Back to top

Miért a külföldi húst?

Matej Korpáš, az SPPK sajóosztályának a munkatársa elmondta, hogy az üzletekben minden húsnál fel kell tüntetni, hogy az állatot hol nevelték, hol vágták le és a húsát hol dolgozták fel, valamint hogy hol csomagolták. A kamara ismételten figyelmezteti a vásárlókat, hogy figyelmesen, alaposan olvassák el ezeket az információkat.

„A feltüntetett adatokból fény derül arra is, hogy milyen hosszú utat tett meg a hústermék, amíg eljutott egy-egy szlovákiai üzletbe. A vendéglátóipari egységekben és a közétkeztetésben a vendégnek épp így joga van rákérdezni az általa kiválasztott fogás alapanyagainak az eredetére” mondta el Matej Korpáš.

A szlovákiai csomagolt baromfihús piaci részesedése már jó ideje 50 százalék alatt van, holott a hazai kapacitásokkal ennél sokkal jelentősebb részesedést lehetne biztosítani.

A fogyasztók és a közétkeztetési egységek azonban továbbra is hátat fordítanak a hazai produktumoknak. Az elmúlt évben a szlovákiai húsbehozatal bővüléséhez Ukrajna is jelentősen hozzájárult, ebből eredően már az üzletláncok pultjain is megtalálható az ukrán hús.

„Termelőink nem képesek felvenni a versenyt az olcsón kínált baromfihússal. Ha az olcsó termékek behozatala tovább folytatódik, sőt, tovább erősödik, az nagymértékben veszélyezteti az amúgy is válságban lévő hazai termelést. Ezt a helyzetet mindenekelőtt azok a fogyasztók menthetik meg, akik a hazai termékeket részesítik előnyben az importtermékekkel szemben” – erősítette meg Emil Macho, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara elnöke.

A szlovákiai termékek szigorú állategészségügyi ellenőrzése hosszú ideje folyamatos, és ennek eredményeként nemcsak biztonságosak, hanem emellett jó minőségűek, és főleg frissek is.

A nem túl régi lengyel húsbotrány kapcsán az SPPK rámutatott, hogy északi szomszédunknál akadozó a húsok ellen­őrzése.

„Pozitívan értékeljük a lengyelországi marhahús-behozatalt szigorító intézkedéseket. Véleményünk szerint felettébb fontos, hogy a szigorított ellenőrzések minél tovább tartsanak, és hogy élelmiszer-ellenőreink minél több rossz minőségű húst visszatartsanak. Bízom benne, hogy az ilyen és az ehhez hasonló kellemetlen esetekből tanulunk, és sikerül a fogyasztókban tudatosítani, mennyire értékelni kellene élelmiszergyártóink minőségi munkáját, és az ebből eredően biztonságos, jó minőségű hazai élelmiszert” – hangsúlyozta Emil Macho.

A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) legutóbbi felmérése szerint a nagy üzletláncokban mindössze 24 százalékos a szlovákiai csomagolt hús aránya.

Nem akarják a tótmegyeri sertésfarmot

Már huzamosabb ideje komoly tiltakozás zajlik egy tótmegyeri sertésfarm létrehozása ellen. Az Érsekújvártól mindössze 13 kilométerre található községben nemcsak a helyi lakosok, de a környező városok és falvak polgárai is ellene vannak a sertéstelep létrehozásának.

A farm megépítése ellen tiltakozók május 13-án Pozsonyba is eljutottak, hogy a fővárosban fejezzék ki nemtetszésüket a telep létrehozásával kapcsolatban. A sertéshizlaldát a tótmegyeri Sándor-tanyán akarják létrehozni dán vállalkozók. A tiltakozók elsősorban azt nehezményezik, hogy az illetékes hivatalok és a beruházó a helyi és a környékbeli lakosok megkérdezése nélkül döntöttek a sertéshizlalda létrehozásáról, vagyis róluk, de nélkülük döntöttek.

A dán beruházó mintegy 7,2 ezer kocával tervez hízókat előállítani.

A tótmegyeriek a pozsonyi tüntetésen is rámutattak arra, hogy az illetékes szervek nem hallgatták meg érveiket, panaszaikat. A szintén a közelben található, vágsellyei Duslo vegyi gyárnak évi 2,6 tonna ammónia légkörbe való kibocsátására van engedélye, miközben a tervezett megafarmon évi 95 tonna ammónia keletkezne. Tóth Marián, Tardoskedd polgármestere elmondta, hogy az illetékes szervek újfent foglalkoznak az ügyükkel. A térségben – elmondása szerint – csaknem 50 ezer lakost érintene a beruházás.

A dán tulajdonosok külföldi piacon értékesítenék a sertéshúst, így Tótmegyeren és környékén csak a szenny és a bűz maradna.

