Back to top

Miért fontos a gyep ápolása?

Milyen módszerekkel lehet felújítani a leromlott hazai gyepeket, és mennyire hatásosak ezek? Hogyan befolyásolják a termőképességet, az állateltartó képességet, illetve a takarmány minőségét? - ezek voltak a fő kérdései a tegnapi gödöllői Gyepápolási szakmai napnak, ami délután terepi gépbemutatóval zárult.

Fotó: MTI - Czeglédi Zsolt

A hazai gyepek állapotát utoljára 15 éve mérték fel – mondta Tasi Julianna, a Szent István Egyetem docense az egyetem Szarvasmarha-ágazati Szemináriumának keretein belül szervezett szakmai tanácskozáson.

Akkor a megtalált füves élőhelyeket, gyeptípustól függően, 50-70 százalékban leromlottnak minősítették a szakemberek, a területek 3-18 százalékát pedig már teljesen tönkrementnek nyilvánította a vizsgálat.

Tasi Julianna
Ha ezeket az adatokat megpróbáljuk a Magyarország nagyjából egymillió hektárnyi gyepterületére rávetíteni, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy már 15 éve is 507 ezer hektár felújításra szorult. Azóta persze volt változás, de sajnos, nem csak jó irányban – jelentette ki a professzor asszony.

A hazai legelő állatállomány már most is lefedi ezt a legeltetésre, takarmányozásra hasznosítható egymillió hektárnyi gyepfelületet. S bár a juh-, kecske- és lóállomány az utóbbi években, ha nem is drasztikus mértékben, de folyamatosan csökken, a húshasznú szarvasmarha létszáma óriási mértékben, 71 százalékkal (68 ezer tehénnel) növekedett az elmúlt öt évben. A leromlott, gyenge minőségű, alacsony eltartó képességű gyepek azonban jelentősen visszafoghatják az állattenyésztésünk, például a húsmarhatartásunk további fejlődését. Muszáj tehát többet foglalkozni a gyepápolással, gyepjavítással. Sajnos,

az jól látható, hogy a gazdálkodók nem eléggé szakszerűen legeltetnek, nem képesek kihasználni a lehetőségeiket elsősorban azért, mert igazából nem tudják, hogyan is lehetne ezt jobban csinálni.

Ahhoz, hogy a hozamuk növekedjen, hogy az állatállományukat biztonságosan, jó minőségű takarmánnyal lehessen ellátni, ismerni kell a különféle módszereket, technológiákat, gépeket, és ismerni kell termőhelyük ökológiai adottságait is. Mert más fűfélék kellenek a jó vízjárású üde fekvésű legelőkre, mint a száraz fekvésűekre, más füvet kedvel a marha, mint a kisebb testű juh vagy kecske.

Bajnok Márta
Tasi Julianna három magyar kutató – Nagy Géza, debreceni professzornak, Szemán László, a Szent István Egyetem nyugalmazott professzorának, illetve doktorandusz hallgatójának, Török Gábornak – hazai kísérleteit gyűjtötte össze, hogy segítséget adjon a gazdáknak ahhoz, melyik gyepfelújítási módszer lehet számukra a leginkább megfelelő. S hogy milyen vetőmagkeverékekkel érdemes javítani a legelőket,

hogyan állíttassa össze például egy húsmarhatartó a nedves fekvésű gyepének vetőmagkeverékét, vagy egy juhtartó száraz fekvésű gyepe milyen és hányféle fűfajból álljon,

erre Bajnok Mártától, az egyetemi tudományos munkatársától kaptak értékes tanácsokat a jelenlévők.

Mozsgai József
Mint ahogy jó ötleteket, hasznosítható fogásokat hallhattak Mozsgai Józseftől is, aki legelőjének közel tízéves felújításáról számolt be. A sikeres húsmarhatenyésztő egy viszonylag kicsi, 40 hektáros, ártér melletti területen kezdte meg a gazdálkodást az Ormánságban, amit teljesen elhanyagolt, elvadult állapotban vásárolt meg. Előadása a galagonya, az aranyvessző, illetve a gyalogakáccal borított legelő  küzdelmes visszahódításáról szólt.

