Back to top

Milyen lesz a KAP?

A tagállamok többletbefizetéseivel, vagy más szakpolitikákra szánt pénzek visszafordításával lehetne megakadályozni, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) forrásai csökkenjenek – véli Kis Miklós. Az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerint az új Európai Bizottság, és az új Európai Parlament összetételén múlnak majd a részletek.

Kis Miklós hozzátette: az Európai Unió mezőgazdasági célkitűzéseivel egyetért a kormány, de az azokhoz rendelt eszközöket nem tartja célravezetőnek.

Magyarország az uniós agrárcélokat támogatja, de a Bizottság által javasolt eszközökkel nem tud egyetérteni. A többi jelentős agrártermelő országgal együtt abban vagyunk érdekeltek, hogy a mezőgazdaság számára elérhető uniós források ne csökkenjenek – hangsúlyozta Kis Miklós, az új Közös Agrárpolitika alakulása kapcsán szervezett konferencián, Budapesten.

A gazdasági növekedésben a mezőgazdaságnak kulcsszerepe van, amelyet az elmúlt időszak eredményei is bizonyítanak.

A kormány agrárpolitikája ehhez igazodva továbbra is minden eszközzel a versenyképesség növelését, a rendelkezésre álló támogatások minél hatékonyabb felhasználását, illetve a források megőrzését, a gazdálkodók érdekeinek érvényesítését tűzte ki céljául.

Kis Miklós a támogatási lehetőségek kapcsán a Vidékfejlesztési Program eredményeire és a tisztán nemzeti forrásból finanszírozott agrártámogatásokra is felhívta a figyelmet. Emlékeztetett arra is, hogy az uniós pályázatokon forrást nyert gazdálkodók a beruházásaik zömét várhatóan az idén valósítják meg, ami további szemmel látható eredményeket mutat majd a mezőgazdaságban.

A következő időszakban elengedhetetlen, hogy a források megőrzése mellett a gazdasági növekedés legalább a jelenlegi szinten maradjon, illetve javuljon. A kormány az európai uniós növekedési átlagot 2 százalékponttal meghaladó gazdasági növekedés feltételeit kívánja megteremteni. A most megvalósuló beruházások is jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy az agrárvállalkozás termelése erősödjön, ezzel biztosítva versenyképességüket.

Zsebükbe nyúlnak a tagállamok?

Egyelőre a legutolsó fejlemény a Közös Agrárpolitika ügyében az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának áprilisi jelentése, azóta a munka a háttérben zajlik – mondta el lapunknak Kis Miklós. Az államtitkár hozzátette: alapvetően a májusi EP-választások eredménye, és az azt követő folyamatok döntik majd el azt, hogy milyen irányba megy tovább a Közös Agrárpolitika sorsa.

A lehetséges forgatókönyvek egyike, hogy minden tagállam „a zsebébe nyúl” és többletbefizetésekkel kipótolják azt a kieső forrást, amely a Brexit, és más szakpolitikák miatt hiányzik majd a KAP költségvetéséből.

Erre, vagyis a megnövelt befizetésre a tagállamok többsége hajlandó, hiszen a 27 tagállamból 22 már jelezte, hogy számára elfogadható ez a forgatókönyv – köztük Magyarország is. „A 22 azonban kevés, hiszen ilyen döntést csak az összes tagállam beleegyezésével lehet hozni. Kérdés, hogy a többi tagállam meggyőzhető-e ezen a téren” – jegyezte meg Kis Miklós.

Más alapok terhére

Ha a többletbefizetés nem kap egyöntetű támogatást, akkor máshonnan lehet még forrást találni. Az államtitkár elmondta: az eddigi javaslat alapján a migrációs alap, és az úgynevezett Horizon 2020 alap lehet az, ahonnan esetleg pénzt lehet szerezni a mezőgazdaság támogatására. Ezeken a területeken ugyanis az Európai Bizottság nagymértékű emelésre tett javaslatot, és elképzelhető, hogy egy új összetételű döntéshozói kör másképp láthatja a helyzetet, vagyis ezekből az alapokból juttatni lehet a gazdák céljaira.

