Back to top

Az agrárerdészeten keresztül növelhető hazánk erdősültsége

"A maga érdemeivel és problémáival az erdészeti ágazat is az agrárium szerves része, és bőven van mondanivalója mind a mezőgazdálkodók, mind az erdőgazdálkodók, a szakirányítók és a szaktanácsadók részére"- hangzott el Mezőfalván, a NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow-n.

Az agrárium egyik meghatározó ágazata az erdőgazdálkodás, ami az ország területének ötödét, a termőterületének több mint negyedét kitevő erdőkben folyik. Az erdőgazdálkodási ágazat gazdasági teljesítményei ugyan alatta maradnak a többi agrárágazat mutatóinak, ugyanakkor

a környezet- és természetvédelmi, valamint a közjóléti funkciók tekintetében az erdők és az erdőgazdálkodás szerepe, jelentősége felbecsülhetetlen.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara rendszeresen lehetőséget biztosít arra, hogy a nagy agrárrendezvényein egyre szélesebb körben megjelenjenek az erdészeti ágazat aktuális problémái és fejlesztési lehetőségei is. Ezen a téren jelentős lépésnek tekinthető, hogy a III. NAK Szántóföldi Napok rendezvényen erdészeti szakmai kiállításra és aktuális erdészetpolitikai kérdések megválaszolására is sor került.

Az erdészeti ágazat álláspontja az erdőtelepítések, fás szárú ültetvények, fásítások és az agrárerdészetnek a termőföldek racionális hasznosításában betöltött szerepének kérdésben bő egy évszázada egyértelmű, azaz indokolt lenne a trianoni határok közé szorított

ország erdősültségét, illetve fával, faállománnyal borítottságát az 1920. évi 12%-ról belátható időn belül legalább 25-27%-ra növelni (az ország erdősültsége jelenleg kb. 21%).

Ezt a törekvést a kormány, az agrártárca és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is messzemenően támogatja.

Az új erdőtelepítések azonban nagyobbrészt magántulajdonú földeken valósulhatnak meg, így az erdősültség növelése nem csak kormányzati elhatározás kérdése. A szóba jöhető termőföld területeken jelenleg a földtulajdonosok és a földhasználók döntése értelmében mezőgazdálkodás folyik. A földtulajdonosok és a földhasználók figyelmét tehát fel kell hívni az erdőtelepítések és fásítások lehetőségére, illetve széles körűen kell őket tájékoztatni az erdőtelepítések és fásítások aktuális feltételeiről. Az ágazati céloknak megfelelő döntéseiket pedig a visszajelzéseik folyamatos figyelemmel kísérésével, és a telepítési, fásítási feltételek alakításával (szabályozás, támogatáspolitika) lehet elősegíteni.

A kormány és az agrártárca kiemelt feladatnak tartja az osztatlan közös tulajdon rendezését, és így a termőföldek birtokviszonyainak érdemi javítását.

Emellett erdők esetében nagyon fontos még a földhasználati jogcímek és azok speciális szabályozásának kérdésköre is. Különösen azért, mert erdők esetében nem tekinthető reális várakozásnak az osztatlan közös tulajdon rövid időszak alatti felszámolása, így azzal várhatóan még sokáig együtt kell élnünk.

Ugyancsak fontos kérdés az erdészeti szakirányítás rendszere, hiszen a magán erdőgazdálkodás területén továbbra sem általános elvárás, hogy az erdő jogszerű használója, azaz erdőgazdálkodója erdész szakember legyen. Ugyanakkor hosszú távon eredményes és szakszerű erdőgazdálkodást erdész közreműködése nélkül nehéz elképzelni. A két szereplő viszonyát, illetve az erdészeti szakirányítók kötelezettségeit és jogait tehát megfelelően szabályozni szükséges.

Az erdőgazdálkodás területén az elmúlt években jelentős munkaerőhiány keletkezett. A probléma egyik megoldása a fokozottabb gépesítés lehet, ami azonban lényegesen nehezebben valósítható meg, mint például a mezőgazdálkodás területén.

