Back to top

Németországban csütörtökön döntenek a kakascsibék védelméről

A német szövetségi legfelsőbb bíróság (Bundesgerichtshof) csütörtökön (május 23.) dönthet arról, hogy betiltsa a hím naposcsibék elpusztítását. A tojástermelők szerint azonban ha ez bekövetkezik, az tojáshiánnyal is járhat.

Csak Németországban 45 millió kakascsibét darálnak le vagy pusztítanak el gázzal, mivel a tojástermelés szempontjából értéktelenek.

A történet 2016-ban indult, amikor a münsteri legfelsőbb közigazgatósági bíróság helyben hagyta a csibék elpusztítását gazdasági okokból. A bíróság akkori véleménye szerint a kakascsibék felnevelése az állatvédelemhez képest aránytalanul nagy költséggel járt.

A csibék ledarálásának azonban már véget kellett volna vetni, mivel az előző kormány 2017 végén betiltotta ezt a gyakorlatot.

Az állatjóléti szempontból megkérdőjelezhető eljárás megállítására a Szövetségi Mezőgazdasági Minisztérium 6,5 millió eurót költött arra, hogy kidolgozzanak egy módszert, amivel a csirkék nemét még a kikelés előtt meg tudják állapítani.

Ez a „Seleggt”, aminek segítségével egy lézer apró lyukat éget a tojásba, és egy csöppnyi folyadékot présel ki belőle. Ebből képesek 98 százalékos valószínűséggel megállapítani a csirke-embrió nemét. A hímnek bizonyuló embriókat így még tojásként megsemmisítik, például állati takarmány készül belőlük, és nincs szükség a naposcsibék megölésére (az eljárásról korábban itt írtunk).

Ez a technológia azonban még igen drága, és az ágazat tojásigénye jóval nagyobb, mint amit a jelenleg működő gépek képesek lefedni. Tervben van azonban a szükséges felszerelések sorozatgyártása, amivel reményeik szerint az egész országot képesek lesznek kiszolgálni.

Mi legyen a kakasokkal?

Az egyik alternatív megoldás az úgynevezett Bruderhahn-Iniciatíva. A kezdeményezés szerint

a tojótyúkoknak kellene finanszírozni „fiútestvéreik” tartását oly módon, hogy a tojás árába ez beépüljön.

Azonban a tojástermelő baromfik kakasainak tovább tart elérni a vágósúlyt, mint egy brojlercsirkének, és a húskihozatala is jóval gyengébb. Ez gazdaságilag nem kifizetődő.

A másik lehetőség a kettős-hasznosítású fajták alkalmazása, melyek képesek tojást is tojni, és megfelelő mennyiségű húst is termelnek. Azonban a kutatók még mindig az optimális egyensúlyon dolgoznak, mivel a tyúkok nem tudnak egyszerre sokat tojni és megfelelő izomtömeget is fenntartani.

Ráadásul a kettős hasznosítású fajták tyúkjai tojásmennyiségben, a kakasok pedig húskihozatalban nem tudnak versenybe szállni a specializált hibrid fajtákkal, így kevésbé jövedelmező a tartásuk.

Külföldre vándorlás

Ha a német szövetségi legfelsőbb bíróság megtiltja a kakascsibék elpusztítását, annak hosszú távú következményei lesznek a baromfi ágazatra nézve.

Várhatóan tojáshiány lép fel, mivel a keltetőknek életben kell hagynia a kakasokat is, így pedig ellehetetlenedik a tojástermelés.

„Nagy esély van rá, hogy a legtöbb keltetéssel foglalkozó cég külföldre távozik majd” – mondta Florian Anthes, a német baromfiszövetség szóvivője. Ez pedig azt jelentené, hogy továbbra is elpusztítanák a kakascsibéket, csak éppen Németországon kívül, ami továbbra sem támogatná az állatjóléti törekvéseket.

Forrás: 
Euractiv.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Don’t Forget Gabó!

Nagy várakozás előzte meg 2019 második Grand Prix-fordulóját. Bábolna után rengeteg versenyen vehettek részt a különböző korosztályok legjobbjai, ezért félő volt, hogy kevesebben jönnek el a magyar díjugrató „álmok színházába”, a Tattersallba. Ennek ellenére itt volt az összes GP-nyerő Bábolnáról, a zduchovicei fiatal lovas hősök, és természetesen az ország legjobb párosai feszültek egymásnak.

Extrém hőhullám jön

Minden eddigi rekordot megdöntő hőhullámra számíthatunk a héten, ami a legsúlyosabban Európai kontinentális éghajlatú területeit érinti.

Népszerű a tyúkfajták királya

Az óriás termetű brahma már közel másfél évszázada ismert hazánkban, s az elmúlt évtizedekben nemigen volt olyan díszbaromfi-kiállítás, ahol be ne mutatták volna e fenséges tollast. Hogy miért is tartják oly nagy becsben, az leginkább kiváló külső és belső tulajdonságaira vezethető vissza.

Szigorodnak az állatszállítás feltételei az extrém hőség miatt

Az Agrárminisztérium, az időjárási előrejelzések ismeretében, az extrém hőségre való tekintettel, 2019. június 21-től további utasításig – a tavalyi évhez hasonlóan – ismét megtiltja a hosszú távú, Magyarországról Törökországba tartó kérődzőállat-szállítmányok indítását.

Tenyészbaromfi- és tojótyúktartók: július elsejéig postázni kell az állatjóléti támogatási kérelmeket

Június 30-ig lehet benyújtani a támogatási kérelmeket az étkezési tojást termelő tyúkállományok, illetve tenyészbaromfi fajok 2019/2020-as állatjóléti támogatására. Mivel a benyújtási időszak utolsó napja munkaszüneti nap, a támogatási kérelmeket legkésőbb július 1-én még postára lehet adni.

Egy cirkusz nemet mondott az állatkínzásra

A német Roncalli cirkusz nemet mondott az állatkínzásra és egy nagy igent a technológiára. Élő állatok helyett hologramokkal szórakoztatnak.

Robotizált magyar tarka: szakmai nap Dunaharasztiban

A Magyartarka Tenyésztők Egyesülete idei szakmai napját Ficsor Árpád dunaharaszti gazdaságában szervezte meg. A rendezvényre, mely a biogazdálkodástól a robotfejésen át a sajtkészítésig igen széles témát ölelt át, meghívták Nagy István agrárminisztert is.

A szélesebb közönség felé nyit az épülő agrártechnológiai központ Angliában

Szeptemberben az egyetemisták előtt nyitják meg, jövő évtől pedig már a nagyközönség is látogathatja a legújabb fejlesztéseket bemutató agrártechnológiai központot. A kormány által is támogatott projekt a tervek szerint fogyasztókra is hatással lesz.

Menedék forró napokra

A francia országos állattenyésztési kutatóintézettel (Idele) és annak juhtenyésztési kísérleti központjával (CIIRPO) együttműködésben főiskolai hallgatók fejlesztették ki az Ovifresh néven bemutatott, 50–60 juh számára elegendő árnyékot nyújtó mobil árnyékolót.

Madárinfluenza - megakadályozható a vírusfertőzés

Az University of Edinburgh’s Roslin Institute kutatói laboratóriumban tenyésztett csirkesejtek DNS-e egy szakaszának génszerkesztési eljárásokkal végzett törlésével megakadályozták a vírusfertőzést.