A harmadik területet a monetáris eszközök forrásai jelentik. Ezekből az eurót bevezetett országok támogatása történik, de mivel Magyarország a jelek szerint nem kívánja ma még bevezetni az eurót, ezért ezekre a pénzekre sem jogosult. Felmerülhet tehát, hogy ennek az összegnek is megnyílhat az útja a Közös Agrárpolitika rendszere felé.

Versenyelőny a GMO-mentesség

A GMO-mentes politikánk eredményeként soha, egyetlen génmódosított növény sem került köztermesztésbe hazánkban, azt jelenleg is teljeskörűen tiltjuk – mondta Nagy István, miniszter az Agrárminisztériumban megtartott GMO-tematikus napon. A rendezvény fő témája a géntechnológiával módosított szervezetekkel kapcsolatos európai uniós és hazai szabályozás volt.

Magyarország kiváló ökológiai adottságokkal rendelkezik a korszerű mezőgazdasági termelés kialakításához, a megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszer előállításához – jelentette ki a miniszter. Hangsúlyozta, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképességének fokozása érdekében a GMO-mentesség óriási lehetőséget jelent.

A szaktárca vezetője kiemelte, a hazai GMO-mentes stratégia nem változik, és Magyarország továbbra is kiáll az Alaptörvényben meghatározott célért, azaz a magyar mezőgazdaság GMO-mentességéért.

Nagy István emlékeztetett: Magyarország a kezdetektől fogva határozott GMO-mentes politikát folytat. Ezzel összhangban a Magyar Országgyűlés 2006-ban az akkori összes parlamenti párt egyetértésével, országgyűlési határozatban döntött Magyarország GMO-mentes stratégiájáról. 2012. január 1-jétől pedig már alkotmányos szintű védelmet is kapott a magyar mezőgazdaság GMO-mentessége.

Az Alaptörvény kimondja, hogy mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez, amelyet egyebek között genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal kívánunk biztosítani. 2013 óta pedig a Büntető Törvénykönyvben új tényállásként szerepel a géntechnológiával módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettség megszegése.

Az agrárminiszter kijelentette: Magyarország a világ hatodik legjelentősebb vetőmag-exportőre, hiszen évente közel 100 ezer tonna vetőmagot értékesítünk exportpiacainkon. „Számos intézkedéssel biztosítjuk, hogy sem a Magyarországon megtermelt vetőmagok és szaporítóanyagok, sem a hazai mezőgazdasági termelésből származó növényi alapanyagok ne tartalmazhassanak szennyeződésként sem GMO-t. A Nébih ennek érdekében rendszeres ellenőrzéseket végez. Nemcsak a vetőmagok ellenőrzése szigorú, hanem az élelmiszerek és takarmányok ellenőrzésére is nagy hangsúlyt fektetünk. Azonban, míg az élelmiszerek esetében elmondható, hogy GMO-t tartalmazó élelmiszerek gyakorlatilag nem fordulnak elő, addig a szójatermékek kapcsán más a helyzet. Saját termelésből nem tudjuk kielégíteni szójára alapozott magas fehérjetartalmú takarmányok iránti igényünket, ezért szójából importra szorulunk. Pozitívum viszont, hogy a KAP támogatásai között jelen van a szálas- és szemes fehérjetakarmányok termeléshez kötött támogatása is. Ez a GMO-mentes szója és a GM szója kiváltására alkalmas, alternatív fehérjeforrások termelésének mennyiségi növelését jelentheti.

Átmeneti időszak jön

Kis Miklós elmondta: ami már ma is biztos, az a csúszás, vagyis, hogy az eredeti elképzelésekkel és menetrenddel ellentétben az idén még nem lesz kidolgozott Közös Agrárpolitika. Az új Európai Bizottság novemberben kezdi meg a munkáját, ezért kizártnak tűnik, hogy még idén legyen elfogadott költségvetés.

„Továbbra is legalább egy, de inkább kettő évnyi átmeneti időszakra készülünk.

