Back to top

Jobb, ha éjjel nem párologtat a szőlő

Biztató felfedezést tettek az INRA és a Montpellier SupAgro kutatói a szőlő éjszakai transzspirációjával kapcsolatban. Arra jöttek rá, hogy a szőlő éjszakai vízvesztése csökkenthető bizonyos fajták használatával. Ez a terület eddig feltáratlan volt, pedig komoly lehetőség nyílik általa arra, hogy szárazságtűrőbb szőlőfajtákat szelektáljanak.

Fotó: inra.fr
A franciaországi INRA kutatói 2012 óta foglalkoznak a klímaváltozás hatásainak vizsgálatával a Laccave projekt keretein belül, melynek célja a szőlészet és borászat hosszú távú alkalmazkodási lehetőségeinek vizsgálata. Az országban a legrosszabbra számítva 3,4-5,3 °C-kal is nőhet az éves középhőmérséklet 2100-ra, és a déli vidékeken tovább csökken a csapadék mennyisége.

Amerikai számítások szerint a szőlőültetvények fele el fog tűnni a melegedés és a vízhiány miatt.

A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik fő kihívása az, hogy olyan fajtákat találjunk, amelyek nagyobb zöldtömeget képeznek kevesebb víz felhasználásával. Ez valójában kompromisszum a fotoszintézis során bekövetkező szénasszimiláció és a transzspirációkor elpárolgott vízmennyiség között. A folyamat kapuja a levélen található gázcserenyílások tömege: amikor nyitva vannak és rajtuk keresztül jut be a szén-dioxid a növényi kloropasztiszba, a szervesanyag-előállítás kezdő állomására, akkor víz távozik a légkörbe a növényből. Nappal tehát a nyitott sztómák teszik lehetővé a fotoszintézist és a növény fejlődését, de mi a helyzet éjszaka?

Éjjel a gázcserenyílások csak részben vannak zárt állapotban, ezért a víz gyakorlatilag haszontalanul távozik, mert fény hiányában nincs fotoszintézis.

Szőlő gázcserenyílásai
Fotó: theweek.com/Robert Dash
Az INRA és a Montpellier SupAgro kutatói megállapították, hogy a kisebb éjszakai transzspirációt folytató fajták használatával úgy lehet csökkenteni a vízfelhasználást, hogy közben a szőlő fejlődése változatlan.

Ezek kiválasztásához két, a mediterrán szőlőtermő területeken népszerű fajta, a Syrah és a Grenache keresztezéséből származó 200 utódot vizsgáltak.

Olyan szakaszokat azonosítottak a genomjukban, amelyek kapcsolatban állnak a kisebb éjszakai párologtatással és a folyamatos fejlődéssel. Az éjjeli párologtatás a nappalinak körülbelül a 15 százaléka, és azt lehet még megfelezni a kiválasztott fajtákkal.

Ezek az eredmények lehetővé teszik, hogy jobb vízfelhasználású fajtákat hozzanak létre, illetve a kutatók pontosan meghatározhassák a folyamatért felelős géneket.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/inra.fr

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyar születésű kajszik

Bár nem őshonos nálunk, szerencsénk van a kajszival, hiszen sok rendkívül finom, zamatos fajtát sikerült találni vagy keresztezéses nemesítéssel létrehozni. Két helyen, Cegléden és Budapesten születtek az új fajták.

Növényvédelmi előrejelzés – Szárazságkedvelők előnyben

Most a száraz és meleg időt kedvelő károsítók szaporodtak fel a kertekben: a lisztharmat, a molyok, a vértetű, és persze a túlságosan is jól ismert poloskák. A nedvességkedvelő gombás fertőzéseknek alapvetően nem kedvezett az időjárás, nagy lehet azonban a különbség az egyes kertek mikroklímája között, nem árt tehát a felderítés.

Szeretjük is, meg nem is a direkttermőket

Direkttermők alatt a szőlőfajták azon csoportját értjük, amelyek az amerikai Vitis labrusca leszármazottai, európai „vinifera-vért” nem is hordoznak. Nevüket onnan kapták, hogy részleges ellenállóságuk miatt alanyra oltást nem igényelnek, vagyis közvetlenül, direkt módon is képesek teremni. A termő fajták egy sokat vitatott csoportja ez, bizonyára sokan összekötik a nevüket a rókaízzel és a gyenge minőséggel.

Csak a francia fogyasztók harmadának ízlik a fürtös paradicsom

Egy fogyasztói felmérés szerint a francia vásárlók nem igazán elégedettek a nyáron kapható fürtös paradicsom és charentais sárgadinnye minőségével. Mindezt a következtetést az után vonták le, hogy közel 900 fogyasztóval kóstoltattak vakon diszkont áruházakban, szupermarketekben és zöldség-gyümölcs boltokban kínált terméseket.

Kapd el az esőt!

Az esővíz a legjobb vízforrás, ráadásul ingyenes, amelynek köszönhetően gazdaságosan és ökológiai szempontból is fenntarthatóan élhetünk. Az esővíz gyűjtése enyhíti az aszály hatásait is, ennek ellenére nagyon keveset hasznosítunk belőle tudatosan. A lengyel Wroclaw város önkormányzata támogatja azokat a háztartásokat, amelyek gyűjtik és használják az esővizet.

Ahol nincs konkurenciája a dinnyének

Egy Bajorországban élő német dinnyetermelőt mutat be riportjában a Süddeutsche Zeitung: bár Németországnak ezen a vidékén szokatlan a dinnyetermesztés, az egyre melegebb nyarak mégis lehetővé teszik, hogy megteremjen a sárga- és görögdinnye néhány fajtája.

Hungarikum extra dry, avagy szőlőfajták és pezsgő

Mint tudjuk, a bor és a szőlő minőségének egyik legfőbb kulcsa a fajta. Nincs ez másként a pezsgő esetében sem. Vannak egészen szélsőséges vélemények, melyek szerint Chardonnay nélkül nem készülhet minőségi pezsgő. Cikkünkben a pezsgőkészítésre használt fajták körét boncolgatjuk. Rendhagyó módon azonban nemcsak szőlész, de borász szemmel is értékeljük a fajtákat, pezsgőkészítési lehetőségeket, trendeket.

Szupercella, jégverés Észak-Magyarországon: hogyan alakulhatott ki?

Sok helyen tart még a helyreállítás a keddi vihar után, ami óriási károkat okozott főként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Volt ahol teniszlabda nagyságú jég is esett. Az észak-keleti térséget már nem először éri nagy kár a jégeső miatt ezen a nyáron. Nem működik ott a jégkárelhárító rendszer - kérdeztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától?

Már a toxintartalmat is vizsgálják

A sok csapadék kedvezett a kórokozók fertőzésének az ipari paradicsom állományokban is. Arra azonban különösen vigyázni kell a termesztőknek, hogy a védekezés során betartsák az élelmezés-egészségügyi várakozási időket, és a termésben kimutatható szermaradék véletlenül se haladja meg a megengedett értéket. Az alternáriás betegség elleni megelőző védekezés pedig más szempontból is fontos lett.

Csutkában az egészség

A Grazi Műszaki Egyetem kutatói az élelmiszerekben található, az emberi bélrendszer egészséges működése szempontjából hasznos baktériumoknak az emberi egészségre gyakorolt hatását keresték.