Back to top

Miért a külföldi húst?

Matej Korpáš, az SPPK sajóosztályának a munkatársa elmondta, hogy az üzletekben minden húsnál fel kell tüntetni, hogy az állatot hol nevelték, hol vágták le és a húsát hol dolgozták fel, valamint hogy hol csomagolták. A kamara ismételten figyelmezteti a vásárlókat, hogy figyelmesen, alaposan olvassák el ezeket az információkat.

„A feltüntetett adatokból fény derül arra is, hogy milyen hosszú utat tett meg a hústermék, amíg eljutott egy-egy szlovákiai üzletbe. A vendéglátóipari egységekben és a közétkeztetésben a vendégnek épp így joga van rákérdezni az általa kiválasztott fogás alapanyagainak az eredetére” mondta el Matej Korpáš.

A szlovákiai csomagolt baromfihús piaci részesedése már jó ideje 50 százalék alatt van, holott a hazai kapacitásokkal ennél sokkal jelentősebb részesedést lehetne biztosítani.

A fogyasztók és a közétkeztetési egységek azonban továbbra is hátat fordítanak a hazai produktumoknak. Az elmúlt évben a szlovákiai húsbehozatal bővüléséhez Ukrajna is jelentősen hozzájárult, ebből eredően már az üzletláncok pultjain is megtalálható az ukrán hús.

„Termelőink nem képesek felvenni a versenyt az olcsón kínált baromfihússal. Ha az olcsó termékek behozatala tovább folytatódik, sőt, tovább erősödik, az nagymértékben veszélyezteti az amúgy is válságban lévő hazai termelést. Ezt a helyzetet mindenekelőtt azok a fogyasztók menthetik meg, akik a hazai termékeket részesítik előnyben az importtermékekkel szemben” – erősítette meg Emil Macho, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara elnöke.

A szlovákiai termékek szigorú állategészségügyi ellenőrzése hosszú ideje folyamatos, és ennek eredményeként nemcsak biztonságosak, hanem emellett jó minőségűek, és főleg frissek is.

A nem túl régi lengyel húsbotrány kapcsán az SPPK rámutatott, hogy északi szomszédunknál akadozó a húsok ellen­őrzése.

„Pozitívan értékeljük a lengyelországi marhahús-behozatalt szigorító intézkedéseket. Véleményünk szerint felettébb fontos, hogy a szigorított ellenőrzések minél tovább tartsanak, és hogy élelmiszer-ellenőreink minél több rossz minőségű húst visszatartsanak. Bízom benne, hogy az ilyen és az ehhez hasonló kellemetlen esetekből tanulunk, és sikerül a fogyasztókban tudatosítani, mennyire értékelni kellene élelmiszergyártóink minőségi munkáját, és az ebből eredően biztonságos, jó minőségű hazai élelmiszert” – hangsúlyozta Emil Macho.

A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) legutóbbi felmérése szerint a nagy üzletláncokban mindössze 24 százalékos a szlovákiai csomagolt hús aránya.

Nem akarják a tótmegyeri sertésfarmot

Már huzamosabb ideje komoly tiltakozás zajlik egy tótmegyeri sertésfarm létrehozása ellen. Az Érsekújvártól mindössze 13 kilométerre található községben nemcsak a helyi lakosok, de a környező városok és falvak polgárai is ellene vannak a sertéstelep létrehozásának.

A farm megépítése ellen tiltakozók május 13-án Pozsonyba is eljutottak, hogy a fővárosban fejezzék ki nemtetszésüket a telep létrehozásával kapcsolatban. A sertéshizlaldát a tótmegyeri Sándor-tanyán akarják létrehozni dán vállalkozók. A tiltakozók elsősorban azt nehezményezik, hogy az illetékes hivatalok és a beruházó a helyi és a környékbeli lakosok megkérdezése nélkül döntöttek a sertéshizlalda létrehozásáról, vagyis róluk, de nélkülük döntöttek.

A dán beruházó mintegy 7,2 ezer kocával tervez hízókat előállítani.

A tótmegyeriek a pozsonyi tüntetésen is rámutattak arra, hogy az illetékes szervek nem hallgatták meg érveiket, panaszaikat. A szintén a közelben található, vágsellyei Duslo vegyi gyárnak évi 2,6 tonna ammónia légkörbe való kibocsátására van engedélye, miközben a tervezett megafarmon évi 95 tonna ammónia keletkezne. Tóth Marián, Tardoskedd polgármestere elmondta, hogy az illetékes szervek újfent foglalkoznak az ügyükkel. A térségben – elmondása szerint – csaknem 50 ezer lakost érintene a beruházás.

A dán tulajdonosok külföldi piacon értékesítenék a sertéshúst, így Tótmegyeren és környékén csak a szenny és a bűz maradna.

A környezetvédelemmel kapcsolatban arra figyelmeztettek a felszólalók, hogy ennyi hízó neveléséhez évente mintegy 1,3 tonna gyógyszert – főképpen antibiotikumot – alkalmaznának a különféle sertésbe­tegségek megelőzésére, amelyek egy része a trágyalével együtt bejutna a talajvízbe. A tiltakozók a helyi gazdák és állattartó telepek támogatását javasolták az illetékeseknek.

