Back to top

Miért fontos a gyep ápolása?

Milyen módszerekkel lehet felújítani a leromlott hazai gyepeket, és mennyire hatásosak ezek? Hogyan befolyásolják a termőképességet, az állateltartó képességet, illetve a takarmány minőségét? - ezek voltak a fő kérdései a tegnapi gödöllői Gyepápolási szakmai napnak, ami délután terepi gépbemutatóval zárult.

Fotó: MTI - Czeglédi Zsolt

A hazai gyepek állapotát utoljára 15 éve mérték fel – mondta Tasi Julianna, a Szent István Egyetem docense az egyetem Szarvasmarha-ágazati Szemináriumának keretein belül szervezett szakmai tanácskozáson.

Akkor a megtalált füves élőhelyeket, gyeptípustól függően, 50-70 százalékban leromlottnak minősítették a szakemberek, a területek 3-18 százalékát pedig már teljesen tönkrementnek nyilvánította a vizsgálat.

Tasi Julianna
Ha ezeket az adatokat megpróbáljuk a Magyarország nagyjából egymillió hektárnyi gyepterületére rávetíteni, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy már 15 éve is 507 ezer hektár felújításra szorult. Azóta persze volt változás, de sajnos, nem csak jó irányban – jelentette ki a professzor asszony.

A hazai legelő állatállomány már most is lefedi ezt a legeltetésre, takarmányozásra hasznosítható egymillió hektárnyi gyepfelületet. S bár a juh-, kecske- és lóállomány az utóbbi években, ha nem is drasztikus mértékben, de folyamatosan csökken, a húshasznú szarvasmarha létszáma óriási mértékben, 71 százalékkal (68 ezer tehénnel) növekedett az elmúlt öt évben. A leromlott, gyenge minőségű, alacsony eltartó képességű gyepek azonban jelentősen visszafoghatják az állattenyésztésünk, például a húsmarhatartásunk további fejlődését. Muszáj tehát többet foglalkozni a gyepápolással, gyepjavítással. Sajnos,

az jól látható, hogy a gazdálkodók nem eléggé szakszerűen legeltetnek, nem képesek kihasználni a lehetőségeiket elsősorban azért, mert igazából nem tudják, hogyan is lehetne ezt jobban csinálni.

Ahhoz, hogy a hozamuk növekedjen, hogy az állatállományukat biztonságosan, jó minőségű takarmánnyal lehessen ellátni, ismerni kell a különféle módszereket, technológiákat, gépeket, és ismerni kell termőhelyük ökológiai adottságait is. Mert más fűfélék kellenek a jó vízjárású üde fekvésű legelőkre, mint a száraz fekvésűekre, más füvet kedvel a marha, mint a kisebb testű juh vagy kecske.

Bajnok Márta
Tasi Julianna három magyar kutató – Nagy Géza, debreceni professzornak, Szemán László, a Szent István Egyetem nyugalmazott professzorának, illetve doktorandusz hallgatójának, Török Gábornak – hazai kísérleteit gyűjtötte össze, hogy segítséget adjon a gazdáknak ahhoz, melyik gyepfelújítási módszer lehet számukra a leginkább megfelelő. S hogy milyen vetőmagkeverékekkel érdemes javítani a legelőket,

hogyan állíttassa össze például egy húsmarhatartó a nedves fekvésű gyepének vetőmagkeverékét, vagy egy juhtartó száraz fekvésű gyepe milyen és hányféle fűfajból álljon,

erre Bajnok Mártától, az egyetemi tudományos munkatársától kaptak értékes tanácsokat a jelenlévők.

Mozsgai József
Mint ahogy jó ötleteket, hasznosítható fogásokat hallhattak Mozsgai Józseftől is, aki legelőjének közel tízéves felújításáról számolt be. A sikeres húsmarhatenyésztő egy viszonylag kicsi, 40 hektáros, ártér melletti területen kezdte meg a gazdálkodást az Ormánságban, amit teljesen elhanyagolt, elvadult állapotban vásárolt meg. Előadása a galagonya, az aranyvessző, illetve a gyalogakáccal borított legelő  küzdelmes visszahódításáról szólt.

