Back to top

Németországban csütörtökön döntenek a kakascsibék védelméről

A német szövetségi legfelsőbb bíróság (Bundesgerichtshof) csütörtökön (május 23.) dönthet arról, hogy betiltsa a hím naposcsibék elpusztítását. A tojástermelők szerint azonban ha ez bekövetkezik, az tojáshiánnyal is járhat.

Csak Németországban 45 millió kakascsibét darálnak le vagy pusztítanak el gázzal, mivel a tojástermelés szempontjából értéktelenek.

A történet 2016-ban indult, amikor a münsteri legfelsőbb közigazgatósági bíróság helyben hagyta a csibék elpusztítását gazdasági okokból. A bíróság akkori véleménye szerint a kakascsibék felnevelése az állatvédelemhez képest aránytalanul nagy költséggel járt.

A csibék ledarálásának azonban már véget kellett volna vetni, mivel az előző kormány 2017 végén betiltotta ezt a gyakorlatot.

Az állatjóléti szempontból megkérdőjelezhető eljárás megállítására a Szövetségi Mezőgazdasági Minisztérium 6,5 millió eurót költött arra, hogy kidolgozzanak egy módszert, amivel a csirkék nemét még a kikelés előtt meg tudják állapítani.

Ez a „Seleggt”, aminek segítségével egy lézer apró lyukat éget a tojásba, és egy csöppnyi folyadékot présel ki belőle. Ebből képesek 98 százalékos valószínűséggel megállapítani a csirke-embrió nemét. A hímnek bizonyuló embriókat így még tojásként megsemmisítik, például állati takarmány készül belőlük, és nincs szükség a naposcsibék megölésére (az eljárásról korábban itt írtunk).

Ez a technológia azonban még igen drága, és az ágazat tojásigénye jóval nagyobb, mint amit a jelenleg működő gépek képesek lefedni. Tervben van azonban a szükséges felszerelések sorozatgyártása, amivel reményeik szerint az egész országot képesek lesznek kiszolgálni.

Mi legyen a kakasokkal?

Az egyik alternatív megoldás az úgynevezett Bruderhahn-Iniciatíva. A kezdeményezés szerint

a tojótyúkoknak kellene finanszírozni „fiútestvéreik” tartását oly módon, hogy a tojás árába ez beépüljön.

Azonban a tojástermelő baromfik kakasainak tovább tart elérni a vágósúlyt, mint egy brojlercsirkének, és a húskihozatala is jóval gyengébb. Ez gazdaságilag nem kifizetődő.

A másik lehetőség a kettős-hasznosítású fajták alkalmazása, melyek képesek tojást is tojni, és megfelelő mennyiségű húst is termelnek. Azonban a kutatók még mindig az optimális egyensúlyon dolgoznak, mivel a tyúkok nem tudnak egyszerre sokat tojni és megfelelő izomtömeget is fenntartani.

Ráadásul a kettős hasznosítású fajták tyúkjai tojásmennyiségben, a kakasok pedig húskihozatalban nem tudnak versenybe szállni a specializált hibrid fajtákkal, így kevésbé jövedelmező a tartásuk.

Külföldre vándorlás

Ha a német szövetségi legfelsőbb bíróság megtiltja a kakascsibék elpusztítását, annak hosszú távú következményei lesznek a baromfi ágazatra nézve.

Várhatóan tojáshiány lép fel, mivel a keltetőknek életben kell hagynia a kakasokat is, így pedig ellehetetlenedik a tojástermelés.

„Nagy esély van rá, hogy a legtöbb keltetéssel foglalkozó cég külföldre távozik majd” – mondta Florian Anthes, a német baromfiszövetség szóvivője. Ez pedig azt jelentené, hogy továbbra is elpusztítanák a kakascsibéket, csak éppen Németországon kívül, ami továbbra sem támogatná az állatjóléti törekvéseket.

Forrás: 
Euractiv.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szélesebb közönség felé nyit az épülő agrártechnológiai központ Angliában

Szeptemberben az egyetemisták előtt nyitják meg, jövő évtől pedig már a nagyközönség is látogathatja a legújabb fejlesztéseket bemutató agrártechnológiai központot. A kormány által is támogatott projekt a tervek szerint fogyasztókra is hatással lesz.

Menedék forró napokra

A francia országos állattenyésztési kutatóintézettel (Idele) és annak juhtenyésztési kísérleti központjával (CIIRPO) együttműködésben főiskolai hallgatók fejlesztették ki az Ovifresh néven bemutatott, 50–60 juh számára elegendő árnyékot nyújtó mobil árnyékolót.

Madárinfluenza - megakadályozható a vírusfertőzés

Az University of Edinburgh’s Roslin Institute kutatói laboratóriumban tenyésztett csirkesejtek DNS-e egy szakaszának génszerkesztési eljárásokkal végzett törlésével megakadályozták a vírusfertőzést.

Új támogatás érhető el a baromfi- és sertéságazatban

Az Agrárminisztérium új támogatási konstrukciót dolgozott ki a baromfi- és sertéságazat számára.

Tejipar: látványos minőségjavulás

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet legutóbbi agrárpiaci jelentése szerint az áprilisban felvásárolt nyerstejnek szinte teljes egésze, 99,7 százaléka extra minőségű volt, amire régóta nem volt példa.

Több ezer hektár legelőt ad bérbe a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Az egykori bombázólőtér tájrehabilitációjának köszönhetően a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) területén csaknem 4000 hektár legelőterület bérbe adása vált lehetővé a helyben lakó, állattartással foglalkozó gazdák számára - nyilatkozta Nagy István agrárminiszter az MTI-nek.

Mangalica: a fajta második újraélesztése

„Az elmúlt évben a mangalica egyesület hajója viharos vizekre került, de mind ez ideig sikerült a felszínen tartani azt!” Ez a nem túl vigasztaló kijelentés a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének debreceni közgyűlésén hangzott el. A tenyészetek száma tavaly csökkent, amiben közrejátszhatott az is, hogy április 23-án hazánkban is megjelent az afrikai sertéspestis.

Egy hónap alatt csaknem a duplájára emelkedett a vágómarha-értékeítés

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2019. I-IV. hónapokban - az előző évhez képest - az agrártermékek termelőiár-szintje 7,8 százalékkal nőtt, azáltal, hogy a növénytermesztési és a kertészeti termékek átlagára 11,7 százalékkal, az élő állatoké és az állati termékeké pedig 0,8 százalékkal drágult.

Reményt keltő a burgundi nyúl helyzete hazánkban

A mesékből ismert Burgundia Franciaország középső területén található, innen származtatják a burgundi vörös nyúlfajtát, mely a múlt század derekán igen nagy népszerűségnek örvendett. Kialakulásában a helyi parlagi nyulak mellett a belga parlagi vörös is szerepet játszott. Később a megszilárdult burgundi vöröst felhasználták az új-zélandi vörös kialakításában.

A poszméhekre is veszélyt jelent a varroa

A házi méhek közt is nagy gondot okozó varroa atkáról az Exeteri Egyetem tudósai kimutatták, hogy a vadonélő poszméhekre is veszélyt jelent. Ugyan maga a parazita nem telepszik meg ezeken a szőrös beporzókon, azonban az általa terjesztett vírus továbbterjed.