Back to top

Az utolsó pillanatban menekültek meg az európai búzamezők

A száraz, tavaszi időjárás kis híján megtizedelte az európai búzatermést, de a májusi eső időben érkezett és a legnagyobb búzatermesztő országok számításai szerint jó év vár a gazdákra.

A múlt évben az aszály jelentős károkat okozott, a történelem egyik legsúlyosabb szárazsága után a talaj mélyebb rétegei még mindig szárazak - emelte ki egy német elemző cég - ám idén, a csapadékmentes tavasz ellenére Európa négy legnagyobb búzatermesztő országában egészen jó aratásra számítanak a gazdák.

A legnagyobbak remek aratásra számítanak

Franciaország Európa legnagyobb búzatermelője, és mivel az ország teljes területén jelentős mennyiségű eső esett így a nyári betakarítás az év eleji jóslatokkal ellentétben kielégítő lesz.

A FranceAgriMer (elemző cég) mérései alapján

az ország búzaföldjeinek 79 százaléka jó vagy kiváló állapotban van.

A cég gabonatermés-elemző szolgálatának vezetője, Cathrine Cauchard elmondta:

– Nagyon biztató a helyzet, az eső hatására az elmúlt két hétben a növények növekedésnek indultak, a gazdák 3 százalékkal nagyobb területen vetettek búzát, mint múlt évben. Kifejezetten jó aratásra számítunk.

Európa második legnagyobb búzatermesztője Németország, ahol a jelenlegi állás szerint 19,8 százalékkal jobb termést várnak, mint tavaly.

Idén várhatóan 24,28 millió tonna búzát fognak betakarítani a német gazdák. Bár egy termelő szövetkezet a Reutersnek kihangsúlyozta, a száraz tavasz Németországban újra a szakadék szélére sodorta gazdákat. Nem sokon múlt, hogy idén is kiszáradjanak a növények, de a májusi eső időben érkezett. Ám a talaj mélyebb rétegei még mindig nagyon szárazak és komoly veszélyt jelent a termésre egy újabb, elhúzódó aszályos időszak. „Még több esőre van szükségünk” - mondta a szövetkezet vezetője. 

A britek és a lengyelek is jól állnak

Anglia, mint a harmadik legnagyobb búzatermesztő Európában, szintén remek évre számít. A CRM AgriCommodities (brit tanácsadó cég) a héten igazította ki előrejelzését és 15,1 millió tonna helyett immár 15,5 millió tonna búzatermést jósolnak – összehasonlításképpen tavaly 14 millió tonnát arattak a brit gazdák.

A negyedik legnagyobb a sorban a lengyel búzatermesztés. Az ottani helyzetről a helyi elemző cég, a Sparks Polska adott felvilágosítást. A cég elemzője Wojtek Sabaranski elmondta:

– A kétségbeejtő áprilisi időjárás után Lengyelországban is az utolsó pillanatban érkezett meg az eső.

Mivel a következő hétre is jelentős csapadékmennyiséget jósolnak a lengyel előrejelzések is biztatóak. A tavalyi 9,7 millió tonnás eredmény után idén 10,9 millió tonna búzára számítunk.

Forrás: 
esmmagazine.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Kínában tomboló ASP miatt Amerikában csökken a tej ára

A kínai sertéseket pusztító afrikai sertéspestis leszorítja a sertéstápok készítésére használt különféle termékek – így a tej – globális árát. Az árak már most elérték a történelmi legalacsonyabb szintet – olyan alacsonyak, hogy nem fedezik a bekerülési költségeket. A járvány előtt az USA szállította a legtöbb tejsavót Kínába.

Marad az orosz élelmiszer-embargó

Vlagyimir Putyin orosz elnök jövő év végig meghosszabbította az Oroszországot szankciókkal sújtó országokra, egyebek között az Európai Unió tagállamaira vonatkozó élelmiszer-behozatali embargót hétfőn aláírt rendeletében.

Extrém hőhullám jön

Minden eddigi rekordot megdöntő hőhullámra számíthatunk a héten, ami a legsúlyosabban Európai kontinentális éghajlatú területeit érinti.

Jön az érést segítő, száraz idő

Az elmúlt napokban az ország jelentős részén ismét feltöltődött a talaj nedvességgel. A folytatásban száraz, meleg idő jön, így ideálisak a körülmények a nyári kapásnövények fejlődésére, a kalászosok és a repce érésére, de a most érő gyümölcsök számára is. Ezzel együtt a gyomokkal, a kártevőkkel és a kórokozókkal is számolni kell.

Egyszerűbb közös agrárpolitikát kívánnak a visegrádi országok agrárkamarái

A Visegrádi Országok agrárkamaráinak soros ülésén a szervezeteket vezetői többek között a Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni reformjával kapcsolatban ismét egyértelmű kéréseket fogalmaztak meg. A szakemberek szerint az agrár-élelmiszeripari ágazatnak erősebb, tisztességesebb és egyszerűbb KAP-ra van szüksége.

Kutatók: a génszerkesztés nem GMO

A génszerkesztésről (CRISPRcas) tartanak konferenciát az európai agrároktatás- ás kutatás talán legnagyobb központjának számító Wageningen Egyetemen. A téma kapcsán számtalanszor felmerült az a vélemény, mely szerint a módszer nem tartozik a GMO-kategóriába, és az európai szabályozás szigora indokolatlan ezen a téren.

Csak a legújabbak

Nem szabad hagyni, hogy kenyérgabonánk és fontos exportcikkünk,az őszi búza termésmennyisége és vetésterülete csökkenjen, és nem szabad engedni, hogy a túlzó megszorítások miatt a magyar gazdálkodókat hátrány érje a világpiacon, hangsúlyozták az előadók a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vas megyei Igazgatóságának Vasszilvágyon megrendezett, búzafajta-bemutatóval összekötött szakember-találkozóján.

Az ősgabonák kovásza

Az utóbbi évtizedekben a hazai növénytermesztés is egysíkúbbá vált, a magas beltartalmi értékkel rendelkező tájfajta ősgabonák eltűntek a földekről.

Menedék forró napokra

A francia országos állattenyésztési kutatóintézettel (Idele) és annak juhtenyésztési kísérleti központjával (CIIRPO) együttműködésben főiskolai hallgatók fejlesztették ki az Ovifresh néven bemutatott, 50–60 juh számára elegendő árnyékot nyújtó mobil árnyékolót.

Burgonyaár-forradalom Szlovákiában (is)

A burgonya április végén, illetve május elején csaknem 60 százalékkal került többe Szlovákiában, mint 1 évvel korábban. A kilogrammonkénti átlagár elérte a 0,95 eurót, ami az utóbbi két évtized legmagasabb burgonyaárát jelenti. A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának legutóbbi jelentésében az áll, hogy 90 cent feletti burgonyaár 2000 óta csak néhány hónapon át fordult elő Szlovákiában