Back to top

A banánüzlet vesztesei

Az afrikai és dél-amerikai gyümölcstermelők nagy része nem tud abból abból a munkából megélni, melynek a szó szerint vett gyümölcse Európa fejlett országaiba kerül.

A közelmúltban a berlini Tagesspiegel c. napilap munkatársa annak járt utána, hogyan függ össze az Európán kívüli gyümölcstermelők egzisztenciája az általuk betakarított és a fejlett országokba kerülő termékek nyomottnak nevezhető árszínvonalával.

A német polgárok évi átlagban 12 kilogramm banánt fogyasztanak, amely így az alma mögött a második helyet foglalja el a legkedveltebb gyümölcsfélék sorában. De elgondolkodtató, mennyit kapnak a banántermelők az általuk betakarított és 11 ezer kilométer távolságról Európába szállított áruért, ha abból egy kilogramm valamelyik németországi élelmiszerboltban mindössze 79 eurocentbe kerül, ami jóval kevesebb annál, mint amennyit egy kilogramm almáért kell fizetni.

Dieter Overath, a TransFair nevű kereskedelmi egyesületnek a berlini napilapban idézett elnöke szerint

„a banántermelő gazdák és importőrök egyaránt ráfizetnek“, ami súlyosbodó szegénységhez, gyermekmunkához és kábitószer-kereskedelemhez vezet“.

Ez pedig a nagy élelmiszer-kereskedelmi láncok magatartásának, az egymás árainak történő alákínálás következménye, a minőségi, valamint a környezet- és munkavédelmi követelmények súlyosbodása ellenére.

A „Trueprice und Truecost“ nevű szervezet szerint a banán belföldi árképzésénél figyelmen kívül hagyják az alacsony béreket, a dolgozók munkabiztonságát jellemző hiányosságot, valamint olyan ökológiai következményeket, mint a vízszűke. Ezen tényezők elismerése az európai szupermarketek vásárlóinak nem jelentene túlságosan nagy terhet, nagyon hiányzik – példának okáért – annak az ecuadori banántermelőknek, akinek a havi jövedelme a német átlagbérek csupán töredéke.

Hasonló a helyzet a kávé- és kakaótermelőknél. 2017-ben a kakaóbab-piac szabályosan összeomlott, s azóta csak nagyon lassan kúsznak újra felfelé az árak.

Az érintett országok elsősorban Nigéria, Ghana és Elefántcsoport; azok az országok, melyek a német piac legfőbb szállítói. A fejlődő országok támogatásáért felelős gazdasági együtt-működési minisztérium számítása szerint Elefántcsontparton egy átlagos földműves család havi 170 eurót keres, ami édeskevés a megélhetéshez; s több mint kétmillió gyerek dolgozik a nyugat-afrikai kakaóültetvényeken.

Gerd Müller (CSU) gazdasági együttműködési miniszter szerint „végre fair árakat kell fizetnünk, hogy a termelők megéljenek a jövedelmükből és ne kelljen többé a gyerekeiket az ültetvényre küldeni. Müller egy olyan, a közelmúltban nyilvánosságra hozott tíz pontos tervben foglalta össze a céljait, melynek eredményeként az elkövetkező években folyamatosan nő a fenntarthatósági tanúsítvánnyal rendelkező, s ezáltal drágább, s egy minimáláron elérhető kakaó arányát, amely ma nem több 10 százaléknál. A tanúsítvány elfogadását és a vonatkozó szabványt az egész EU-ra kiterjesztenék.

A világ éllovasának számító Costa Rica ananásztermelőinek sem könnyebb az élete. Betakarításnál napi 12 órás a munkaidő, az elvégzett munkáért csak minimálbért kapnak,

ráadásul azok a növényvédő szerek, melyeket arrafelé használnak, gyakran okoznak bőrkiütést, légzési problémákat vagy fejfájást, idézi a Tagesspiegel az Oxfam fejlesztési szervezet vonatkozó jelentését.