Gyepszellőztető henger, amihez az ötletet a juhok patája adta
Az ÁT Kft., a Szent István Egyetem – ÁTTI Gyepgazdálkodási Műhely és a GAK Szárítópusztai Növénytermesztési Bemutató Üzeme által szervezett szakmai nap délután gépbemutatóval zárult, amelyen a GAK Kft. és a Güttler Magyarország Kft. a felülvetés, a gyeptelepítés és a gyepszellőztetés gépeit, míg a SZIE Gyepgazdálkodási Műhelyének oktatói a főbb gyepalkotó növényfajokat mutatták be.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kertek természetesen

A természetes kertek alkotói olyan megoldásokat igyekeznek tudatosan alkalmazni, amelyek a természetben is megtalálhatóak. A Kertbarát Magazin korábbi számában már kitértünk a Green City-szellemiségű kertek csapadékvíz-megőrző megoldásaira, illetve honos fajokon alapuló sokszínű növénytársulásaira; ezen a gondolatsoron tovább haladva most vizsgáljuk meg a természetesség jegyében a kert más elemeit is.

Vendée-i juhok a FarmerExpón

A FarmerExpo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás és Vásár idén is tartogatott meglepetéseket az kiskérődzők iránt érdeklődő látogatók számára is. Immár hagyomány, hogy a juhtenyésztők nagy hangsúlyt fektetnek erre a kiállításra, melyet az eseményen a díjkiosztón is érzékelhettünk.

A spanyolviaszt találták fel a német pártok a húsadóval, de még azt is rosszul

Érdekes véleménycikket írt a német agrarheute.com portál munkatársa a tervezett húsadóval kapcsolatban. Azt fejti ki, hogy Németországban civil kezdeményezésre már működik egy hasonló, ám valóban jól kitalált rendszer. Miért nem inkább amögé áll be a törvényhozás? – teszi fel a kérdést.

Méhbarát tojások: a szabadtartású tyúk esete a poszméhekkel

Egy nagyszabású projekt indult a beporzók védelmére: a cél, hogy a gazdák adjanak át a területükből egy kis részt a méheknek. Az eredmény önmagáért beszél, hiszen a méhek száma 55 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest.

ASP Bulgária: A termelők tüntettek, hogy ne kelljen leölniük állataikat

Az afrikai sertéspestis (ASP) terjedése elérte már Bulgáriát is, bár erről eddig keveset hallhattunk. Sajnos, a betegség itt a házisertés-állományt is érinti olyannyira, hogy az elmúlt hetekben mintegy 130 000 állatot kellett leölni a vírus megjelenése miatt az ország nagy, kereskedelmi gazdaságaiban.

Szemtanúi lehetünk a legegészségesebb élelmiszerek születésének

Ki ne vágyna arra, hogy valóban egészséges, vegyszert szinte sose látott élelmiszer kerüljön az asztalára! De vajon léteznek még olyan zugai a világnak, ahol a tehenek, a tyúkok, a kecskék és egyéb jószágok a mezőn, a porta körül legelve vagy csipegetve táplálkoznak? Esetleg mindezért az „Isten háta mögötti” területre kell utaznunk?

Kitüntetések az államalapítás ünnepe alkalmából

Az államalapítás ünnepe alkalmából 91-en vehették át szakmai elismerésüket az Agrárminisztérium által szervezett díjátadón. Az ünnepségen Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott, tisztelni kell a munkát, mert ebben rejlik az az erkölcsi erő, amely minden nehézségen átsegítette a nemzetet a fennállása óta eltelt bő 1100 esztendőben.

A fejlesztések miatt drágulhat a vetőmag

A technológiai korszerűsítés kényszere, a munkaerőhiány ellensúlyozására mindinkább emelkedő bérek, és általában a versenyképesség fenntartása áll annak hátterében, hogy az elmúlt évekhez képest némileg magasabb áron cserélhetnek gazdát az őszi kalászos vetőmagok – mondta el lapunknak a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

Az atka a méhek vérét szívja?

Az utóbbi 50 évben az a nézet uralkodott, hogy a varroa a méhek vérével, a hemolimfával táplálkozik, mint ahogy a kullancs vérrel. A legújabb kutatások szerint ez az álláspont nem igaz. Sőt, mára már az is igazolódott, hogy a varroa kártételében a legnagyobb kárt a vírusok okozzák, amelyeket az atka hordoz és visz át a méhekbe, illetve terjeszt és visz át más méhcsaládokba.

Hivatalos: Szerbiában megjelent az afrikai sertéspestis

Az afrikai sertéspestis (ASP) járvány hivatalosan is megjelent Szerbiában, Mladenovac környékén. Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter kedden elmondta, hogy megérkeztek a madridi laboreredmények, amelyek kimutatták az ASP-t.