Munkaerőről az EU-n kívülről kell gondoskodni
„Az idén a helyzet kimondottan rossz”, idézi a Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítója Miriam Adel, a frankföldi spárgatermelői szövetség elnökét, aki szerint az elmúlt öt évben egyre nehezebbé vált spárgaszedőt toborozni. „Tíz évvel ezelőtt még kizárólag lengyeleket foglalkoztattak a spárgaföldeken, ma viszont ez már ritkaságnak számít”, idézi a tudósító Adel szavait, amit Hans Lehar, az észak-badeni gyümölcs- és zöldségértékesítési szövetség elnöke is megerősített. A jövőben egyre inkább az EU-n kívüli országok felé kell fordulni, ami viszont – tekintettel az EU-n kívüli állampolgárokra vonatkozó munkaügyi szabályozásra – új, hosszútávra szóló és minden apró részletre kiterjedő közös megoldást igényel a mezőgazdaságtól és a politikától.
Tovább nehezítette a német spárgatermelők helyzetét a minimálbér néhány évvel ezelőtti bevezetése és a közelmúltban végrehajtott emelése.
A piac nem fogadja el a 40 vagy 50 százalékos áremeléseket, ami nagyban rontja a spárgatermelő üzemek tevékenysége jövedelmezőségét.
Portugál és spanyol versenytársaikat jóval alacsonyabb minimálbér terheli.
Jelentősen visszaesik a termelés
A bérfizetési kötelezettségek, valamint a munkaerőhiány hatására az elkövetkező években a spárgaföldek területének számottevő, az észak-badeni termelői szövetség elnöke szerint akár a jelenlegi egyharmadával történő csökkenésére kell felkészülni. Dél-Németország egyes vidékein teljesen feladhatják tevékenységüket a spárga-, továbbá a hasonló helyzetben lévő epertermelők. A tudósító érdeklődésére a bajor mezőgazdasági minisztériumban csak annyit tudtak mondani: ismerik a problémát, ami abból adódik, hogy a korábbi „küldő országokban” egyre jobb munkakörülményeket és fizetések, ráadásul nem szezonális, hanem egész évre szóló munkát tudnak ajánlani – példának okáért – a romániai autóipari beszállítók.
Ellentmondásos szezon
Az idei szezon specialitása a spárgaszezonnak a kedvező időjárás miatti korai kezdete és a húsvétkor is sikeres volt az üzletmenet, idézi az F.A.Z. Rolf Meinhardt, a dél-hesseni spárgatermelők elnöke szavait.
Májusban azonban már messze nem volt ilyen kedvező a folytatás,
mert a hónap első felében bekövetkezett talajmenti fagyok következtében csak maximum napi két centimétert nőttek a spárgarudak, a normális időjárás esetén megszokott hat centiméter helyett. Szász-Anhalt tartományban volt olyan gazdaság, ahol a szezon első felében a szokásos mennyiség csupán felét tudták betakarítani.
a legtöbb Alsó-Szászországban, Brandenburgban, Bajorországban és Észak-Rajna-Vesztfáliában. Az egy lakosra jutó átlagos fogyasztás tavaly 1,42 kilogramm volt. A spárga fogyasztói ára az AMI agrárpiaci információs szolgálat adatai szerint átlagosan hét euró volt kilogrammonként, ami a gyakorlatban öt és tíz euró közötti mozgást jelent. Az F.A.Z. által a közelmúltban nyilvánosságra hozott körkép alapján nagy biztonsággal állítható: a foglalkoztatási helyzet és az időjárási feltételek kedvezőtlen alakulása folytán az idei év jóval nehezebb a tavalyinál a német spárgatermelők számára.