Back to top

Harapni lehet a csendet

Városi származásúak lévén nagyon büszkék rá, hogy a csibéket saját kotlósaik keltik ki, és hogy a kecskéik tejéből készített sajtot, joghurtot tudnak az asztalra tenni. Az állatok abrakját is meg tudják termelni maguknak, valamint veteményesük és gyümölcsösük egyre több zöldséget, gyümölcsöt ad.

Természetes alapú saját permetlevekkel és vegyes ültetéssel védekeznek a kár­tevők ellen. Fűtetlen üvegházukat egyre jobban kihasználják, így egyre hosszabb ideig élvezik a bennük termett növényeket. Mindezt Bakos Péter és Bakosné Szalai Zsuzsanna mesélték el tudósítónknak, amikor a Gyógynövények Völgye nevű ökogazdaságukról beszélgettünk.

 Bakos Péter és felesége, Bakosné Szalai Zsuzsanna
Bakos Péter és felesége, Bakosné Szalai Zsuzsanna

– Budapestről költöztünk Zalaszentlászlóra, idestova 9 éve. Elegünk volt a nagyvárosból, szerettünk volna az idegesen nyüzsgő, túlzsúfolt, személytelen nagyvárosi életről nyugodtabb, emberi, természetközeli környezetre váltani – idézték fel a kezdeteket. – Egy nagyon kedves, idevalósi ismerősünk hívta fel figyelmünket a romosodó, közel 20 éve magára hagyott, majorra. Mivel egyik távlati célunk egy minél inkább önellátó, fenntarthatóan működő gazdaság kialakítása volt, első pillanattól megfelelőnek látszott a terület. Eleinte, természetesen, az építkezés és a terület minimális rendbehozatala volt a fő feladatunk.

2013-ban alakult meg a Gyógynövények Völgye Szociális Szövetkezet, amivel már konkrétabb célokat tűztünk ki a helyi értékek teremtésére és a foglalkoztatásra nézve. Pályázatok segítségével tudtuk megtenni az első lépéseket: egy kis gyümölcsfeldolgozó üzemet alakítottunk ki a megüresedett istállóból. Ettől kezdve párhuzamosan fejlesztettük az üzemet és magát a gazdaságot.

A kezdet kezdetétől vegyszermentesen gazdálkodunk. Néhány év után biominősítésért folyamodtunk, amit az átállási időszak után meg is szereztünk.

Hogy miért? Mert Európában rohamosan növekszik a biotermékek kereslete. Az emberek egészséget szeretnének. Tehát bővül a biotermékek piaca. Mi is megtaláltuk a helyünket ezen a piacon, úgy, hogy közben sem a természeti környezetet nem romboljuk, sem az emberek egészségét. Meggyőződésünk, hogy a ma emberének a környezet védelme volna a legfontosabb feladata. Ez persze sok tanulást, kísérletezést, és néha kudarcot is jelent a jól ismert gyomirtó-gombaölő-talajfertőtlenítő-műtrágya négyszöghöz képest.

Az idők során az állatállományunk is bővült. Lovaink, kecskéink mellé szárnyasok és borz­deres szarvasmarhák kerültek. Utóbbiak egy fajtamentő program részei, és éppen most várjuk az első borjakat.

A tapasztalatok szerzése mellett nemcsak képezték magukat, hanem a beruházásokra is kiemelt figyelmet fordítottak.

– Folyamatosan képezzük magunkat. Rengeteg szakirodalmat olvasunk, komoly szakmai előadásokon vettünk részt, és kedves falubeli ismerősök adtak tanácsokat. Iskolába is jártunk:

a biogazdálkodásról tanultunk, én magam fitoterapeuta lettem, férjem a zöldség- és gyümölcsfeldolgozásban bővítette ismereteit.

Ami pedig a legfontosabb: folyamatosan keressük a biogazdálkodásban bevált gyakorlatokat. Nagy örömünkre szolgál, hogy kollegáink is érdeklődnek a vegyszermenetes gazdálkodás iránt. Egy újabb pályázat segítségével sikerült korszerűbb gépeket vásárolni és egy napelemparkot felállítanunk, ezzel versenyképesebbé tettük a termelést. Évről évre növekszik azok száma, akik nálunk készíttetnek gyümölcsleveket az addig kárba veszett termésből. Rendelkezünk egy biomasszával fűthető, hagyományos, víz-vízgőz működési elvű illóolaj-lepárló berendezéssel, amihez saját leválasztóegységet fejlesztettünk ki. Így kiváló minőségű, az ipari szabványoknak is megfelelő illóolajat tudunk előállítani ezzel az évszázados technológiával. Egy diplomamunka írása során sikerült szorosabb kapcsolatot kiépíteni a Budapesti Műszaki Egyetem biotechnológiai tanszékével, és ennek révén számos tudományos ismerettel gazdagodtunk, amivel tovább tudtuk finomítani a gyártási eljárásunkat.

