Back to top

Felépült az Alföldi Tej Kft. 15 milliárd forintos sajtgyára

Végéhez közelítenek az Alföldi Tej Kft. debreceni új üzemének építési és szerelési munkálatai. A négyéves intervallumot felölelő beruházás révén Magyarország második legnagyobb tejipari cégének tejtermék-portfóliója a saját gyártású tej, tejföl, vaj, túró, kefir és joghurt mellett sajttal és tejporral egészül ki.

A beruházás keretein belül két gyártósor valósul meg: egyrészt egy napi 250 ezer liter tej feldolgozásra alkalmas sajtgyártó részleg, másrészt a sajtgyártás során keletkező édes savót feldolgozó, 250 ezer liter kapacitású savóporító üzem, amely alkalmas lesz napi mintegy 220 ezer liter fölözött tejből tejpor gyártására is - írja a keleten.hu.

Rózsás Mónika
Fotó: MTI - Balázs Attila
Az Alföldi Tej új debreceni telephelyén a technológiai tereket részben a 2015-ben megvásárolt üzem átalakításával, részben zöldmezős beruházás keretében alakították ki.

Az üzemépítés során a vállalat növelte nyerstej- és pasztőrözött tej tárolási kapacitásait is, a debreceni üzemben akár napi 750 ezer liter tej átvétele is lehetséges,

ennek többségét a kelet-magyarországi régióban termelő gazdáktól veszi át a cég. A sajtüzem a korábbi gyárcsarnok átalakításával, modernizálásával jött létre, míg a porítóhoz egy teljesen új létesítményt épített fel a vállalat. Az épület legmagasabb pontja 32,9 m, ami egy 10 emeletes ház magasságának felel meg, összes alapterülete meghaladja a 4500 m2-t, a folyadékok tárolására pedig összesen 1 200 000 liter tartálykapacitás került beépítésére. A technológia óránként átlag 18 000 liter folyadékot dolgoz fel, melyből átlagosan 1 tonna portermék keletkezik óránként.

Az évi mintegy 8000 tonna sajt gyártására alkalmas üzemben elsősorban a magyarok által legkeresettebb sajt, a trappista fog készülni.

Ezzel csökkenthető Magyarország évi közel 60 000 tonnát kitevő sajt-importja. Később gouda sajtot is készít majd Debrecenben a vállalat. A sajtüzemben immár több próbagyártást is tartott a cég, és megkezdte a trappista sajt piaci bevezetésének előkészítését.

A terméket az Alföldi Tej közismert, „Magyar” márkája alatt vezeti majd, be: a „Magyar trappista sajt” kerek henger, felezett henger és szeletet formában lesz majd kapható országszerte. A trappista sajt magyarországi kereskedelmi bevezetésének alkalmából a vállalat megújította a „Magyar” márka megjelenését is: a „Magyar trappista sajt” elegáns, fekete színű csomagolást kapott, amelyen aranyszínű a felirat, ezzel is közvetítve, hogy prémium minőségű termékről van szó.

A porító üzemben a pasztőrözött savó, illetve a fölözött tej feldolgozása révén az élelmiszeriparban (többek közt csokoládé-, jégkrém- és csecsemőtápszer gyártásban) használatos portermék előállítása történik majd, ezeket a termékeket kizárólag exportra szánja a cég.

A beruházást megtekintette Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Dr. Papp László, Debrecen polgármestere, Kósa Lajos országgyűlési képviselő, és Ésik Róbert a HIPA elnöke. A kétoldalú megbeszélésen elhangzott, hogy már Japánból és Kínából is érkezett megkeresés az Alföldi Tej Kft.-hez az új üzemben készülő termékekre vonatkozóan. A vállalat javasolta, hogy a kormányzat tovább bővítse a kedvező, 5%-os ÁFA-kulcs alá tartozó tejek körét, hiszen az alacsonyabb kulcs idén januártól a hosszabb eltarthatóságú ESL és UHT tejekre már vonatkozik, de a laktózmentes tejre még nem, így a laktóz-intoleranciával érintett fogyasztók továbbra is 18%-os ÁFÁ-t fizetnek a termékek után. Az Alföldi Tej szerint hosszabb távon pedig a magyar lakosság tejtermék fogyasztását – amely ma sajnos több területen elmarad az európai átlagtól – növelné, ha több más tejtermék is a kedvezőbb ÁFA-kulccsal kerülne az üzletek polcaira.

