0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

A bokafixes búza bizalmi indexe

Rövid egy hónap múlva kezdődik az aratás. Az előjelek vegyesek, de inkább rosszak. Főleg az év első négy hónapjában tapasztalt csapadékszegény időjárás teszi búskomorrá a gazdálkodókat, alább kellett adniuk miatta a reményeiket. Kétségtelen, hogy az aszály az őszi vetésű és nyári betakarítású kalászosoknak nem kedvezett, sőt ártott, ezt nyugodtan kijelenthetjük.

Többen több fórumon megtették már ezt. Azóta viszont, április utolsó napjaitól kezdve megjött az eső, és május közepén sokan már azt kérdezgették: nem lesz kicsit sok ez a víz?

Belvízfoltokat egyelőre még nagyítóval sem látni az országban, bár az is igaz, hogy nem mindenütt egyformák a körülmények. Május 13–14-én például 6 fokot mértek a Dunántúlon napközben, miközben a Dunától keletre még 24 fokot is regisztráltak. „Ilyen négyszeres különbséget emberemlékezet óta nem jegyeztek föl!” – vélekednek egyesek megfellebbezhetetlen magabiztossággal.

Szeretném megjegyezni, hogy én másra emlékszem, mert 2006-ban május 31-én az Országos Fajtakísérleti Intézet szombathely-tanakajdi telephelyén 11 órakor 1,5 Celsius-fokot mutatott a helyi meteorológiai állomás hőmérője.

Arra is emlékszem, hogy csak a fajtabemutató széléig tudtunk elevickélni, a megépített műútról már nem lehetett lelépni, mert az átázott talajban térdig süllyedt az óvatlan szemlélődő.

Szintén az idei tapasztalatok emlékeztetnek arra, amikor 1984-ben április legelején, Szolnokon Országos Mezőgazdasági Tanácskozást tartottak, miniszterrel, miniszterhelyettessel. Annyira neki voltunk keseredve, hogy ki-ki tippelhetett, szerinte a mérhetetlenül gyenge őszi vetésekből mennyit kéne kiszántani, kitárcsázni, mennyi helyett kéne főként kukoricát vetni.

Annyira ritka volt az állomány, hogy „telefonos búzáról” viccelődtek kínjukban az akkori szakemberek, mármint olyan messze volt egymástól két búzaszál, hogy csak telefonon beszélhettek volna egymással.

Akkor programon kívüli felszólalóként felállt Izsák Gyula, a bátaszéki tsz-elnök, és mindenkit higgadtságra intett: „Ne csináljuk össze magunkat, mert ha az aszály után jobbra fordul az időjárás, akár még jó termést is elérhetünk.”

A betakarítás után kiderült, hogy tévedett: nem jó termést takarítottunk be, hanem minden addigi rekordot felülmúlt az 1,36 millió hektáron elért 5,46 tonnás átlagtermés. Igaz, áprilistól kezdve mintegy rendelésre jött az úgymond nevelő idő: mindig akkor és annyit esett, amennyi a búzának kellett. Az egyáltalán nem várt nagy hozam végül is azon múlott, hogy az egyébként 40 gramm ezermagtömeget mutató őszi búza abban az évben 45–50 grammos értéket hozott. Márpedig ez azt jelenti, hogy az 5–10 grammos ezermagtömeg-növekedés 12,5–25 százalékos emelkedést produkált.

Ez a jelenlegi, tehát május közepi csapadék ismeretében arra enged következtetni, hogy még számíthatunk jó vagy jobb kalászosgabona-termésre 2019-ben.

Kérdéseinkre választ kaphatunk a fajtabemutatókon. Nyíregyháza-Gyulatanyán a repcével együtt a héten mutatták be a búzát is. Ebben az a különös, hogy ott a hagyományosnak megfelelőre nőtt az őszi káposztarepce. Ennek magyarázata, hogy ők ezt a növényt is öntözték, márpedig az idén nagyon jó hatásfokkal megtérül minden forint, amit erre szántak.

A Debreceni Egyetemen immár 26. alkalommal tartják meg összejövetelüket a búzások. Ők ugyancsak májusban, 28-án állnak a nyilvánosság elé. Ennek a tanácskozásnak és bemutatónak az az egyik sajátossága, hogy a legelsők között rendezik – de még ennél is fontosabb, hogy – mint rendező – Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. vezérigazgatója és a Gabonakereskedők Szövetségének elnöke itt kísérli meg először bejelenteni, hogy az új búzát mennyiért fogják felvásárolni, és hogy mennyire és milyen ütemezésben lesz szükségük gabonára.

Tavaly pedig Mosonmagyaróváron azzal kellett szembesülni a hivatalos fajtakísérleti program megtekintésekor, hogy az egyre inkább terjedő hibrid búzákat ugyanolyan technológiával állítják be a kísérletbe, mint a többi búzát. Márpedig ezt legalább 3 héttel korábban és erősen csökkentett vetőmagnormával kell elvetni ősszel. De erről szó sem volt, mondván, nincsenek meg az ehhez szükséges feltételek. Rákérdeztem, és kiderült, hogy ez a helyzet ebben az évben sem változott.

Szakmai körökben általánosan elfogadott, hogy akkor várhatunk jó hozamot a búzától, ha a kalászok négyzetméterenkénti száma eléri a 600-at, azaz ha hektáronként 6 millió kalász hoz magot. Idén tavaszon, és ez már megfellebbezhetetlen tény, egyáltalán nem bokrosodott a búza, a legtöbb helyen hálát adnak a mindenhatónak, ha elérik a 400 kalászt négyzetméterenként. Ilyen esetben ugyanis nem lesz nagyon buja növényállomány, ami júniusban, a rendszerint akkor érkező hőség hatására egy pillanat alatt kirántja a nedvességet a talaj felső rétegéből, így a gyérebb állománynak elegendő lehet az a csapadék, amit május, az aranyat érő hónap eddig hozott és adott. Igaz,

az átlagok alapján a 4 hónapos aszály után elvileg 4 hónapos csapadékos időszaknak kéne következni, márpedig akkor legfőbb ideje, hogy felkészüljünk a gombabetegségek elleni védekezésre.

A gazda ne sírjon, a gazda tegye a dolgát; amit elrontott, azt jóvá is szokta tenni az időjárás. Valahogy ez jutott eszembe, amikor a sok-sok jogos elégedetlenség és panasz arról szólt, hogy rövid a búza szalmája, márpedig átlagosan csak annyi szemtermést várhatunk, amennyi a szalma ugyanott. Május közepe előtt a Dunántúl teljes egészét, az Alföld Dunától keletre található részének északi területeit és az Északi-középhegységet megsanyargató kétnapos vihar végül is nem tudott kárt tenni a kalászosgabona-állományban, mert az apró búzaszálakat még ez a szél sem tudta megdönteni. Itt felvetődhet a kérdés, hogy az aszályos tavasz során vajon megérezte-e ezt a növényzet? Elképzelhetetlen.

És ha normális méretűre nőtt volna meg az árpa, a búza és a tritikálé, azt miként fektette volna le ez az orkánszerű időjárás országos méretekben?
Forrás: Magyar Mezőgazdaság