztosítjuk, hogy sem a Magyarországon megtermelt vetőmagok és szaporítóanyagok, sem a hazai mezőgazdasági termelésből származó növényi alapanyagok ne tartalmazhassanak szennyeződésként sem GMO-t. A Nébih ennek érdekében rendszeres ellenőrzéseket végez. Nemcsak a vetőmagok ellenőrzése szigorú, hanem az élelmiszerek és takarmányok ellenőrzésére is nagy hangsúlyt fektetünk. Azonban, míg az élelmiszerek esetében elmondható, hogy GMO-t tartalmazó élelmiszerek gyakorlatilag nem fordulnak elő, addig a szójatermékek kapcsán más a helyzet. Saját termelésből nem tudjuk kielégíteni szójára alapozott magas fehérjetartalmú takarmányok iránti igényünket, ezért szójából importra szorulunk. Pozitívum viszont, hogy a KAP támogatásai között jelen van a szálas- és szemes fehérjetakarmányok termeléshez kötött támogatása is. Ez a GMO-mentes szója és a GM szója kiváltására alkalmas, alternatív fehérjeforrások termelésének mennyiségi növelését jelentheti.

Átmeneti időszak jön

Kis Miklós elmondta: ami már ma is biztos, az a csúszás, vagyis, hogy az eredeti elképzelésekkel és menetrenddel ellentétben az idén még nem lesz kidolgozott Közös Agrárpolitika. Az új Európai Bizottság novemberben kezdi meg a munkáját, ezért kizártnak tűnik, hogy még idén legyen elfogadott költségvetés.

„Továbbra is legalább egy, de inkább kettő évnyi átmeneti időszakra készülünk.

Ennek kapcsán nem is az a kérdés, hogy hogyan tudnánk ezt a folyamatot gyorsítani, hiszen ez nem tűnik reálisnak. Sokkal inkább az a kérdés, hogy hogyan tudjuk a gazdának a támogatásokat úgy eljuttatni, hogy a késlekedésből lehetőség szerint minél kevesebbet érezzenek. A mostani elképzeléseink szerint amíg az új KAP meg nem születik, addig a régi szabályok szerint, de már az új időszak terhére lehetne a kifizetéseket eszközölni” – fejtette ki az államtitkár.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság / Pénzmag
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/21 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az agrárminiszter nagyra tartja a fűszerpaprika-termelők munkáját

A Kalocsai Érsekkertben lenyűgöző látvány és fergeteges hangulat fogadta a XXX. Kalocsai Paprikafesztiválra látogatókat, paprikafüzérekkel, népművészeti és néptáncbemutatóval, vásári árusokkal, játszótérrel és koncertekkel. A kiállítói pavilonokban fűszerpaprikafajták és -termékek széles választékát mutatták be.

Bálázók új generációja

Tömörebb bálák, nagyobb hatékonyság: a francia- svájci KUHN piacra dobta a nagy szögletes bálázók új generációját.

Mi történik? Tömegesen jelölik meg zöld keresztekkel a földeket

A német gazdák tömegesen jelölik meg zöldre festett keresztekkel a földjeiket, hogy így hívják fel a figyelmet a kormány által szeptember elején elfogadott agrárkörnyezetvédelmi törvénycsomag lehetséges negatív következményeire – számol be az Agrarheute és a Die Welt.

Megújult a kunszentmiklósi falugazdász-iroda

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) felavatta a megújult kunszentmiklósi falugazdász-irodáját, ami a térség közel nyolcszáz gazdálkodójának tevékenységét segíti. A kamara falugazdászai számos szakterületen támogatják az országosan mintegy 400 ezer fős tagság munkáját, például 2014 óta több mint 1000 milliárd forint támogatás megszerzésében segítették a gazdálkodókat.

Versenyképesség és digitalizáció: korszakváltást jelent a DAS

Korszakváltást jelent Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának (DAS) kidolgo­zása. Az ebben foglalt intézkedések elősegíthetik a hazai agrárium digitalizációját és versenyképességének növelését – hangsúlyozta Nagy István agrár­miniszter, aki nemrégiben egy budapesti sajtótájékoztatón ismertette a stratégiát.

Változóban a svájci mezőgazdaság

A svájci Szövetségi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint az országban jelenleg 50 852 mezőgazdasági üzem 1,04 millió hektáron gazdálkodik. A legutóbbi felméréshez képest a gazdaságok száma 1,5 százalékkal csökkent.

Évi 17 milliárd öntözésfejlesztésre

A klímaváltozás miatt is kulcsfontosságú az öntözésfejlesztés, a vízgazdálkodás hatékonyabbá tétele a hazai agrárium versenyképességének növeléséhez. E téren – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közreműködésével – számos előremutató lépést tett és tesz a kormányzat.

A házi sajtok díjazott otthona, a Bandi Tanya - Az Év Tanyája

Gyurákovics András a 2018-as Év Tanyája pályázat győztese 2007-ben költözött családjával a Szegedtől 23 kilométerre fekvő Mórahalomra. Részben a szegedi családi kötődés, részben a város turisztikai adottságai miatt esett a választás a várossá avatásának harmincadik évfordulóját ünneplő településre.

Húsmarhatartók figyelem: Hétvégén lejár a kérelmek beadásának határideje

Csupán négy napjuk maradt azoknak a termelőknek, akik tavaly minősített húshasznú tenyészbikát vásároltak ahhoz, hogy a jelentős kiadásukat támogatással mérsékelhessék. A pályázatokat ugyanis legkésőbb szeptember 20-ig be kell adniuk, előtte azonban még a tenyésztőszervezet igazolását is be kell szerezniük.

A földek emberei

A munka öröméből, hogy hasznot hajtunk, hogy szép, amit csinálunk, eleinte semmit sem vettem észre. Minden ridegnek látszott, koszos volt, szúrt és fájt. A deréktáj igazi veszélyzóna. Életem első igazi paprikaszedésén, amikor alig tízévesen megkaptam a felnőtteknek járó duplasort és az ezzel járó felelősséget (egy szem nem sok, annyi nem maradhatott száron), apám, beavatásul, gúnyt űzött belőlem.