Mihamarabb pótolni a szakemberhiányt

Az igencsak hanyatlófélben levő szlovákiai tejágazat a következő időszakban valamelyest fellendülhet. Ehhez azonban új munkaerőre van szükség, aminek a megteremtéséhez hozzájárulhat a duális képzés. Ebben bíznak a tejszövetség illetékesei.

„Az agrárágazatban jelenleg 63 munkáltató rendelkezik bizonylattal a duális képzésre. Az idén bővíteni szeretnénk a listát, mégpedig négy vállalattal a mezőgazdaságban, hárommal az élelmiszeriparban. A tejágazatban elsősorban a biokémikus – tejtermelés –, továbbá az élelmiszeripar – tejfeldolgozás – szakemberek számának bővítését szorgalmazzuk, rájuk van a legnagyobb szükség” – részletezte elképzeléseiket Stanislav Voskár, a Szlovákiai Tejszövetség elnöke.

Az agrárágazat egészét sújtja a munkaerőhiány, és ez hatványozottan érvényes a tejágazatra.

„Fontosnak tartjuk, hogy a duális képzés is hozzájáruljon a munkavállalók számának növeléséhez, ugyanis ezzel az oktatási módszerrel lehet elérni, hogy közvetlenül az iskolapadból kerülhessenek új alkalmazottak az ágazatba.

Ugyanakkor komoly gond a tanulók érdektelensége az ágazat iránt. Emiatt sajnálatosan csökken az élelmiszeripari és azon belül a tejipari beállítottságú középiskolai oktatási intézmények száma. Jelenleg Nyitrán, Léván, Kézsmárkban, Poroszkán, Bánban, Zsolnán és Liptószentmiklóson vannak ilyen beállítottságú középiskolák Szlovákiában.”

Stanislav Voskár szerint a működő szakközépiskolák száma nem kevés, viszont az ország keleti régióiban mindenképpen több kellene belőlük.

„A diákokat és szüleiket meg kell győzni róla, hogy a tejágazat jövedelmező és attraktív lehet, ha kellő figyelmet szentelnek neki. A szlovákiai élelmiszeripar a múlt század kilencvenes éveiben vagy 65 ezer embert foglalkoztatott, néhány évvel ezelőtt viszont már csak 29 ezer alkalmazott dolgozott benne. Az elmúlt évben szerencsére 32 ezerre növekedett az élelmiszeriparban foglalkoztatottak száma” – mondta el az elnök.

A továbbiakban kiemelte, hogy a szlovák agrártermékek részesedése a boltok polcain csupán 40 százalék körüli, és mindenképpen arra kell összpontosítani, hogy elérjék az 50 százalék feletti részesedést, mutatott rá a szlovákiai tejszövetség elnöke.

Drága lesz az átállás az új technológiára

Szlovákiában az üzletláncok már régebben jelezték, hogy 2025-től csakis alternatív technológiával nevelt tyúkok tojását vásárolják meg a tojástermelőktől. Ez azt jelenti, hogy ketreces tartásból származó tojás nem lesz többé az üzletek polcain.

Daniel Molnár, a Szlovákiai Baromfitenyésztők Szövetségének elnöke ismételten rámutatott, hogy a tojás minősége nem az állattartási technológiától, hanem a takarmány összetételétől függ. A szlovákiai tenyésztők azt is jelezték, hogy 2025-re nem lesznek képesek átállni az alternatív tyúktartási technológiára.

A tojótyúktartók a 2032-es határidőt tartják reálisnak a modernizáláshoz, az alternatív technológiára való átálláshoz. Szlovákiában jelenleg 80 százalékban ketrecben tartják a tojókat, alternatív technológiával mindössze a 11 százalékukat.

„Ez nagyszabású feladat, ami természetszerűleg nagy anyagi kiadással jár” – hangsúlyozta Daniel Molnár. Szlovákiában jelenleg csaknem 3 millió tojótyúkot tartanak számon, és az átállás költségei meghaladhatják a 30 millió eurót.

A tojástermelők a tartási technológia újabb változtatásával kapcsolatban fel­elevenítették, hogy mennyibe került és milyen hosszú ideig tartott a ketreces technológia legutóbbi kötelező korszerűsítése is: „11 évet vett igénybe, ami egyáltalán nem rövid idő. A tenyésztők természetesen folyamatosan modernizálni akarják állattartási technológiájukat, de ha legutóbb elvégeztettek velük egy 20 éves megtérülési idejű fejlesztést, akkor azt ne kelljen hét évvel később megszüntetni – ahogy ezt most a ketreces tartással tenni kívánják” – érvelt Ladislav Birčák, a Novogal vállalat szakembere, amely az ország egyik legnagyobb tojástermelője.

Tyúktojástermelésben Szlovákia hosszabb ideje szinte teljesen önellátó, 90–100 százalék között van a szlovák termékek részesedése a piacon.