Levendulaszüretkor bérlepárlást is vállalunk. „Boszorkánykonyhánkban”, ahogyan a lepárló helyiségünket elneveztük, csoportokat is fogadunk.

Natúr kencéket készítünk az érdeklődőkkel nagyon egyszerű, hétköznapi alapanyagokból. A folyton érő málnánkból például ajakírt októberben, üvegházunk petrezselyméből pedig dezodort, akár még télen is. A kezdetektől fogva arra törekszünk, hogy az alapanyagok eladása helyett inkább feldolgozott késztermékeket értékesítsünk. Gyógynövény-teakeverékeink alapanyaga egyre inkább saját termesztésű vagy gyűjtésű gyógynövény. A fűszerolajat adó növények 90 százaléka a saját kertünkben terem. Vegyszermentes almánk kiváló ízű, egy vitamindús homoktövises almalé alapja, erről büszkén mesélünk vásárlóinknak.

Szárított gyógynövényból készített teák
Szárított gyógynövényból készített teák

Fontos a gyógy- és fűszernövények minősége. A hagyományos szabadlevegős szárítás helyett egy speciális szárítóberendezésben dolgozzák fel gyógynövényeiket.

– Ezáltal pontosan szabályozott hőmérsékleten, a lehető legrövidebb idő alatt, tökéletes minőségű árut tudunk előállítani – mindezt megújuló energiával. Ugyanez a szárítógép alkalmas gyümölcsök és zöldségek aszalására is, továbbá szintén vállalunk vele bérgyártást a helybeliek megrendelésére. Izgalmas kérdés a vadon termő növények hasznosítása: ezeknek nagyon változó lehet a hatóanyag-tartalma, a talajtól, az időjárástól, a begyűjtés idejétől és módjától függően. Mint a Gyógynövények Völgye termékfejlesztője, fitoterapeutaként megtanultam a gyógynövényeket a megfelelő időben, a lehető legjobb állapotban begyűjteni. Kísérletezni is szoktam. Egy kis lepárló segítségével például ellenőrizni tudom a cickafark hatóanyag-tartalmát, és gyönyörű kék színű, kamazulént nagy arányban tartalmazó illóolajat állítok elő. Területünkre sokszínűség, sokféleség, a biodiverzitás a jellemző. Jelenlegi kísérleteink középpontjában a talajélet, a tápanyagokban gazdag talaj van.

A Bakos házaspár úgy látja, hogy az emberek életében egyre nagyobb szerepet kap az egészségtudatos táplálkozás.

– Mivel anno, a városi életünk és a fitnesziparhoz kötődő munkánk során sokat foglalkoztunk a tudatos táplálkozással, örömünkre szolgál és egyben előnyt is jelent számunkra, hogy manapság ez divatos. Persze az elmélet és a gyakorlat nem ugyanaz, de mi még látunk piaci lehetőségeket ebben az irányzatban.

Keszthelyen egy tudatos vásárlói közösségnek vagyunk az egyik beszállítója, és így koncentráltan találkozunk közel hasonló gondolkodású emberekkel.

Ősszel kezdte meg gyakorlati munkáját a zalaszentgróti Nyitott Porta hálózat, amely környékbeli termelők lelkes csoportját fogja össze. Ennek alapító tagjai vagyunk. Előre meghirdetett nyílt napjainkon lehetővé tesszük, hogy az emberek bepillantsanak a major életébe, megkóstolják a termékeinket, és hogy alkalmanként részt vegyenek egy-egy kisebb munkálatban is. Kollegáink is szívesen vesznek részt ezekben a programokban, így igazán ütőképes kis csapatunk lett, mondhatom, örömmel dolgozunk együtt.

És hogy mi mindent terveznek még a Gyógynövények Völgyében?

