Back to top

Méz, de milyen? Fajtaméz, vegyes virágméz, vagy tájjellegű méz?

Minden évben visszatérő kérdés, vajon milyen méz termett az adott évben, adott területen? A fogyasztók szeretik a megszokott küllemű és ízvilágú mézet. Mivel a méz olyan termék, amelyre a biológiai sokféleség a jellemző, ezért a fajtaeredet erősen függ az adott évjárattól,

A mézre ezen kívül nagy hatással van a hordási terület növény-összetételi állandósága vagy változékonysága is. Szintén nem hagyható figyelmen kívül, hiszen erősen befolyásolja a végtermék tulajdonságait és minőségét a méhész által alkalmazott technológia.

Ahhoz, hogy az üvegbe kerülő méz fajtajellege meghatározható legyen, szükség van a fajtajellegnek megfelelő paraméterek ismeretére.

Ehhez laboratóriumi vizsgálattal ellenőrzött tulajdonságokkal kell rendelkeznie annak a termékmintának, amelyet a továbbiakban etalonként, azaz megbízható összehasonlító mintaként használhatunk.

1. kép: Mézminták
1. kép: Mézminták

A mézek növényi eredetének és földrajzi származásának meghatározásához szükség van a fajspecifikus érzékszervi tulajdonságok, a fontosabb fizikai-kémiai értékek, valamint a mikroszkópos jellemzők ismeretére és azoknak az együttes értékelésére.

A fajtamézek a vegyes virágmézektől úgy különíthetők el, hogy figyelembe kell venni azt, van-e vezérpollen, amely a főnövény nektárhordását jelzi. Azoknál a növényfajoknál, ahol a nektár- és a pollentermelés is egyaránt bőséges és hordható, ott az alap szabály az, hogy 45% fölöttinek kell lennie a méz fajtajellegét meghatározó növény pollenjének.

2. kép: 400X, festett (fukszin-glicerinzselatinos beágyazású) pollen-preparátum
2. kép: 400X, festett (fukszin-glicerinzselatinos beágyazású) pollen-preparátum
Mint ismert, vannak olyan növények, amelyek hordásakor több nektár és kevesebb pollen kerül be egyidejűleg a kaptárba, ebben az esetben a fajtajelleget meghatározó pollen százalékértéke más.

Adott fajtaméz lépjéből kinyert mézből határozták meg a pollenszámot, 1g mézre vonatkozóan, mely egy állandó érték, figyelembe véve a megengedhető eltérést. Ennek alapján a mézeket alulreprezentált, normál reprezentált és felülreprezentált csoportokba sorolták. Az alulreprezentált mézeket alacsony (kevesebb, mint 20.000 PG/10g), míg a felülreprezentált mézeket magas (több, mint 100.000 PG/10g) pollensűrűség jellemez.

Az alulreprezentált csoporthoz tartozó növényekből készült mézek esetében pl. az akácmézre és a hársmézre 20-30%-os, viszont a citromfélék mézére, rozmaringmézre és a zsályamézre 10-20% irányértéket állapítottak meg. A felülreprezentált csoporthoz tartozó mézeknél ez az érték pl. a szelídgesztenyénél 90% (Maurizio-Louveaux-Vorwohl, 1978).

Megjegyzem, hogy a korábbi, de visszavont hazai MSZ Méz szabványban az akácmézre szintén a legalább 30%-os akácpollen irányadó érték volt megadva.

Jelenleg hazánkban a Magyar Élelmiszerkönyv 2-100. sz. (2009) „Megkülönböztető minőségi jelöléssel ellátott mézfélék” irányelv az akácmézre 15% feletti akácpollen határértéket tartalmaz, illetve az 5-15% közötti akácpollen tartalom akkor felel meg, ha egyidejűleg a fruktóz-glükóz arány 1,55.

Az akácmézet termelő és kisebb-nagyobb mennyiségben azt forgalmazó országok között eltérő határértékeket találunk, a hazánkban legfontosabb akác fajtaméz pollentartalmára (I. táblázat).

Téves elnevezés kerülhet a címkére, amikor a mézek megtévesztő módon hasonlóak. Előfordultak olyan termékek is, amelyek akácpollent nem, vagy alig tartalmaztak, például „termelői akácméz” jelzésű mézek helyett gyalogakácméz, repceméz, vegyes virágméz (mézontófűvel+repcével+akáccal), vagy vegyes virágméz (lepényfával+fűzzel+akáccal) volt az üvegben.

3. kép: 400X, festetlen, (glicerinzselatinos beágyazású) pollen-preparátum
3. kép: 400X, festetlen, (glicerinzselatinos beágyazású) pollen-preparátum
Előfordult olyan eset is, amikor „vegyes virágméz” jelzésű méz valójában különleges, finom desszertméz bálványfaméz, vagy mézontófűméz volt.

Külföldön már évtizedekkel ezelőtt különböző programok keretében meghatározták a saját országuk fajtamézeire vonatkozó érzékszervi, fizikai-kémiai és melisszopalinológiai jellemzőket.