Speciális, helyi viszonyokra fejlesztett, vagy adaptált gépekre lenne szükség, amelyre azonban a viszonylag szűk piaci kereslet nem ösztönzi megfelelően a gépgyártókat és -forgalmazókat.

Az előadásokat követő állógépes, illetve a VADEX Mezőföldi Zrt.-nek köszönhetően külső helyszínen munka közbeni bemutatók keretében tuskófúrókkal, bozótmarókkal, nehéztárcsákkal, szárzúzókkal, mulcsozó gépekkel, a fakitermeléseknél használható nagyteljesítményű darálógépekkel találkozhattak a résztvevők.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Korlátozzák az erdőlátogatást a Szalajka-völgyben

2019. november 21-én csoportos diagnosztikai vadászatot tart az EGERERDŐ Zrt. Szilvásváradi Erdészete a völgyben és környékén.

Deformáltszárny-vírust találtak poszméhekben is

A varroa atka ellen nem kezelt házi méhek nem csak a méh­állományunkat veszélyeztetik, hanem a vadméheket is.

Villamosenergia-termelési rekord Németországban

Az idei esztendő első felében a Németországban előállított villamos energia 44 százaléka megújuló energiákból származik, amely rekordnak számít az ország történetében.

A nyest - Erdőből a városba

A nyest a görénynél jóval nagyobb; tömött, puha bundája szürkésbarna, torka és melle fehér, néha sárgásfehér, mely szín kétfelé ágazva a lábaira is lehúzódik. Farka dúsan szőrözött. Testtömege 1,5-2,3 kilogramm, a hímek nagyobbak.

„Aggasztóan” fogynak a rovarok és a pókok Németországban

Egyre csökken a rovarok és pókok száma a németországi erdőkben és füves területeken – állítják kutatók, akik szerint az intenzív mezőgazdasági termelés a felelős az „aggasztó” mutatókért.

Nagy István: a méztermelés a jövőnket jelenti

A „mézes reggeli” programot 2007-ben indították el Szlovéniában, hogy felhívják a gyerekek figyelmét a mézfogyasztás fontosságára. Magyarország 2014-ben csatlakozott a kezdeményezéshez, melynek mostanra már ezernél is több hazai iskola ad otthont. Így történt ez a tolna megyei Tamásiban is, ahol a programot a „Legyen minden nap mézes nap” mézfogyasztás-ösztönző kampány részeként tartották meg.

Menedékhelyek az ökológiai "sivatagban"

Az élőhely-mozaikok közötti kapcsolatot teremtő természetközeli élőhelysávok és -foltok ökológiai folyosóként működnek, menedékhelyet teremtve a növény- és állatvilág számára. A különféle mezőgazdasági művelések alatt álló területek "monotonitását" is megtörik, ám érdemes tudni azt is: bizonyos emberi tevékenységek komoly veszélyt jelentenek rájuk.

Stabil a tejágazat helyzete

A tejágazat helyzete stabil, a nemzetközi tejpiacon nincs felesleg, a tej hathavi átlagára is igen magas – hangsúlyozta Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos csütörtökön, Gárdonyban.

Stratégia készült a baromfiágazat 2020-2025 közötti fejlesztésére

A baromfiágazat 2020-2025 közötti fejlesztési lehetőségeit bemutató stratégiát készítettek a szakmai szervezetek, a tervet Nagy István agrárminiszter mutatta be. A koncepció szerint a legnagyobb potenciál a csirkeágazatban van.

A fákat a jövőnek is ültetjük

Egy kislevelű hárs elültetésével Szarvasra is elérkezett az Agrárminisztérium Országfásítási Programja. A program célja erdőállományaink javítása, valamint erdőterületeink nagyságának növelése – mondta Farkas Sándor, a Szarvasi Vízi Színház előtti ligetes területen, a faültetés előtti sajtótájékoztatón.