Back to top

Miért fontos a gyep ápolása?

Milyen módszerekkel lehet felújítani a leromlott hazai gyepeket, és mennyire hatásosak ezek? Hogyan befolyásolják a termőképességet, az állateltartó képességet, illetve a takarmány minőségét? - ezek voltak a fő kérdései a tegnapi gödöllői Gyepápolási szakmai napnak, ami délután terepi gépbemutatóval zárult.

Fotó: MTI - Czeglédi Zsolt

A hazai gyepek állapotát utoljára 15 éve mérték fel – mondta Tasi Julianna, a Szent István Egyetem docense az egyetem Szarvasmarha-ágazati Szemináriumának keretein belül szervezett szakmai tanácskozáson.

Akkor a megtalált füves élőhelyeket, gyeptípustól függően, 50-70 százalékban leromlottnak minősítették a szakemberek, a területek 3-18 százalékát pedig már teljesen tönkrementnek nyilvánította a vizsgálat.

Tasi Julianna
Ha ezeket az adatokat megpróbáljuk a Magyarország nagyjából egymillió hektárnyi gyepterületére rávetíteni, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy már 15 éve is 507 ezer hektár felújításra szorult. Azóta persze volt változás, de sajnos, nem csak jó irányban – jelentette ki a professzor asszony.

A hazai legelő állatállomány már most is lefedi ezt a legeltetésre, takarmányozásra hasznosítható egymillió hektárnyi gyepfelületet. S bár a juh-, kecske- és lóállomány az utóbbi években, ha nem is drasztikus mértékben, de folyamatosan csökken, a húshasznú szarvasmarha létszáma óriási mértékben, 71 százalékkal (68 ezer tehénnel) növekedett az elmúlt öt évben. A leromlott, gyenge minőségű, alacsony eltartó képességű gyepek azonban jelentősen visszafoghatják az állattenyésztésünk, például a húsmarhatartásunk további fejlődését. Muszáj tehát többet foglalkozni a gyepápolással, gyepjavítással. Sajnos,

az jól látható, hogy a gazdálkodók nem eléggé szakszerűen legeltetnek, nem képesek kihasználni a lehetőségeiket elsősorban azért, mert igazából nem tudják, hogyan is lehetne ezt jobban csinálni.

Ahhoz, hogy a hozamuk növekedjen, hogy az állatállományukat biztonságosan, jó minőségű takarmánnyal lehessen ellátni, ismerni kell a különféle módszereket, technológiákat, gépeket, és ismerni kell termőhelyük ökológiai adottságait is. Mert más fűfélék kellenek a jó vízjárású üde fekvésű legelőkre, mint a száraz fekvésűekre, más füvet kedvel a marha, mint a kisebb testű juh vagy kecske.

Bajnok Márta
Tasi Julianna három magyar kutató – Nagy Géza, debreceni professzornak, Szemán László, a Szent István Egyetem nyugalmazott professzorának, illetve doktorandusz hallgatójának, Török Gábornak – hazai kísérleteit gyűjtötte össze, hogy segítséget adjon a gazdáknak ahhoz, melyik gyepfelújítási módszer lehet számukra a leginkább megfelelő. S hogy milyen vetőmagkeverékekkel érdemes javítani a legelőket,

hogyan állíttassa össze például egy húsmarhatartó a nedves fekvésű gyepének vetőmagkeverékét, vagy egy juhtartó száraz fekvésű gyepe milyen és hányféle fűfajból álljon,

erre Bajnok Mártától, az egyetemi tudományos munkatársától kaptak értékes tanácsokat a jelenlévők.

Mozsgai József
Mint ahogy jó ötleteket, hasznosítható fogásokat hallhattak Mozsgai Józseftől is, aki legelőjének közel tízéves felújításáról számolt be. A sikeres húsmarhatenyésztő egy viszonylag kicsi, 40 hektáros, ártér melletti területen kezdte meg a gazdálkodást az Ormánságban, amit teljesen elhanyagolt, elvadult állapotban vásárolt meg. Előadása a galagonya, az aranyvessző, illetve a gyalogakáccal borított legelő  küzdelmes visszahódításáról szólt.