Forrás: 
keleten.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Felavatták a Bükk-vidék Geopark Központot és Panziót

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság hidat jelent az ember, a táj és a természeti értékek között - jelentette ki dr. Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Bükk-vidék Geopark Központ és Geopark Panzió átadási ünnepségén, szerdán, Bükkszentkereszten.

Dögöljön meg a szomszéd … is? Miért nem szövetkezünk?

Lengyelországban, Németországban vagy Hollandiában járva ámulatba ejti az embert, hogy a gazdák mennyire nyitottak az együttműködésre, a szövetkezésre. Nálunk valamiért ez nagyon nehezen megy. Miért? – tettük fel a kérdést Szabó G. Gábornak, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Központja főmunkatársának.

Csökkenő hazai pálinkafogyasztás

Januártól a népegészségügyi termékadó – a neta - is utólérte a pálinkát, a szőlő- és borágazatban ugyancsak komoly változásoknak lehettünk tanui. Ezeket a területeket járta körbe a közelmúltban a Parlament Mezőgazdasági bizottság Szőlő-, bor-, pálinka albizottsága.

Mi kell ahhoz, hogy sikeres legyen a magyar juh- és kecskeágazat?

Jó állomány, jó genetika, jó reprodukciós technológia, jó tartástechnológia, jó takarmányozás – erre az öt dologra van szükség ahhoz, hogy a magyar juh- és kecskeágazat megfeleljen a mezőgazdaság előtt álló kihívásoknak. Így összegezték a szakemberek a NAIK Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézete, valamint a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség közös tudományos konferenciáján elhangzottakat.

Miniszter: biztos a csúszás, a mértéke kérdéses

Már csak azon megy a vita, hogy egy vagy két év lesz-e az agrártámogatások átmeneti időszaka – jelentette ki Nagy István, aki szerint addig sem szabad a fejlesztésekkel leállni.

12 millió euróval segítik a magyar borok értékesítését

Az elmúlt évben 10-15 százalékkal emelkedtek az unióban a borkészletek, ami nem könnyíti meg az ágazatban dolgozók helyzetét. A világ borpiaca telített, ezért a magyar borok értékesítésének támogatására 12 millió euró értékben borpromóciós programot indít az agrártárca – jelentette be Feldman Zsolt a Magyar Bor 2019/2020 című kötetet is bemutató sajtótájékoztatón.

A baromfi- és húsmarha-támogatások javítják az agrárium teljesítményét

A baromfi ágazat és a húsmarha támogatási keretösszegének emelése amellett, hogy a gazdálkodók számára plusz forintokat jelent, jó befektetés is, hiszen javítja az agrárium teljesítményét és exportteljesítményét - mondta Feldman Zsolt, az agrártárca mezőgazdaságért felelős államtitkára hétfőn az M1 aktuális csatornának.

Tokajban a kistermelők is hozzáférnek a korszerű technológiához

Közösségi borászatok készültek el a Tokaji borvidéken a kormány 8,2 milliárd forintos támogatásából. Hercegkútra, Bodrogkisfaludra és Tállyára vihetik a szőlőjüket feldolgozásra azok a kistermelők, akik eddig nem tudtak saját maguk bort készíteni. A borvidék hegyközségi tanácsa programjában szerepelt, hogy közösségi megoldásokkal kell segíteni a sok kistermelőt, akiknek nincs elég forrásuk a technológiájuk korszerűsítéséhez.

A Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítása

A Debreceni Egyetem, a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudomány Kara, a Gabonakutató Nonprofit Kft. és a Nemzeti Agrárkutatási Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézete konzorciumot hoztak létre, vezetője a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. A konzorcium 2016. szeptember 30-án pályázatot nyújtott be a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs hivatalhoz GINOP program keretében.

Stabil a tejágazat helyzete

A tejágazat helyzete stabil, a nemzetközi tejpiacon nincs felesleg, a tej hathavi átlagára is igen magas – hangsúlyozta Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos csütörtökön, Gárdonyban.