Back to top

Miért fontos a gyep ápolása?

Milyen módszerekkel lehet felújítani a leromlott hazai gyepeket, és mennyire hatásosak ezek? Hogyan befolyásolják a termőképességet, az állateltartó képességet, illetve a takarmány minőségét? - ezek voltak a fő kérdései a tegnapi gödöllői Gyepápolási szakmai napnak, ami délután terepi gépbemutatóval zárult.

Fotó: MTI - Czeglédi Zsolt

A hazai gyepek állapotát utoljára 15 éve mérték fel – mondta Tasi Julianna, a Szent István Egyetem docense az egyetem Szarvasmarha-ágazati Szemináriumának keretein belül szervezett szakmai tanácskozáson.

Akkor a megtalált füves élőhelyeket, gyeptípustól függően, 50-70 százalékban leromlottnak minősítették a szakemberek, a területek 3-18 százalékát pedig már teljesen tönkrementnek nyilvánította a vizsgálat.

Tasi Julianna
Ha ezeket az adatokat megpróbáljuk a Magyarország nagyjából egymillió hektárnyi gyepterületére rávetíteni, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy már 15 éve is 507 ezer hektár felújításra szorult. Azóta persze volt változás, de sajnos, nem csak jó irányban – jelentette ki a professzor asszony.

A hazai legelő állatállomány már most is lefedi ezt a legeltetésre, takarmányozásra hasznosítható egymillió hektárnyi gyepfelületet. S bár a juh-, kecske- és lóállomány az utóbbi években, ha nem is drasztikus mértékben, de folyamatosan csökken, a húshasznú szarvasmarha létszáma óriási mértékben, 71 százalékkal (68 ezer tehénnel) növekedett az elmúlt öt évben. A leromlott, gyenge minőségű, alacsony eltartó képességű gyepek azonban jelentősen visszafoghatják az állattenyésztésünk, például a húsmarhatartásunk további fejlődését. Muszáj tehát többet foglalkozni a gyepápolással, gyepjavítással. Sajnos,

az jól látható, hogy a gazdálkodók nem eléggé szakszerűen legeltetnek, nem képesek kihasználni a lehetőségeiket elsősorban azért, mert igazából nem tudják, hogyan is lehetne ezt jobban csinálni.

Ahhoz, hogy a hozamuk növekedjen, hogy az állatállományukat biztonságosan, jó minőségű takarmánnyal lehessen ellátni, ismerni kell a különféle módszereket, technológiákat, gépeket, és ismerni kell termőhelyük ökológiai adottságait is. Mert más fűfélék kellenek a jó vízjárású üde fekvésű legelőkre, mint a száraz fekvésűekre, más füvet kedvel a marha, mint a kisebb testű juh vagy kecske.

Bajnok Márta
Tasi Julianna három magyar kutató – Nagy Géza, debreceni professzornak, Szemán László, a Szent István Egyetem nyugalmazott professzorának, illetve doktorandusz hallgatójának, Török Gábornak – hazai kísérleteit gyűjtötte össze, hogy segítséget adjon a gazdáknak ahhoz, melyik gyepfelújítási módszer lehet számukra a leginkább megfelelő. S hogy milyen vetőmagkeverékekkel érdemes javítani a legelőket,

hogyan állíttassa össze például egy húsmarhatartó a nedves fekvésű gyepének vetőmagkeverékét, vagy egy juhtartó száraz fekvésű gyepe milyen és hányféle fűfajból álljon,

erre Bajnok Mártától, az egyetemi tudományos munkatársától kaptak értékes tanácsokat a jelenlévők.

Mozsgai József
Mint ahogy jó ötleteket, hasznosítható fogásokat hallhattak Mozsgai Józseftől is, aki legelőjének közel tízéves felújításáról számolt be. A sikeres húsmarhatenyésztő egy viszonylag kicsi, 40 hektáros, ártér melletti területen kezdte meg a gazdálkodást az Ormánságban, amit teljesen elhanyagolt, elvadult állapotban vásárolt meg. Előadása a galagonya, az aranyvessző, illetve a gyalogakáccal borított legelő  küzdelmes visszahódításáról szólt.

