Back to top

Miért fontos a gyep ápolása?

Milyen módszerekkel lehet felújítani a leromlott hazai gyepeket, és mennyire hatásosak ezek? Hogyan befolyásolják a termőképességet, az állateltartó képességet, illetve a takarmány minőségét? - ezek voltak a fő kérdései a tegnapi gödöllői Gyepápolási szakmai napnak, ami délután terepi gépbemutatóval zárult.

Fotó: MTI - Czeglédi Zsolt

A hazai gyepek állapotát utoljára 15 éve mérték fel – mondta Tasi Julianna, a Szent István Egyetem docense az egyetem Szarvasmarha-ágazati Szemináriumának keretein belül szervezett szakmai tanácskozáson.

Akkor a megtalált füves élőhelyeket, gyeptípustól függően, 50-70 százalékban leromlottnak minősítették a szakemberek, a területek 3-18 százalékát pedig már teljesen tönkrementnek nyilvánította a vizsgálat.

Tasi Julianna
Ha ezeket az adatokat megpróbáljuk a Magyarország nagyjából egymillió hektárnyi gyepterületére rávetíteni, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy már 15 éve is 507 ezer hektár felújításra szorult. Azóta persze volt változás, de sajnos, nem csak jó irányban – jelentette ki a professzor asszony.

A hazai legelő állatállomány már most is lefedi ezt a legeltetésre, takarmányozásra hasznosítható egymillió hektárnyi gyepfelületet. S bár a juh-, kecske- és lóállomány az utóbbi években, ha nem is drasztikus mértékben, de folyamatosan csökken, a húshasznú szarvasmarha létszáma óriási mértékben, 71 százalékkal (68 ezer tehénnel) növekedett az elmúlt öt évben. A leromlott, gyenge minőségű, alacsony eltartó képességű gyepek azonban jelentősen visszafoghatják az állattenyésztésünk, például a húsmarhatartásunk további fejlődését. Muszáj tehát többet foglalkozni a gyepápolással, gyepjavítással. Sajnos,

az jól látható, hogy a gazdálkodók nem eléggé szakszerűen legeltetnek, nem képesek kihasználni a lehetőségeiket elsősorban azért, mert igazából nem tudják, hogyan is lehetne ezt jobban csinálni.

Ahhoz, hogy a hozamuk növekedjen, hogy az állatállományukat biztonságosan, jó minőségű takarmánnyal lehessen ellátni, ismerni kell a különféle módszereket, technológiákat, gépeket, és ismerni kell termőhelyük ökológiai adottságait is. Mert más fűfélék kellenek a jó vízjárású üde fekvésű legelőkre, mint a száraz fekvésűekre, más füvet kedvel a marha, mint a kisebb testű juh vagy kecske.

Bajnok Márta
Tasi Julianna három magyar kutató – Nagy Géza, debreceni professzornak, Szemán László, a Szent István Egyetem nyugalmazott professzorának, illetve doktorandusz hallgatójának, Török Gábornak – hazai kísérleteit gyűjtötte össze, hogy segítséget adjon a gazdáknak ahhoz, melyik gyepfelújítási módszer lehet számukra a leginkább megfelelő. S hogy milyen vetőmagkeverékekkel érdemes javítani a legelőket,

hogyan állíttassa össze például egy húsmarhatartó a nedves fekvésű gyepének vetőmagkeverékét, vagy egy juhtartó száraz fekvésű gyepe milyen és hányféle fűfajból álljon,

erre Bajnok Mártától, az egyetemi tudományos munkatársától kaptak értékes tanácsokat a jelenlévők.

Mozsgai József
Mint ahogy jó ötleteket, hasznosítható fogásokat hallhattak Mozsgai Józseftől is, aki legelőjének közel tízéves felújításáról számolt be. A sikeres húsmarhatenyésztő egy viszonylag kicsi, 40 hektáros, ártér melletti területen kezdte meg a gazdálkodást az Ormánságban, amit teljesen elhanyagolt, elvadult állapotban vásárolt meg. Előadása a galagonya, az aranyvessző, illetve a gyalogakáccal borított legelő  küzdelmes visszahódításáról szólt.