– Legutóbbi nagyszabású beruházásunk a GINOP 5.1.3-16 európai uniós pályázat keretében továbbfejlesztett Gyógynövénylak nevű szálláshelyünk, illetve a major agroturisztikai élményközponttá alakítása.

„Harapni lehet a csendet”, ahogy jegyezte meg nemrég tréfásan egy városi vendégünk. Mi pontosan tudtuk, miről beszél. Látogatóink sokszor megkérdezik, nem bántuk-e meg a nagy váltást.

Fizikailag persze sokszor nehezebb ez az életforma, az időjárás nagyobb hatása miatt kényelmetlenebb lett Zalaszentlászlón az életünk, mint a budapesti volt.

Nem könnyű a legnagyobb hidegben vagy szakadó esőben kinti munkára bírni magunkat, de állataink bizalma, szénájuk nyugodt ropogtatásának hangja már a tizedik perc után kárpótol minket ilyenkor. Amikor pedig szép az idő, amikor virágba borulnak a fák, megtelik illatokkal a levegő, énekelnek madarak, leszakítjuk saját zöldségeinket, gyümölcseinket, azt szoktuk mondani: „Mi minden nap nyaralunk.”

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/19 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Ha kijön a matek, bele kell vágni”

Alapvető érdek az uniós támogatási rendszer minél kedvezőbb feltételek és összegek melletti fennmaradása, de az ezt övező bizonytalanság dacára sem javasolja a jól megtervezett beruházások halogatását Takáts Zsolt.

Új borpiaci intézkedések: zöldszüret és borlepárlás

Európai szinten egy komolyabb borpiaci válság előjelei érzékelhetők, amely elsősorban egy esetleges magasabb idei termés esetén következhet be. A helyzet kezelésére ezért a szaktárca zöldszüreti és borlepárlási támogatási programot indít, és olyan intézkedéseket vezet be, amelyek a minőségi szint emelését segítik.

Az ősgabonák kovásza

Az utóbbi évtizedekben a hazai növénytermesztés is egysíkúbbá vált, a magas beltartalmi értékkel rendelkező tájfajta ősgabonák eltűntek a földekről.

Úttörő megoldás: vertikális farmmal fejlődik a sörfőzde

Noha egyre többször hallani függőleges farmokról, az még az Egyesült Királyságban sem fordult eddig elő, hogy sörfőzéshez használták volna e megoldást. Egy londoni sörfőzde most erre készül, méghozzá epret termesztve ily módon.

Elszálltak az árak a cseheknél is

Csehországban tovább drágultak a zöldségek és a gyümölcsök, és a mezőgazdasági termelők nem sok jót ígérnek a jövőre vonatkozóan. Egyes déligyümölcsök olcsóbbak a hagyományos termékeknél.

A sok eső növeli a növényvédelmi kiadásokat

A gyümölcsösökben néhány ezer hektáron okozott károkat a hétvégi vihar, a jelentősebb zöldségtermesztő körzetekben azonban szerencsére kisebb mértékben pusztított.

Új támogatás érhető el a baromfi- és sertéságazatban

Az Agrárminisztérium új támogatási konstrukciót dolgozott ki a baromfi- és sertéságazat számára.

Eper reggelire

A klímaváltozás, a kézimunkaerő hiánya, a fogyasztók elvárása alaposan átalakította a hazai szamóca termesztést. Az elmúlt évben nem volt kedvező piaci helyzet, éppen ezért idén jó szezont vártak. Aztán jött a tavasz és nem érkezett meg vele a csapadék, amikor pedig elkezdett esni, hirtelen és nagyon sok lett a víz.

Meggypiaci latolgatás

Az idén az első termésbecslés szerint 30-40 százalékkal kevesebb meggy terem nálunk, mint tavaly. A tavaszi fagyok még virágzás előtt érték a kerteket, de a hideg károsította a termőt, sok virág nem tudott megtermékenyülni emiatt. A virágzás alatt nagy volt a szárazság és kevés méh járt a gyümölcsösökben, ami tovább rontotta a megporzást.

Az EU 120 millió euróra növeli a méhészeti ágazat támogatását

Az Európai Bizottság 120 millió eurót (38,6 milliárd forint) biztosít az Európai Unió méhészeti ágazatának támogatására a következő három év folyamán. A finanszírozás 12 millió eurós növekedést jelent a 2017-2019 közötti időszakra nyújtott összeghez képest - közölte az uniós bizottság.