Back to top

Jobb, ha éjjel nem párologtat a szőlő

Biztató felfedezést tettek az INRA és a Montpellier SupAgro kutatói a szőlő éjszakai transzspirációjával kapcsolatban. Arra jöttek rá, hogy a szőlő éjszakai vízvesztése csökkenthető bizonyos fajták használatával. Ez a terület eddig feltáratlan volt, pedig komoly lehetőség nyílik általa arra, hogy szárazságtűrőbb szőlőfajtákat szelektáljanak.

Fotó: inra.fr
A franciaországi INRA kutatói 2012 óta foglalkoznak a klímaváltozás hatásainak vizsgálatával a Laccave projekt keretein belül, melynek célja a szőlészet és borászat hosszú távú alkalmazkodási lehetőségeinek vizsgálata. Az országban a legrosszabbra számítva 3,4-5,3 °C-kal is nőhet az éves középhőmérséklet 2100-ra, és a déli vidékeken tovább csökken a csapadék mennyisége.

Amerikai számítások szerint a szőlőültetvények fele el fog tűnni a melegedés és a vízhiány miatt.

A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik fő kihívása az, hogy olyan fajtákat találjunk, amelyek nagyobb zöldtömeget képeznek kevesebb víz felhasználásával. Ez valójában kompromisszum a fotoszintézis során bekövetkező szénasszimiláció és a transzspirációkor elpárolgott vízmennyiség között. A folyamat kapuja a levélen található gázcserenyílások tömege: amikor nyitva vannak és rajtuk keresztül jut be a szén-dioxid a növényi kloropasztiszba, a szervesanyag-előállítás kezdő állomására, akkor víz távozik a légkörbe a növényből. Nappal tehát a nyitott sztómák teszik lehetővé a fotoszintézist és a növény fejlődését, de mi a helyzet éjszaka?

Éjjel a gázcserenyílások csak részben vannak zárt állapotban, ezért a víz gyakorlatilag haszontalanul távozik, mert fény hiányában nincs fotoszintézis.

Szőlő gázcserenyílásai
Fotó: theweek.com/Robert Dash
Az INRA és a Montpellier SupAgro kutatói megállapították, hogy a kisebb éjszakai transzspirációt folytató fajták használatával úgy lehet csökkenteni a vízfelhasználást, hogy közben a szőlő fejlődése változatlan.

Ezek kiválasztásához két, a mediterrán szőlőtermő területeken népszerű fajta, a Syrah és a Grenache keresztezéséből származó 200 utódot vizsgáltak.

Olyan szakaszokat azonosítottak a genomjukban, amelyek kapcsolatban állnak a kisebb éjszakai párologtatással és a folyamatos fejlődéssel. Az éjjeli párologtatás a nappalinak körülbelül a 15 százaléka, és azt lehet még megfelezni a kiválasztott fajtákkal.

Ezek az eredmények lehetővé teszik, hogy jobb vízfelhasználású fajtákat hozzanak létre, illetve a kutatók pontosan meghatározhassák a folyamatért felelős géneket.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/inra.fr

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A boldogság kerti magvai

A Princeton Egyetem egyik kutatása szerint a „politikacsinálók” által rendszerint figyelmen kívül hagyott otthoni kertészkedésnek legalább olyan jótékony hatásai vannak, mint a közösségi fejlesztéseknek.

Új szuperpark Bécsben

Új közparkkal bővül az okosvárosnak is nevezett ultramodern bécsi városrész, Aspern Seestadt. Az északkeleti Am Seebogen kerületben épülő Elinor Ostrom park, mely nevét az első nőként közgazdasági Nobel-emlékdíjban részesülő amerikai politológusról kapta, előreláthatólag 2021-re épül meg.

Tulkok a Hortobágyon - Marhák vadon (2. Rész)

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság az utóbbi évtizedekben világ­viszonylatban is kiemelkedő eredményeket ért el az úgynevezett rekonstruált őstulok tenyésztésében. A kutatási eredményeket a park munkatársai örömmel osztották meg velünk, bízva abban, hogy olvasóink is szeretnék jobban megismerni ennek a fajtának érdekes történetét.

A boldogító talajbaktérium

Többen vélekednek úgy a nemzetközi tudományos életben, hogy a napjainkban mind gyakoribb asztma és a különböző allergiák egy okra vezethetők vissza, a túlzott tisztaságra. Ez az elmélet váratlan helyről kapott támogatást: a Mycobacterium vaccae talajbaktériummal végzett kezelés enyhítheti a depressziót, számol be a discovermagazine.com.

Sorsdöntő növénysávok

A beporzóbarát virágzó növénysávok létrehozása segít megfékezni a beporzó rovarok számának csökkenését, viszont az ott összegyűlő rovarok nagyobb fertőzési kockázatnak vannak kitéve.

Egyre kifizetődőbb lehet az öntözés

Az időjárás tavaly is nagymértékben befolyásolta a növénytermelés hozamait, egyre fontosabbá válik az öntözéses gazdálkodás. Tavaly több mint 142 ezer hektár volt vízjogilag öntözhető – áll a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet összefoglalójában.

Penészgombákkal az aflatoxin ellen - Díjnyertes fiatal tudósok

Az erjesztett takarmányok egyik „ellensége” a penészgomba, amely az egyik leginkább rákkeltő vegyület, az aflatoxin felszaporodásáért felelős. Egy magyar kutatócsoport azon dolgozik, hogy tejsavbaktériumok és más, „jó” penészgombák felhasználásával olyan oltóanyagot fejlesszen ki, amelynek használatával visszaszorítható az aflatoxin-szennyeződés, így a gazdálkodók egészséges takarmányt adhatnak állataiknak.

Szőlőültetvény: közeleg a virágzás

Amikor a metszésen, kötözésen, hajtásválogatáson már túlvannak az ültetvények, akkor az egyik fő cél, hogy a növényeket megvédjük a kórokozóktól és kártevőktől. Különösen a virágzás idején kell figyelni a megelőzésre.

Először találtak mikroműanyagot ragadozó madarak szervezetében

Először találtak műanyag mikroszemcséket vízi és szárazföldi ragadozó madarak - többek közt sólymok, baglyok és rétisasok - szervezetében amerikai tudósok.

Mintát vettek a Balatonból, 69-féle gyógyszermaradványt találtak

A fő szennyezések a szennyvíztisztító telepekhez köthetők, a turisztikai szezon is érezteti hatását. A felmérés során 69 molekulát azonosítottak legalább egy minta esetében.