Gyepszellőztető henger, amihez az ötletet a juhok patája adta
Az ÁT Kft., a Szent István Egyetem – ÁTTI Gyepgazdálkodási Műhely és a GAK Szárítópusztai Növénytermesztési Bemutató Üzeme által szervezett szakmai nap délután gépbemutatóval zárult, amelyen a GAK Kft. és a Güttler Magyarország Kft. a felülvetés, a gyeptelepítés és a gyepszellőztetés gépeit, míg a SZIE Gyepgazdálkodási Műhelyének oktatói a főbb gyepalkotó növényfajokat mutatták be.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hazai méhlegelők 15. rész - A császárfa

A 2019. márciusában indított, a méhészeti szempontból fontos fásszárú méhlegelő-növényeket bemutató cikksorozatom utolsó részéhez érkeztem. Bár a császárfa idegenhonos fafaj - kellően bizonyított vizsgálati eredmények hiányában - mégsem tekinthető hazánkban egyértelműen klasszikus hordásnövénynek, ezért nem a szokásos címet (Idegenhonos fás hordásnövények) adtam a sorozat befejező részének.

Arborétum a panelházak között - növényritkaságok Miskolc közepén

Miskolc idegenforgalmi jelentősége az utóbbi években növekszik, a rengeteg turisztikai beruházásnak köszönhetően egyre kedveltebb belföldi úti cél. A városba érkezők közül azonban csak kevesen tudnak arról, hogy az Avas délkeleti lejtőjén, az Aulich utcában a panelházak ölelésében megbújik egy gyűjteményes kert

Az alkalmazkodás nagymesterei

A magyar erdők sok millió egérnek adnak otthont a Kárpát-medencében. Az óvilágban előforduló 542 egérformából nálunk kilenc honos (köztük patkányok is vannak), az erdei egereknek pedig csak négy faja él hazánkban. Mégis nagy szerepet töltenek be a magyar vadonban, már csak azért is, mert sok ragadozónak biztosítanak táplálékot.

Jobban teljesítenek a gyepek a szén-dioxid megkötésben, mint a fák

A rétek és legelők hatékonyabbak a szén-dioxid megkötésben, mint az erdők. Egy új tanulmányból kiderül, hogy a klímaváltozás, hogyan változtatta meg az eddigi szemléletet.

Az angus marhákban megtalálta a számítását

Havi rendszerességgel megjelenő cikksorozatot indítunk a Magyar Mezőgazdaságban. Olyan családi gazdaságokat mutatunk be, amelyeket a generációváltás eredményeként fiatal, ambiciózus gazdálkodók vezetnek. Az első részben az angus szarvasmarhákat is tenyésztő, azok húsát saját vágópontjukon feldolgozó kisoroszi Molnár Családi Gazdaságról, illetve annak ügyvezetőjéről, Molnár Bencéről olvashatnak.

A legeltetés művészete

A legeltetés a gyepek kezelésének legelterjedtebb módja, és természetvédelmi szempontból is kiemelkedően fontos. Ugyanakkor az állatok legelési szokásai nemcsak fajonként, hanem gyakran fajtánként is eltérőek lehetnek. Az ezzel kapcsolatos tudnivalók alapjait Burinda Tamás, a Hortobágyi Nonprofit Kft. gazdálkodási osztályvezetője összegezte lapunknak.

Továbbra is zárva Németország legnagyobb húsfeldolgozója, egyre zsúfoltabbak az állattartó telepek

Válságtanácsot szorgalmaz a szövetségi állatorvosi kamara, mivel továbbra sem folyik termelés a Tönnies koronavírus-gócponttá vált üzemében, így napi több tízezer darabbal csökkent Németország vágóhídi kapacitása. Sürgősen megoldást kell találni az állattartó gazdaságok és az állatok érdekében – hívják fel a figyelmet.

Genetikusok célkeresztjében a magyar mudik bundája

A magyar kutyafajták közé tartozó mudik örök kíváncsi, rendkívül tanulékony ebek. Megragadó egyéniségük mellett bundájuk változatos színe és mintázata is különlegessé teszi őket, méghozzá nemcsak a kutyatartók, de a genetikusok számára is.

Átmeneti támogatást igényelhetnek a juh- és kecsketenyésztők

Tájékoztató a koronavírus-járvány miatt nehéz gazdasági helyzetbe került juh- és kecsketenyésztők részére nyújtandó átmeneti támogatás igénybevételének általános feltételeiről. A támogatási kérelmeket 2020. július 13. és július 27. között lehet beadni.

Méhzárlatot rendeltek el Pécsen

Méhbetegség megjelenése miatt azonnali zárlatot rendeltek el Pécsen - közölte a baranyai megyeszékhely önkormányzata csütörtökön az MTI-vel.