A beruházás keretein belül két gyártósor valósul meg: egyrészt egy napi 250 ezer liter tej feldolgozásra alkalmas sajtgyártó részleg, másrészt a sajtgyártás során keletkező édes savót feldolgozó, 250 ezer liter kapacitású savóporító üzem, amely alkalmas lesz napi mintegy 220 ezer liter fölözött tejből tejpor gyártására is – írja a keleten.hu.
Az Alföldi Tej új debreceni telephelyén a technológiai tereket részben a 2015-ben megvásárolt üzem átalakításával, részben zöldmezős beruházás keretében alakították ki.
ennek többségét a kelet-magyarországi régióban termelő gazdáktól veszi át a cég. A sajtüzem a korábbi gyárcsarnok átalakításával, modernizálásával jött létre, míg a porítóhoz egy teljesen új létesítményt épített fel a vállalat. Az épület legmagasabb pontja 32,9 m, ami egy 10 emeletes ház magasságának felel meg, összes alapterülete meghaladja a 4500 m2-t, a folyadékok tárolására pedig összesen 1 200 000 liter tartálykapacitás került beépítésére. A technológia óránként átlag 18 000 liter folyadékot dolgoz fel, melyből átlagosan 1 tonna portermék keletkezik óránként.
Az évi mintegy 8000 tonna sajt gyártására alkalmas üzemben elsősorban a magyarok által legkeresettebb sajt, a trappista fog készülni.
Ezzel csökkenthető Magyarország évi közel 60 000 tonnát kitevő sajt-importja. Később gouda sajtot is készít majd Debrecenben a vállalat. A sajtüzemben immár több próbagyártást is tartott a cég, és megkezdte a trappista sajt piaci bevezetésének előkészítését.
A terméket az Alföldi Tej közismert, „Magyar” márkája alatt vezeti majd, be: a „Magyar trappista sajt” kerek henger, felezett henger és szeletet formában lesz majd kapható országszerte. A trappista sajt magyarországi kereskedelmi bevezetésének alkalmából a vállalat megújította a „Magyar” márka megjelenését is: a „Magyar trappista sajt” elegáns, fekete színű csomagolást kapott, amelyen aranyszínű a felirat, ezzel is közvetítve, hogy prémium minőségű termékről van szó.
A beruházást megtekintette Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Dr. Papp László, Debrecen polgármestere, Kósa Lajos országgyűlési képviselő, és Ésik Róbert a HIPA elnöke. A kétoldalú megbeszélésen elhangzott, hogy már Japánból és Kínából is érkezett megkeresés az Alföldi Tej Kft.-hez az új üzemben készülő termékekre vonatkozóan. A vállalat javasolta, hogy a kormányzat tovább bővítse a kedvező, 5%-os ÁFA-kulcs alá tartozó tejek körét, hiszen az alacsonyabb kulcs idén januártól a hosszabb eltarthatóságú ESL és UHT tejekre már vonatkozik, de a laktózmentes tejre még nem, így a laktóz-intoleranciával érintett fogyasztók továbbra is 18%-os ÁFÁ-t fizetnek a termékek után. Az Alföldi Tej szerint hosszabb távon pedig a magyar lakosság tejtermék fogyasztását – amely ma sajnos több területen elmarad az európai átlagtól – növelné, ha több más tejtermék is a kedvezőbb ÁFA-kulccsal kerülne az üzletek polcaira.