A környezetvédelemmel kapcsolatban arra figyelmeztettek a felszólalók, hogy ennyi hízó neveléséhez évente mintegy 1,3 tonna gyógyszert – főképpen antibiotikumot – alkalmaznának a különféle sertésbe­tegségek megelőzésére, amelyek egy része a trágyalével együtt bejutna a talajvízbe. A tiltakozók a helyi gazdák és állattartó telepek támogatását javasolták az illetékeseknek.

Mihamarabb pótolni a szakemberhiányt

Az igencsak hanyatlófélben levő szlovákiai tejágazat a következő időszakban valamelyest fellendülhet. Ehhez azonban új munkaerőre van szükség, aminek a megteremtéséhez hozzájárulhat a duális képzés. Ebben bíznak a tejszövetség illetékesei.

„Az agrárágazatban jelenleg 63 munkáltató rendelkezik bizonylattal a duális képzésre. Az idén bővíteni szeretnénk a listát, mégpedig négy vállalattal a mezőgazdaságban, hárommal az élelmiszeriparban. A tejágazatban elsősorban a biokémikus – tejtermelés –, továbbá az élelmiszeripar – tejfeldolgozás – szakemberek számának bővítését szorgalmazzuk, rájuk van a legnagyobb szükség” – részletezte elképzeléseiket Stanislav Voskár, a Szlovákiai Tejszövetség elnöke.

Az agrárágazat egészét sújtja a munkaerőhiány, és ez hatványozottan érvényes a tejágazatra.

„Fontosnak tartjuk, hogy a duális képzés is hozzájáruljon a munkavállalók számának növeléséhez, ugyanis ezzel az oktatási módszerrel lehet elérni, hogy közvetlenül az iskolapadból kerülhessenek új alkalmazottak az ágazatba.

Ugyanakkor komoly gond a tanulók érdektelensége az ágazat iránt. Emiatt sajnálatosan csökken az élelmiszeripari és azon belül a tejipari beállítottságú középiskolai oktatási intézmények száma. Jelenleg Nyitrán, Léván, Kézsmárkban, Poroszkán, Bánban, Zsolnán és Liptószentmiklóson vannak ilyen beállítottságú középiskolák Szlovákiában.”

Stanislav Voskár szerint a működő szakközépiskolák száma nem kevés, viszont az ország keleti régióiban mindenképpen több kellene belőlük.

„A diákokat és szüleiket meg kell győzni róla, hogy a tejágazat jövedelmező és attraktív lehet, ha kellő figyelmet szentelnek neki. A szlovákiai élelmiszeripar a múlt század kilencvenes éveiben vagy 65 ezer embert foglalkoztatott, néhány évvel ezelőtt viszont már csak 29 ezer alkalmazott dolgozott benne. Az elmúlt évben szerencsére 32 ezerre növekedett az élelmiszeriparban foglalkoztatottak száma” – mondta el az elnök.

A továbbiakban kiemelte, hogy a szlovák agrártermékek részesedése a boltok polcain csupán 40 százalék körüli, és mindenképpen arra kell összpontosítani, hogy elérjék az 50 százalék feletti részesedést, mutatott rá a szlovákiai tejszövetség elnöke.

Drága lesz az átállás az új technológiára

Szlovákiában az üzletláncok már régebben jelezték, hogy 2025-től csakis alternatív technológiával nevelt tyúkok tojását vásárolják meg a tojástermelőktől. Ez azt jelenti, hogy ketreces tartásból származó tojás nem lesz többé az üzletek polcain.

Daniel Molnár, a Szlovákiai Baromfitenyésztők Szövetségének elnöke ismételten rámutatott, hogy a tojás minősége nem az állattartási technológiától, hanem a takarmány összetételétől függ. A szlovákiai tenyésztők azt is jelezték, hogy 2025-re nem lesznek képesek átállni az alternatív tyúktartási technológiára.

A tojótyúktartók a 2032-es határidőt tartják reálisnak a modernizáláshoz, az alternatív technológiára való átálláshoz. Szlovákiában jelenleg 80 százalékban ketrecben tartják a tojókat, alternatív technológiával mindössze a 11 százalékukat.

„Ez nagyszabású feladat, ami természetszerűleg nagy anyagi kiadással jár” – hangsúlyozta Daniel Molnár. Szlovákiában jelenleg csaknem 3 millió tojótyúkot tartanak számon, és az átállás költségei meghaladhatják a 30 millió eurót.

A tojástermelők a tartási technológia újabb változtatásával kapcsolatban fel­elevenítették, hogy mennyibe került és milyen hosszú ideig tartott a ketreces technológia legutóbbi kötelező korszerűsítése is: „11 évet vett igénybe, ami egyáltalán nem rövid idő. A tenyésztők természetesen folyamatosan modernizálni akarják állattartási technológiájukat, de ha legutóbb elvégeztettek velük egy 20 éves megtérülési idejű fejlesztést, akkor azt ne kelljen hét évvel később megszüntetni – ahogy ezt most a ketreces tartással tenni kívánják” – érvelt Ladislav Birčák, a Novogal vállalat szakembere, amely az ország egyik legnagyobb tojástermelője.

