Back to top

Az agrárerdészeten keresztül növelhető hazánk erdősültsége

"A maga érdemeivel és problémáival az erdészeti ágazat is az agrárium szerves része, és bőven van mondanivalója mind a mezőgazdálkodók, mind az erdőgazdálkodók, a szakirányítók és a szaktanácsadók részére"- hangzott el Mezőfalván, a NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow-n.

Az agrárium egyik meghatározó ágazata az erdőgazdálkodás, ami az ország területének ötödét, a termőterületének több mint negyedét kitevő erdőkben folyik. Az erdőgazdálkodási ágazat gazdasági teljesítményei ugyan alatta maradnak a többi agrárágazat mutatóinak, ugyanakkor

a környezet- és természetvédelmi, valamint a közjóléti funkciók tekintetében az erdők és az erdőgazdálkodás szerepe, jelentősége felbecsülhetetlen.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara rendszeresen lehetőséget biztosít arra, hogy a nagy agrárrendezvényein egyre szélesebb körben megjelenjenek az erdészeti ágazat aktuális problémái és fejlesztési lehetőségei is. Ezen a téren jelentős lépésnek tekinthető, hogy a III. NAK Szántóföldi Napok rendezvényen erdészeti szakmai kiállításra és aktuális erdészetpolitikai kérdések megválaszolására is sor került.

Az erdészeti ágazat álláspontja az erdőtelepítések, fás szárú ültetvények, fásítások és az agrárerdészetnek a termőföldek racionális hasznosításában betöltött szerepének kérdésben bő egy évszázada egyértelmű, azaz indokolt lenne a trianoni határok közé szorított

ország erdősültségét, illetve fával, faállománnyal borítottságát az 1920. évi 12%-ról belátható időn belül legalább 25-27%-ra növelni (az ország erdősültsége jelenleg kb. 21%).

Ezt a törekvést a kormány, az agrártárca és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is messzemenően támogatja.

Az új erdőtelepítések azonban nagyobbrészt magántulajdonú földeken valósulhatnak meg, így az erdősültség növelése nem csak kormányzati elhatározás kérdése. A szóba jöhető termőföld területeken jelenleg a földtulajdonosok és a földhasználók döntése értelmében mezőgazdálkodás folyik. A földtulajdonosok és a földhasználók figyelmét tehát fel kell hívni az erdőtelepítések és fásítások lehetőségére, illetve széles körűen kell őket tájékoztatni az erdőtelepítések és fásítások aktuális feltételeiről. Az ágazati céloknak megfelelő döntéseiket pedig a visszajelzéseik folyamatos figyelemmel kísérésével, és a telepítési, fásítási feltételek alakításával (szabályozás, támogatáspolitika) lehet elősegíteni.

A kormány és az agrártárca kiemelt feladatnak tartja az osztatlan közös tulajdon rendezését, és így a termőföldek birtokviszonyainak érdemi javítását.

Emellett erdők esetében nagyon fontos még a földhasználati jogcímek és azok speciális szabályozásának kérdésköre is. Különösen azért, mert erdők esetében nem tekinthető reális várakozásnak az osztatlan közös tulajdon rövid időszak alatti felszámolása, így azzal várhatóan még sokáig együtt kell élnünk.

Ugyancsak fontos kérdés az erdészeti szakirányítás rendszere, hiszen a magán erdőgazdálkodás területén továbbra sem általános elvárás, hogy az erdő jogszerű használója, azaz erdőgazdálkodója erdész szakember legyen. Ugyanakkor hosszú távon eredményes és szakszerű erdőgazdálkodást erdész közreműködése nélkül nehéz elképzelni. A két szereplő viszonyát, illetve az erdészeti szakirányítók kötelezettségeit és jogait tehát megfelelően szabályozni szükséges.

Az erdőgazdálkodás területén az elmúlt években jelentős munkaerőhiány keletkezett. A probléma egyik megoldása a fokozottabb gépesítés lehet, ami azonban lényegesen nehezebben valósítható meg, mint például a mezőgazdálkodás területén.

Speciális, helyi viszonyokra fejlesztett, vagy adaptált gépekre lenne szükség, amelyre azonban a viszonylag szűk piaci kereslet nem ösztönzi megfelelően a gépgyártókat és -forgalmazókat.