Gyepszellőztető henger, amihez az ötletet a juhok patája adta
Az ÁT Kft., a Szent István Egyetem – ÁTTI Gyepgazdálkodási Műhely és a GAK Szárítópusztai Növénytermesztési Bemutató Üzeme által szervezett szakmai nap délután gépbemutatóval zárult, amelyen a GAK Kft. és a Güttler Magyarország Kft. a felülvetés, a gyeptelepítés és a gyepszellőztetés gépeit, míg a SZIE Gyepgazdálkodási Műhelyének oktatói a főbb gyepalkotó növényfajokat mutatták be.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szélesebb közönség felé nyit az épülő agrártechnológiai központ Angliában

Szeptemberben az egyetemisták előtt nyitják meg, jövő évtől pedig már a nagyközönség is látogathatja a legújabb fejlesztéseket bemutató agrártechnológiai központot. A kormány által is támogatott projekt a tervek szerint fogyasztókra is hatással lesz.

Elönti Lengyelországot a műanyag hulladék

Közel egymillió tonna műanyag csomagolást használ fel évente a lengyel piac, és szakértők szerint ez a mennyiség tovább nő a következő években - hangzott el a lengyel Nemzeti Kereskedelmi Kamara (KIG) Ki fog megfizetni a műanyaghulladékért című vitáján.

Menedék forró napokra

A francia országos állattenyésztési kutatóintézettel (Idele) és annak juhtenyésztési kísérleti központjával (CIIRPO) együttműködésben főiskolai hallgatók fejlesztették ki az Ovifresh néven bemutatott, 50–60 juh számára elegendő árnyékot nyújtó mobil árnyékolót.

Madárinfluenza - megakadályozható a vírusfertőzés

Az University of Edinburgh’s Roslin Institute kutatói laboratóriumban tenyésztett csirkesejtek DNS-e egy szakaszának génszerkesztési eljárásokkal végzett törlésével megakadályozták a vírusfertőzést.

Alternatív fehérjenövények

Május végén a fehérje növények fejlesztésének lehetőségeiről tanácskoztak Nyíregyházán a Westsik Vilmos Kutatóintézetben. Ez, mint a Debreceni Egyetem Agrár-kutatóintézetek és Tangazdaság egyik helyszíne, megfelelőnek bizonyult annak az országos rendezvénynek a megtartására, amelynek célja a magfehérje-növények genetikai alapjainak és termesztés­technológiájuk sarkalatos elemeinek ismertetése volt.

A fővárosba varázsolt erdők világa

Az 1960–70-es évek a mai magyar állami erdőgazdaságok jogelődjeinél igencsak izgalmas időszak volt: készültek az 1971-es vadászati világkiállításra. Az erőfeszítéseknek meglett az eredménye, hiszen utána nem rendeztek sem Magyarországon, sőt minden bizonnyal egész kontinensünkön sem ilyen jelentős, négy világrész állatvilágát, természeti értékeit bemutató hatalmas kiállítást.

Tejipar: látványos minőségjavulás

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet legutóbbi agrárpiaci jelentése szerint az áprilisban felvásárolt nyerstejnek szinte teljes egésze, 99,7 százaléka extra minőségű volt, amire régóta nem volt példa.

Több ezer hektár legelőt ad bérbe a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Az egykori bombázólőtér tájrehabilitációjának köszönhetően a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) területén csaknem 4000 hektár legelőterület bérbe adása vált lehetővé a helyben lakó, állattartással foglalkozó gazdák számára - nyilatkozta Nagy István agrárminiszter az MTI-nek.

Sikeresen zárult a kocsányos tölgy védelmét célzó horvát-magyar projekt

A Mecsekerdő Zrt. a Horvát Állami Erdők Nasice-i Erdőgazdaságával június 11-én tartotta „A Kocsányos tölgy megóvása a határmenti térségben - Oak protection” című horvát-magyar projekt záró konferenciáját. A Gajic-i Csemetekertben tartott rendezvényen a projektben résztvevő partnerek és szakértők osztották meg az együttműködés tapasztalatait és eredményeit az érdeklődőkkel.

Mangalica: a fajta második újraélesztése

„Az elmúlt évben a mangalica egyesület hajója viharos vizekre került, de mind ez ideig sikerült a felszínen tartani azt!” Ez a nem túl vigasztaló kijelentés a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének debreceni közgyűlésén hangzott el. A tenyészetek száma tavaly csökkent, amiben közrejátszhatott az is, hogy április 23-án hazánkban is megjelent az afrikai sertéspestis.