A nagy német élelmiszerláncok nem óhajtják eljátszani a bűnös szerepét. A Német Kiskereskedelmi Szövetség (HDE) szerint „a kereskedelem a termékeit az egyes termelő országok szállítóitól rendeli“, ami azt jelenti, hogy nem lehet a teljes felelősséget a szupermarketekre hárítani. A Lidl mindenesetre fokozatosan átállt arra, hogy 1300 üzletében csak tanúsítvánnyal ellátott gyümölcsöt értékesít, ami viszont kilogrammonként 10 cent többletköltséget okoz a vásárlóknak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Olaszországban több használt traktor fogyott

Még nem ért véget az olasz gépforgalmazási krízis, derült ki az idei adatokból. Míg az Európai Unió többi tagországában nőtt az új erőgépek forgalma, az olasz gazdák továbbra is használt gépeket vásárolnak. Az Európa mezőgazdasági gépforgalmazóit tömörítő Cema vizsgálta 2019 első félévének forgalmát és megállapította, hogy 2018 hasonló időszakához képest 10 százalékkal több új traktort értékesítettek.

Nemzetközi élelmiszeripari szakmai találkozó Budapesten

Élelmiszeripari együttműködéseket elősegítő nemzetközi szakmai találkozót rendeznek Budapesten, a csütörtökön kezdődött kétnapos eseményen 14 országból 105 szakember vesz részt - tájékoztatta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) az MTI-t.

Mi történik? Tömegesen jelölik meg zöld keresztekkel a földeket

A német gazdák tömegesen jelölik meg zöldre festett keresztekkel a földjeiket, hogy így hívják fel a figyelmet a kormány által szeptember elején elfogadott agrárkörnyezetvédelmi törvénycsomag lehetséges negatív következményeire – számol be az Agrarheute és a Die Welt.

Növényvédelmi előrejelzés – Sok az idén a beteg diófa

Az utóbbi időszakban lehullott bőséges csapadék egyrészt kedvezően hat az őszi érésű növények fejlődésére és minőségére, másrészt azonban növényvédelmi vonatkozása is van, hiszen a nedvesség és a tartós harmatképződés segíti a kórokozók egy részének fejlődését. Ugyanakkor számos kártevő is aktív még.

Nőttek az árupiaci árak

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratra szóló jegyzéseiről.

A finnek szerint az EU-nak bojkottálni kéne a brazil marhahúst az Amazonasért

Mika Lintila finn pénzügyminiszter szerint az EU-nak meg kéne szüntetnie a brazil marhahús és szója importját az Amazonas erdőtüzek miatt.

SPAR-Hungaricool: szokatlan ízkombinációk és újszerű termékötletek

A magyarországi kiskereskedelemben egyedülálló, új kezdeményezés során az áruházlánc az Agrármarketing Centrum szakmai támogatásával a legkiválóbb hazai élelmiszeripari innovációkat kereste az egész országból. A szeptember 28-i budapesti döntőn a szakmai zsűri által legjobbnak ítélt termékekkel a vásárlók már jövőre találkozhatnak a hazai INTERSPAR áruházakban.

A lepke, ami az embernek hála hódította meg a világot

A fehérlepkék ("káposztalepkék") közé tartozó répalepke az egyik legigénytelenebb inváziós faj a világon, mely mára szinte mindenhol elterjedt, ahol mezőgazdasági művelést folytatnak. Egy friss tanulmány most arra igyekszik választ adni, hogyan segítette az emberi tevékenység a lepke világhódító útját az elmúlt pár ezer év alatt.

Kihívásokkal teli évet zárnak a német gyümölcs- és zöldségtermesztők

2019 ismét egy nehéz év volt a német zöldség- és gyümölcstermesztők számára, mert sok kihívással szembesültek, és extrém időjárási körülmények között kellett helyt állniuk – vont mérleget a Német Gazdaszövetség (DBV).

Munkaerőhiány a gyümölcsösökben

A szélsőséges idei időjárás Szlovákiában is nagymértékben befolyásolta a gyümölcstermés alakulását. A hosszan tartó, könyörtelen szárazság, a hűvös kora tavaszi nappalok és éjszakák, majd a váratlanul nagy mennyiségű májusi csapadék egyrészt megtizedelte a gyümölcsösök termését, másrészt sokat rontott a gyümölcsök minőségén.