Gyepszellőztető henger, amihez az ötletet a juhok patája adta
Az ÁT Kft., a Szent István Egyetem – ÁTTI Gyepgazdálkodási Műhely és a GAK Szárítópusztai Növénytermesztési Bemutató Üzeme által szervezett szakmai nap délután gépbemutatóval zárult, amelyen a GAK Kft. és a Güttler Magyarország Kft. a felülvetés, a gyeptelepítés és a gyepszellőztetés gépeit, míg a SZIE Gyepgazdálkodási Műhelyének oktatói a főbb gyepalkotó növényfajokat mutatták be.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Földi pokol, ahol nincs élet

Földünkön az élőlények, különösen a mikroorganizmusok, meglepő módon képesek alkalmazkodni a legextrémebb környezetekhez, de még így is van olyan hely, ahol nem tudnak életben maradni.

Szövetkeznek az ausztrál gazdák

Jelentős összeggel támogatja az ausztrál kormány a mezőgazdasági szövetkezetek létrehozását. A halászatok és a mezőgazdasági termelők már léptek ebbe az irányba.

Klímaváltozás: lehet, hogy az elmúlt 10 év lesz az eddigi legmelegebb évtized

A tudósok szerint a 2010 és 2019 közötti időszak átlaghőmérséklete az eddig rögzített adatok alapján a legmagasabb, amit valaha mértek. Bár az idei évnek még nincs vége, jó eséllyel ez lesz az eddigi legmelegebb évtized.

Ez nemcsak egy termelési mód, hanem életszemlélet: dinamikusan nő a hazai bioterület

Megvalósulni látszik az ökológiai gazdálkodás stratégiai programjában, a 2014-2020-as időszakra szóló Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért dokumentumban meghatározott cél, a 350 ezer hektár nagyságú ökoterület elérése, ha nem is 2020-ra, de a közeljövőben biztosan, fogalmazott Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke a 32. Biokultúra Tudományos Napon.

Nincs annyi bárány az országban, amennyire igény lenne

Bár minden korábbinál nagyobb kereslet lenne a karácsonyi exporthoz magyar bárányokra, sok hazai állattartó mégsem tudja kihasználni a lehetőséget. A részletekről Kukovics Sándor, a Juh és Kecske Terméktanács ügyvezető igazgatója számolt be.

December közepétől beadható a sertés állatjóléti kérelem

A 2020-ra vonatkozó sertés állatjóléti támogatási kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatvány és közlemény már megtalálható a Magyar Államkincstár honlapján. Beadható december 15. és 31.között!

Csirkebumm a lengyeleknél

Rekordokat dönt a csirkeágazat Lengyelországban: októberben 122 millió naposcsibe került a tenyésztőkhöz. A szárnyalást csupán a feldolgozóüzemek kisebb kapacitása állíthatja meg.

Az elszántság és tudatosság kiváló terméseredményeket adott Vasban

Szinte az összes gabonaféle esetében fölülmúlták a Vas megyei gazdák az országos termésátlagot, őszi búzából 1 tonnával, őszi árpából 9 mázsával, kukoricából 5 mázsával termeltek többet, napraforgóból pedig hozták a 3 tonnás országos hektáronkénti átlagot. A NAK vasszécsenyi gazdatájékoztató fórumán értékelték a legjobbakat, kiosztották az 5. Vas megyei Búzatermelési Verseny díjait is.

Hazánk legnyugatibb szeglete

Napjainkban már Szlovén-Rábavidéknek hívjuk a korábban Vendvidékként ismert kistájat, mely nyugatról csatlakozik az Őrséghez, de attól természetrajza, néprajza és történelme is különbözik. Legnyugatibb városunktól, Szentgotthárdtól délnyugatra tartva hamarosan azt érezzük, hogy valahogyan más, az addig látott tájtól eltérő vidékre érkeztünk.

Juhászkutyák helyett alpakák védik a karácsonyi pulykákat

Nem kellenek pitbullok és juhászkutyák, van ugyanis egy új őrző-védő állat. Bár nem néznek ki ádáz vadállatnak, de egy berkshirei farmon egy tíz alpakából álló nyáj már vagy három éve őriz 24 ezer értékes karácsonyi pulykát.