Az előadásokat követő állógépes, illetve a VADEX Mezőföldi Zrt.-nek köszönhetően külső helyszínen munka közbeni bemutatók keretében tuskófúrókkal, bozótmarókkal, nehéztárcsákkal, szárzúzókkal, mulcsozó gépekkel, a fakitermeléseknél használható nagyteljesítményű darálógépekkel találkozhattak a résztvevők.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Aki feltalálta a „keltetőgépet” - Az ausztrál talegallatyúk

Amikor az első telepesek megérkeztek Ausztráliába, az ott élő madaraknak nem feltétlenül adtak új nevet, hanem inkább az óhaza és a más, már ismert területek tollasai után nevezték el őket. Így lett a szarkához színezetében nagyon hasonló, ma fuvolázómadárként ismert tollasból egyszerűen csak szarka, míg egy másikból bozóti pulyka, noha ez utóbbinak sincs sok köze az Amerikában honos pulykához.

Az erdei kutya rejtélye

A kutyafélék Madagaszkár és Új-Zéland kivételével az ember segítsége nélkül is el tudtak terjedni. Egyedül az örök fagy birodalmai maradtak meghódíthatatlanok számukra. A mintegy 10 nemzetség 35 fajába tartozó, rendkívül változatos fajösszetételű család tagjai közt azonban vannak olyanok, melyek sok megfejthetetlen talányt rejtenek a mai napig is a tudomány számára. Ilyen az erdei kutya is.

Állattitkok, emberkalandok

Szegeden egy szép, 45 hektáros tölgyerdő rejti Magyarország legnagyobb vadasparkját. A hely nevezetessége, hogy több kontinens ritka, jobbára veszélyeztetett állatfajait mutatja be természetes körülmények között. E fajok génmegőrzése, tenyésztése az intézmény fő feladata, de emellett fontos szerepet kap a természetvédelem, az oktatás, a kutatás és a szórakoztatás is.

Nagy István: eljött a felelősségteljes kikapcsolódás ideje

Magyarország szinte teljes egészét lefedik a vendég-, kulcsos- és turistaházak nyújtotta szolgáltatások, így nem szükséges külföldre utazniuk vagy az ország forgalmas turistacélpontjait felkeresniük a kikapcsolódásra vágyóknak - jelentette ki Nagy István agrárminiszter pénteken a Baranya megyei Szaporcán.

Június 5-én indult az Agrárcenzus első szakasza

Tíz év után idén nyáron ismét teljes körű mezőgazdasági összeírást hajt végre a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Agrárcenzus 2020 elnevezéssel. A koronavírus világjárvány miatt a KSH a veszélyhelyzet kihirdetését követően átütemezte az összeírás lebonyolítását és találkozásmentes csatornákra vezeti át.

A Csömödéri Állami Erdei Vasút júniusi menetrendje

A Csömödéri Állami Erdei Vasút júniusi menetrendje a járványügyi előírásokat betartva a következőképpen alakul.

Érintetlen erdőterületek, erdőrészletek és fák a Pilisi Parkerdőben

A Pilisi Parkerdőben túrázva a magyar természeti gazdagság változatos kincstára fogadja a látogatót: őserdőre emlékeztető örökerdők, tölgyes és bükkös rengetegek, források, erdei kis tavak mellett néhol érintetlen erdőrészletek. Vajon miért rejtőznek a Parkerdőben ezek a háborítatlan területek?

Új fejlesztés mentheti meg az oszlopoktól a madarakat

Új megoldással védik a nagy testű madarakat a Hortobágy közelében. Az E.ON, a Kaposvári Villamossági Gyár Kft. és természetvédelmi szervezetek, köztük a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság összefogásával hozták létre, illetve tesztelik azt az eszközt, melyet villamos hálózati oszlopokra lehet felszerelni. A szerkezet megakadályozza, hogy a madarak olyan helyen szálljanak le a hálózaton, ahol megsérülhetnek.

Környezetvédelmi világnap a Budakeszi Vadasparkban

Játékos formában, interaktív foglalkozásokon mutatja be a Budakeszi Vadaspark gyerekeknek szóló programja a környezetvédelem fontosságát az óvodás korosztálynak. A Vadaspark a környezetvédelmi világnap kapcsán a környezettudatos nevelés jelentőségére kívánja ráirányítani a figyelmet.

Akár százhektárnyi üvegház is épülhet az új kertészeti támogatással

Mintegy hatvanmilliárd forintnyi beruházás valósulhat meg a jövőben a kertészetekben az Agrárminisztérium múlt héten bejelentett rendkívüli támogatási programjának köszönhetően; az előzetes felmérések szerint akár százhektárnyi új, korszerű üvegház épülhet az országban - írta a Magyar Nemzet pénteki számában.