Tyúktojástermelésben Szlovákia hosszabb ideje szinte teljesen önellátó, 90–100 százalék között van a szlovák termékek részesedése a piacon.

Tavaly 90,6 százalék volt ez a mutató. A baromfiszövetség adatai szerint tavaly 1,08 milliárd darab étkezési tojást hoztak forgalomba a szlovákiai termelők, ami lényegében megegyezik ez előző évi mennyiséggel.

A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara aktuális felmérése szerint azonban ennek ellenére is csak 74 százalék volt a szlovák eredetű tojások aránya az üzletláncok pultjain. „A legtöbb szlovák tojást a Billa és a Coop Jednota üzletei kínálták, az összmennyiség 90 százaléka hazai volt. Ezzel szemben a legalacsonyabb mutatóval rendelkező Lidl üzletláncban csak 14 százalék volt az aránya” – mondta el Daniel Molnár. A szlovákiai üzletláncok jelezték ugyanakkor, hogy a ketreces tartási technológiával termelt tojás egyelőre marad a pultjaikon.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/20 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újabb könnyítések segítik az erdősültség növelését

Az Agrárminisztérium a szakma elvárásaihoz igazította a facsemete-minősítés és forgalmazás feltételeit, hogy ezzel is hozzájáruljon az erre az évre tervezett 6000 hektárnyi új erdő telepítéséhez.

Bővíti az Országos Iskolakert-fejlesztési Programot az Agrárminisztérium

Az agrártárca számára fontos célkitűzés a városi zöldfelületek megőrzése és bővítése, a helyi közösségek fejlesztése – jelentette ki László Tibor Zoltán környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár az Országos Iskolakert-fejlesztési Program rendezvényén, kedden, Budapesten.

Don’t Forget Gabó!

Nagy várakozás előzte meg 2019 második Grand Prix-fordulóját. Bábolna után rengeteg versenyen vehettek részt a különböző korosztályok legjobbjai, ezért félő volt, hogy kevesebben jönnek el a magyar díjugrató „álmok színházába”, a Tattersallba. Ennek ellenére itt volt az összes GP-nyerő Bábolnáról, a zduchovicei fiatal lovas hősök, és természetesen az ország legjobb párosai feszültek egymásnak.

Az ország borversenye

Május 21-én és 22-én Kecskeméten rendezte a 40. Országos Borversenyt a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT). Az ország legnagyobb ágazati rendezvényén 908 tétellel 262 hazai borászat nevezett. A szőlész-borász szakmai önkormányzat az idei évben a Kunsági borvidéket választotta a verseny házigazdájának, követve azt a hagyományt, mely szerint minden évben más hazai borvidék ad otthont a versenynek.

Csakis vegyszermentes

A Coop Italia élelmiszeráruház-lánc kampányt indított a növényvédős-szermaradványok ellen, és mostantól kizárólag szermaradék-mentes zöldséget és gyümölcsöt árusít saját márkája alatt. Május végétől már csak teljesen „mentes” zöldséget és gyümölcsöt forgalmaz mintegy 1100 üzletében.

A kávé lehet az elhízás elleni harc kulcsa

A Nottinghami Egyetem tudósai felfedezték, hogy a kávé képes stimulálni az energiaégetésben szerepet játszó barna zsírszövetet, ami kulcsfontosságú lehet az elhízás és a cukorbetegség elleni harcban.

Az EB szerint nincs bizonyíték a kelet-nyugati kettős élelmiszer-minőségre

Nincsenek bizonyítékok arra, hogy kelet-nyugati megosztottság alakult volna ki az élelmiszeripari termékek minőségében, az eltérő összetételű, de azonos vagy hasonló csomagolású áruk előfordulása nem mutat egyértelmű területi mintázatot - írta hétfői jelentésében az Európai Bizottság.

Főleg kávé és tea tekintetében vagyunk márkahűek

A 8%-os világátlaggal szemben kétszer olyan márkahűek a magyarok: 15 százalékuk ragaszkodik a megszokott termékekhez. Ugyanakkor több mint egynegyedük nyitottabban áll a korábban nem próbált termékek/márkák vásárlásához, mint öt évvel korábban, derül ki a Nielsen piackutató globális, 2019-ben 30.000 fő bevonásával 64 országban végzett online kutatásából.

Új jövedelempótló támogatást igényelhetnek a méhészek

A mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen méhészeti tevékenység versenyképesebbé tétele, valamint a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzése érdekében az agrártárca új támogatási konstrukciót dolgozott ki a méhészek számára. A magyar méhágazat ebben az évben külön figyelmet kap, 2019 a beporzók éve.

Marad az orosz élelmiszer-embargó

Vlagyimir Putyin orosz elnök jövő év végig meghosszabbította az Oroszországot szankciókkal sújtó országokra, egyebek között az Európai Unió tagállamaira vonatkozó élelmiszer-behozatali embargót hétfőn aláírt rendeletében.