Gyepszellőztető henger, amihez az ötletet a juhok patája adta
Az ÁT Kft., a Szent István Egyetem – ÁTTI Gyepgazdálkodási Műhely és a GAK Szárítópusztai Növénytermesztési Bemutató Üzeme által szervezett szakmai nap délután gépbemutatóval zárult, amelyen a GAK Kft. és a Güttler Magyarország Kft. a felülvetés, a gyeptelepítés és a gyepszellőztetés gépeit, míg a SZIE Gyepgazdálkodási Műhelyének oktatói a főbb gyepalkotó növényfajokat mutatták be.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A poszméhekre is veszélyt jelent a varroa

A házi méhek közt is nagy gondot okozó varroa atkáról az Exeteri Egyetem tudósai kimutatták, hogy a vadonélő poszméhekre is veszélyt jelent. Ugyan maga a parazita nem telepszik meg ezeken a szőrös beporzókon, azonban az általa terjesztett vírus továbbterjed.

„Bio-fűnyírók” a brüsszeli reptéren

Belgium egyik legforgalmasabb légi kikötőjének fenntartója úgy döntött, néhány tucat birka segítségével oldja meg a fűnyírást a Zavantem reptér zajvédő zónájában. Ez nemcsak környezetbarát, de a terület biodiverzitásának növekedését is elősegíti.

Dióhéjban a veszélyes állatok tartásáról

A veszélyesnek minősülő állatok tartásának témaköre meglehetősen kényes terület. A ritkán – 5-10 évente – előforduló, valós problémát okozó esetekre a törvényalkotóknak természetesen reagálnia kellett, ám azt is el kell ismerni, hogy a régebben napvilágot látott szabályok némelyike betarthatatlan volt. 2015-ben átdolgozták a veszélyes állatok tartásával foglalkozó törvényt...

A beporzók védelméről tanácskoztak a V4 országok környezetvédelmi vezetői

Magyarország számára kiemelt fontosságú mind a vadon élő beporzó rovarok, mind pedig a mézelő méhek védelme – jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a V4 országok környezetvédelmi vezetőinek a biodiverzitás védelméről folytatott megbeszélésen a szlovákiai Tatranska Lomnicaban.

Ne hagyj az autóban! – matricakampány újratöltve

Újra matricakampánnyal próbálja felhívni a Nébih az emberek figyelmét arra, hogy a hőségben ne hagyják gyermekeiket és házi kedvencüket az autóban. A napon ugyanis percek alatt felforrósodik az autó belseje, és az emberi felelőtlenségnek súlyos egészségkárosodás, rosszabb esetben halál is lehet a következménye.

A tollazat az egészség tükre: húsgalambjaink vedlése

Vedlésen azt a folyamatot értjük, amikor a galambok régi tollaikat eldobják, újakra cserélik ki, és a folyamat során a test védőtakarója megújul. A tollak saját maguktól nem tudnak megújulni, az új tollakat a szervezetnek kell kitermelnie.

Ausztráliában is nő a darvak száma

A Hortobágyon megfigyelhető daruvonulás, a szürkedarvak tömege óriási élményt jelent sokak számára. Évről évre egyre nagyobb számban érkeznek hozzánk ezek a gyönyörűséges madarak. Sőt, a közelmúltban megfigyelték azt is, hogy újra költenek nálunk. A hathatós környezetvédelmi intézkedéseknek s a természetközeli mezőgazdaságnak köszönhetően a világ más területein is hasonló sikereket érnek el.

Mezőgazdasági közfoglalkoztatási és szociális földprogram indul

Minden korábbinál nagyobb volumenű mezőgazdasági közfoglalkoztatási és szociális földprogramot indít a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) - mondta el Nagy István agrárminiszter az MTI-nek szerdán.

Lisztharmatrezisztens paprikaállomány

A szegedi Flóratom Kft. szentmihályi kertészetében több évtizede hajtatnak paprikát, ami az áttelelő technológiából, a termálvizes fűtésből adódóan, valamint a téli, kora tavaszi jó árak miatt jövedelmező. Ugyanakkor a termesztőberendezés, a termesztésmód jellegéből és a szélsőségessé vált időjárásból eredően keresik azokat a fajtákat, megoldásokat, amelyekkel növelhetnék a jelenlegi bevételeket és nyereséget.

Esőjelző tehéncsorda – jobb mint a barométer?

A tehenek tényleg előre érzik a közelgő esőt? Vajon ezért fekszik le egy egész csorda? Mennyire igaz, ha igaz egyáltalán, és miért teszik ezt a tehenek?