Ennek kapcsán nem is az a kérdés, hogy hogyan tudnánk ezt a folyamatot gyorsítani, hiszen ez nem tűnik reálisnak. Sokkal inkább az a kérdés, hogy hogyan tudjuk a gazdának a támogatásokat úgy eljuttatni, hogy a késlekedésből lehetőség szerint minél kevesebbet érezzenek. A mostani elképzeléseink szerint amíg az új KAP meg nem születik, addig a régi szabályok szerint, de már az új időszak terhére lehetne a kifizetéseket eszközölni” – fejtette ki az államtitkár.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság / Pénzmag
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/21 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Ha kijön a matek, bele kell vágni”

Alapvető érdek az uniós támogatási rendszer minél kedvezőbb feltételek és összegek melletti fennmaradása, de az ezt övező bizonytalanság dacára sem javasolja a jól megtervezett beruházások halogatását Takáts Zsolt.

Új borpiaci intézkedések: zöldszüret és borlepárlás

Európai szinten egy komolyabb borpiaci válság előjelei érzékelhetők, amely elsősorban egy esetleges magasabb idei termés esetén következhet be. A helyzet kezelésére ezért a szaktárca zöldszüreti és borlepárlási támogatási programot indít, és olyan intézkedéseket vezet be, amelyek a minőségi szint emelését segítik.

Aszály elleni küzdelem: csak összehangoltan sikerülhet

A mezőgazdaság szempontjából kulcsfontosságú, hogy szakszerűen, hatékonyan gazdálkodjunk a felszíni és a felszín alatti vízkészlettel, ez pedig túlmutat az egyéneken és az agráriumon is, összehangolt cselekvést, szabályozást kíván, hangsúlyozta Feldman Zsolt a sivatagosodás és az aszály elleni küzdelem világnapja alkalmából szervezett tanácskozáson.

A legjobb pálinkákat díjazták

A Nemzeti Pálinkakiválóság Program keretében díjazták a héten a legjobb pálinkákat. A versenyre 2019-ben 24 pálinkaház nevezett 157 termékkel. Idén először kiosztották az „Agrárminisztérium pálinkája” oklevelet is, amelyet a györkönyi Márton és lányai pálinkafőzde kajszibarack pálinkája nyert el.

Burgonyaár-forradalom Szlovákiában (is)

A burgonya április végén, illetve május elején csaknem 60 százalékkal került többe Szlovákiában, mint 1 évvel korábban. A kilogrammonkénti átlagár elérte a 0,95 eurót, ami az utóbbi két évtized legmagasabb burgonyaárát jelenti. A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának legutóbbi jelentésében az áll, hogy 90 cent feletti burgonyaár 2000 óta csak néhány hónapon át fordult elő Szlovákiában

Alternatív fehérjenövények

Május végén a fehérje növények fejlesztésének lehetőségeiről tanácskoztak Nyíregyházán a Westsik Vilmos Kutatóintézetben. Ez, mint a Debreceni Egyetem Agrár-kutatóintézetek és Tangazdaság egyik helyszíne, megfelelőnek bizonyult annak az országos rendezvénynek a megtartására, amelynek célja a magfehérje-növények genetikai alapjainak és termesztés­technológiájuk sarkalatos elemeinek ismertetése volt.

Agrárminiszter: hatalmas lehetőség előtt áll a magyar akvakultúra ágazat

Hatalmas lehetőséget jelentenek a magyar akvakultúra ágazat számára az uniós halászati támogatások 2020 utáni elosztására vonatkozó szabályok, amelyeket a Mezőgazdasági és Halászati Tanács elfogadott - közölte Nagy István agrárminiszter Luxembourgban az MTI-hez kedden eljuttatott közleménye szerint.

Új támogatás érhető el a baromfi- és sertéságazatban

Az Agrárminisztérium új támogatási konstrukciót dolgozott ki a baromfi- és sertéságazat számára.

Az EU 120 millió euróra növeli a méhészeti ágazat támogatását

Az Európai Bizottság 120 millió eurót (38,6 milliárd forint) biztosít az Európai Unió méhészeti ágazatának támogatására a következő három év folyamán. A finanszírozás 12 millió eurós növekedést jelent a 2017-2019 közötti időszakra nyújtott összeghez képest - közölte az uniós bizottság.

Több ezer hektár legelőt ad bérbe a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Az egykori bombázólőtér tájrehabilitációjának köszönhetően a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) területén csaknem 4000 hektár legelőterület bérbe adása vált lehetővé a helyben lakó, állattartással foglalkozó gazdák számára - nyilatkozta Nagy István agrárminiszter az MTI-nek.