Tavaly 90,6 százalék volt ez a mutató. A baromfiszövetség adatai szerint tavaly 1,08 milliárd darab étkezési tojást hoztak forgalomba a szlovákiai termelők, ami lényegében megegyezik ez előző évi mennyiséggel.

A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara aktuális felmérése szerint azonban ennek ellenére is csak 74 százalék volt a szlovák eredetű tojások aránya az üzletláncok pultjain. „A legtöbb szlovák tojást a Billa és a Coop Jednota üzletei kínálták, az összmennyiség 90 százaléka hazai volt. Ezzel szemben a legalacsonyabb mutatóval rendelkező Lidl üzletláncban csak 14 százalék volt az aránya” – mondta el Daniel Molnár. A szlovákiai üzletláncok jelezték ugyanakkor, hogy a ketreces tartási technológiával termelt tojás egyelőre marad a pultjaikon.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/20 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sertéspestis elleni illegális oltóanyag a piacon

Kínában megjelentek az afrikai sertéspestis elleni illegális oltóanyagok, ami ellen a hatóságok fokozott fellépéssel válaszoltak – számolt be a China Daily alapján az agrarheute mezőgazdasági hírportál.

A teaivás jótékony hatással van az agyra

A Szingapúri Nemzeti Egyetem új kutatása szerint a rendszeres teafogyasztók agyi régiói szervezettebb felépítést mutatnak azokéhoz képest, akik nem fogyasztják rendszeresen ezt az italt. Az agyi régiók közötti zökkenőmentesebb kapcsolat összefüggésben áll az egészséges kognitív funkciókkal, amelyek az öregedési folyamatok lassításáért felelnek – olvasható a The Independent hírei között.

842 ezer forintot dobnak a kukába

Évente mintegy 2,8 tonna élelmiszert, azaz 842 ezer forintnak megfelelő táplálékot dob ki egy átlagos amerikai egy friss felmérés szerint. A megdöbbentő adatok nem csak a fejlett világra jellemzőek: más-más okokból, de az egész világon jelentős a pazarlás.

A kevesebb mesterséges szelekcióval tenyésztett kutyafajták viselkedése közelebb áll a farkasokéhoz

Azok a kutyafajták, melyek tenyésztésében régóta szerepet játszik a mesterséges szelekció, kevésbé bírnak a farkasokéhoz hasonló viselkedési formákkal, mint a többi fajta - jöttek rá a Milánói és Pisai Egyetem tudósai. Ehhez három fajtával végeztek kísérleteket, melynek eredményei a A Royal Society Open Science című lapban jelent meg.

Az agrárminiszter nagyra tartja a fűszerpaprika-termelők munkáját

A Kalocsai Érsekkertben lenyűgöző látvány és fergeteges hangulat fogadta a XXX. Kalocsai Paprikafesztiválra látogatókat, paprikafüzérekkel, népművészeti és néptáncbemutatóval, vásári árusokkal, játszótérrel és koncertekkel. A kiállítói pavilonokban fűszerpaprikafajták és -termékek széles választékát mutatták be.

Szarvasvarjú – nem mindenkinek!

Hazánkra az elmúlt évtizedben jellemző, hogy rendkívül sok olyan díszmadár érkezett, melyet korábban még soha nem tartottak magángyűjteményekben. Ilyen faj például a kaffer szarvasvarjú, mely nagy termete és magas takarmányozási költségei miatt csak kevesek számára elérhető.

Döbbenet: a miniszter élelmiszer-felhalmozásra szólított fel!

Nagy-Britannia iskoláinak napokon belül tervet kell kidolgozniuk az élelmiszerkészletezésre és annak biztosítására, hogy a diákok megfelelő ellátásban részesüljenek egy no-deal Brexit esetén is. A brit egyetemek már egy hete WC-papírt halmoznak fel.

Nemzetközi élelmiszeripari szakmai találkozó Budapesten

Élelmiszeripari együttműködéseket elősegítő nemzetközi szakmai találkozót rendeznek Budapesten, a csütörtökön kezdődött kétnapos eseményen 14 országból 105 szakember vesz részt - tájékoztatta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) az MTI-t.

Édes répa, keserű karotin?

Nem könnyű megfelelő sárgarépát választani. Főként, ha a megrendelőnek egészen mások az elvárásai,mint amit mi elképzelünk. Legyen édes, hiszen akkor jó az íze, de legyen alacsony a nitrát tartalma, miközben a színe is nagyon fontos értékmérő. Ugyanakkor arról nem feledkezhetünk meg, hogy mind az alfa-, mind a bétakarotin keserű ízzel rendelkezik.

Szövetség a malacok fokozottabb védelméért

Ebben az évben a World Animal Protection nonprofit állatvédő egyesülete megalapította a 3T szövetséget, mely azzal a céllal jött létre, hogy feltárja a malacokat érő fájdalmas kezelései eljárások megszüntetésének gyakorlati lehetőségeit.