Azokban az országokban, ahol jelentősebb mennyiségben vegyes virágméz termelése is folyik, ott a földrajzi eredet jelöléssel kapcsolatos vizsgálatokra szintén hangsúlyt fektetnek.

Több esetben az elkészült termékspecifikus leírások alapján elnyerték az EU Oltalom alatt álló jelölés használatának jogát, mely különleges, ellenőrzött minőségű, és egyben magasabb áron értékesíthető terméket jelent.

Valódi, minőségi fajtaméz viszonylag ritka, viszont egyre több „tájjellegű” tavaszi és nyári vegyes virágméz van, különböző, nagyon finom ízvilággal. Érdemes lenne a méhészeknek a növényi és területi eredetre és a minőségre ellenőrzött, tájjellegű védjegyben gondolkodni, hasonlóan a külföldi gyakorlathoz, és az EU Oltalom alatt álló eredetjelölés (OEM=PDO), illetve az EU Oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ=PGI) lehetőségét figyelembe venni.

Rőzséné dr. Büki Etelka

élelmiszerbiztonság-élelmiszerminőségügy szakértő,

mikroszkópos vizsgáló

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2019/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A boldogság kerti magvai

A Princeton Egyetem egyik kutatása szerint a „politikacsinálók” által rendszerint figyelmen kívül hagyott otthoni kertészkedésnek legalább olyan jótékony hatásai vannak, mint a közösségi fejlesztéseknek.

Gyógyulás a méhkaptárak tetején

Ősidők óta tudott, hogy a méhek által készített és gyűjtött termékeknek gyógyhatása van. Mindenki előtt ismert, hogy például megfázásos időszakban érdemes sok mézet enni. Egy irányzat szerint, az is gyógyít, ha belélegezzük a méhkaptárak levegőjét. De hogyan tegyük?

A boldogító talajbaktérium

Többen vélekednek úgy a nemzetközi tudományos életben, hogy a napjainkban mind gyakoribb asztma és a különböző allergiák egy okra vezethetők vissza, a túlzott tisztaságra. Ez az elmélet váratlan helyről kapott támogatást: a Mycobacterium vaccae talajbaktériummal végzett kezelés enyhítheti a depressziót, számol be a discovermagazine.com.

Sorsdöntő növénysávok

A beporzóbarát virágzó növénysávok létrehozása segít megfékezni a beporzó rovarok számának csökkenését, viszont az ott összegyűlő rovarok nagyobb fertőzési kockázatnak vannak kitéve.

Penészgombákkal az aflatoxin ellen - Díjnyertes fiatal tudósok

Az erjesztett takarmányok egyik „ellensége” a penészgomba, amely az egyik leginkább rákkeltő vegyület, az aflatoxin felszaporodásáért felelős. Egy magyar kutatócsoport azon dolgozik, hogy tejsavbaktériumok és más, „jó” penészgombák felhasználásával olyan oltóanyagot fejlesszen ki, amelynek használatával visszaszorítható az aflatoxin-szennyeződés, így a gazdálkodók egészséges takarmányt adhatnak állataiknak.

A helyi élelmiszer fogyasztása a világ legnagyobb részén csak távoli álom

A globalizáció az utóbbi évtizedekben forradalmasította az élelmiszer-előállítást és -fogyasztást, a gazdálkodás pedig hatékonyabbá vált. Az étrend változatosabb, és több élelmiszer áll rendelkezésre a világ különböző részein. A világ népességének nagy része viszont importált élelmiszerektől függő országokban él, amelyek a globális élelmiszer-ellátási láncok megszakadásával fokozottan sebezhetők.

Először találtak mikroműanyagot ragadozó madarak szervezetében

Először találtak műanyag mikroszemcséket vízi és szárazföldi ragadozó madarak - többek közt sólymok, baglyok és rétisasok - szervezetében amerikai tudósok.

Sok vállalkozás visszafogta a termelést

A koronavírus-járvány, a forint-euró árfolyam és a madárinfluenza mellett lassan a csökkenő termelés is kezdi kifejteni hatását a baromfipiacon.

Mintát vettek a Balatonból, 69-féle gyógyszermaradványt találtak

A fő szennyezések a szennyvíztisztító telepekhez köthetők, a turisztikai szezon is érezteti hatását. A felmérés során 69 molekulát azonosítottak legalább egy minta esetében.

Megállapodni látszanak a jeladós erdei szalonkák

Friss információkkal szolgált a SZIE Vadbiológia Tanszék azokról a nyomkövető eszközzel megjelölt erdei szalonkákról, amelyek vonulását a „szalonka monitoring” keretében az Országos Magyar Vadászati Védegylet megbízásából – az Agrárminisztérium támogatásával – követnek nyomon a Tanszék munkatársai. A jelölt madarak az elmúlt hónapok során sikeresen folytatták útjukat költő területeik felé.