Back to top

Jobb, ha éjjel nem párologtat a szőlő

Biztató felfedezést tettek az INRA és a Montpellier SupAgro kutatói a szőlő éjszakai transzspirációjával kapcsolatban. Arra jöttek rá, hogy a szőlő éjszakai vízvesztése csökkenthető bizonyos fajták használatával. Ez a terület eddig feltáratlan volt, pedig komoly lehetőség nyílik általa arra, hogy szárazságtűrőbb szőlőfajtákat szelektáljanak.

Fotó: inra.fr
A franciaországi INRA kutatói 2012 óta foglalkoznak a klímaváltozás hatásainak vizsgálatával a Laccave projekt keretein belül, melynek célja a szőlészet és borászat hosszú távú alkalmazkodási lehetőségeinek vizsgálata. Az országban a legrosszabbra számítva 3,4-5,3 °C-kal is nőhet az éves középhőmérséklet 2100-ra, és a déli vidékeken tovább csökken a csapadék mennyisége.

Amerikai számítások szerint a szőlőültetvények fele el fog tűnni a melegedés és a vízhiány miatt.

A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik fő kihívása az, hogy olyan fajtákat találjunk, amelyek nagyobb zöldtömeget képeznek kevesebb víz felhasználásával. Ez valójában kompromisszum a fotoszintézis során bekövetkező szénasszimiláció és a transzspirációkor elpárolgott vízmennyiség között. A folyamat kapuja a levélen található gázcserenyílások tömege: amikor nyitva vannak és rajtuk keresztül jut be a szén-dioxid a növényi kloropasztiszba, a szervesanyag-előállítás kezdő állomására, akkor víz távozik a légkörbe a növényből. Nappal tehát a nyitott sztómák teszik lehetővé a fotoszintézist és a növény fejlődését, de mi a helyzet éjszaka?

Éjjel a gázcserenyílások csak részben vannak zárt állapotban, ezért a víz gyakorlatilag haszontalanul távozik, mert fény hiányában nincs fotoszintézis.

Szőlő gázcserenyílásai
Fotó: theweek.com/Robert Dash
Az INRA és a Montpellier SupAgro kutatói megállapították, hogy a kisebb éjszakai transzspirációt folytató fajták használatával úgy lehet csökkenteni a vízfelhasználást, hogy közben a szőlő fejlődése változatlan.

Ezek kiválasztásához két, a mediterrán szőlőtermő területeken népszerű fajta, a Syrah és a Grenache keresztezéséből származó 200 utódot vizsgáltak.

Olyan szakaszokat azonosítottak a genomjukban, amelyek kapcsolatban állnak a kisebb éjszakai párologtatással és a folyamatos fejlődéssel. Az éjjeli párologtatás a nappalinak körülbelül a 15 százaléka, és azt lehet még megfelezni a kiválasztott fajtákkal.

Ezek az eredmények lehetővé teszik, hogy jobb vízfelhasználású fajtákat hozzanak létre, illetve a kutatók pontosan meghatározhassák a folyamatért felelős géneket.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/inra.fr

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Olyan olcsó a kajszi Dél-Olaszországban, hogy le sem szedik

Az utóbbi napokban több felvétel és videó kering a neten a dél-olasz kajszitermesztők demonstrációiról. A rendkívül alacsony átvételi árak miatt úgy döntöttek, hogy a fák alatt hagyják a piacokon 4 eurórét kapható gyümölcsöt. Az átvételi ár ugyanis kilogrammonként 0,4-0,2 euró, sőt, előfordult 0,07 euró is!

A hatékonyságot szolgálja az AKI integrációja

Nem az AKI önállóságának csorbítását, hanem hatékonyabb együttműködést, az egyes kutatói szervezetek összehangoltabb közös munkáját eredményezi majd az, hogy az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) csatlakozik a NAIK-hoz – mondta el Nagy István a témáról tartott sajtótájékoztatón.

Nem akart laboratóriumba zárkózni

Szerencsés egybeesés volt Szilágyi Sámuel életében, hogy éppen akkor léphetett a kutatói pályára, amikor hat év gyakorlati tevékenység után új munkát keresett. A cseresznye gyümölcstulajdonságainak, virágzási és érési idejének genetikai hátterét kutatja, doktori dolgozatát másfél év múlva kell elkészítenie ebben a témában.

Baján is a bor beszélt

A Vinalia nem más, mint egy nemzetközi borfesztivál, ahol a bor, gasztro és kultúra hármasa teszi felejthetetlenné az élményt. Ugyanakkor a hétvégi esemény nem egy hagyományos borfesztivál, hanem újszerű, izgalmas megközelítéssel mutatott utat a borok világában, amely mellé természetesen a gasztronómia és a kultúra is odaszegődött.

Jön az érést segítő, száraz idő

Az elmúlt napokban az ország jelentős részén ismét feltöltődött a talaj nedvességgel. A folytatásban száraz, meleg idő jön, így ideálisak a körülmények a nyári kapásnövények fejlődésére, a kalászosok és a repce érésére, de a most érő gyümölcsök számára is. Ezzel együtt a gyomokkal, a kártevőkkel és a kórokozókkal is számolni kell.

A szőlőfajták ősi titka

Egy új kutatás szerint a francia borászok 900 évvel ezelőtt a Jura borvidék kedvelt fajtájához, a Savagninhoz hasonló változatot termesztettek, míg az ókori rómaiak a mai Pinot Noir és Syrah fajták őseiből készítettek bort.

Új borpiaci intézkedések: zöldszüret és borlepárlás

Európai szinten egy komolyabb borpiaci válság előjelei érzékelhetők, amely elsősorban egy esetleges magasabb idei termés esetén következhet be. A helyzet kezelésére ezért a szaktárca zöldszüreti és borlepárlási támogatási programot indít, és olyan intézkedéseket vezet be, amelyek a minőségi szint emelését segítik.

A növények kihalása felgyorsult

Egy átfogó tanulmány szerint közel 600 növényfaj tűnt el a vadonból az elmúlt 250 évben. A szám, mely nem becsléseken, hanem a tényleges kihalásokon alapul közel kétszerese az összes madár-, emlős- és kétéltű faj kihalásának együttvéve. A tudósok szerint a növények kihalása 500-szor gyorsabban fordul elő, mint ahogy azt természetesen elvárnánk.

Baráti légkörben zajlanak a kutatások Szarvason

Szűk 5 esztendeje, hogy az akkor még mesterszakos hallgatót, Tóth Flóriánt a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ fiatal tehetségeket felkutató programjába ajánlotta akkori tanszékvezetője. A kutató nem sokkal ezután a NAIK Halászati Kutatóintézet (HAKI) szakember­gárdájának tagjaként bizonyíthatta képességeit.

Kurkuma mint lábfrissítő?

Évezredek óta ismert a kurkuma fűszernövény gyógyhatása, amit Indiában, Kínában és Indonéziában termesztenek nagyobb mennyiségben. Még a fáradt lábakat is felfrisíti.