Back to top

Az agrárerdészeten keresztül növelhető hazánk erdősültsége

"A maga érdemeivel és problémáival az erdészeti ágazat is az agrárium szerves része, és bőven van mondanivalója mind a mezőgazdálkodók, mind az erdőgazdálkodók, a szakirányítók és a szaktanácsadók részére"- hangzott el Mezőfalván, a NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow-n.

Az agrárium egyik meghatározó ágazata az erdőgazdálkodás, ami az ország területének ötödét, a termőterületének több mint negyedét kitevő erdőkben folyik. Az erdőgazdálkodási ágazat gazdasági teljesítményei ugyan alatta maradnak a többi agrárágazat mutatóinak, ugyanakkor

a környezet- és természetvédelmi, valamint a közjóléti funkciók tekintetében az erdők és az erdőgazdálkodás szerepe, jelentősége felbecsülhetetlen.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara rendszeresen lehetőséget biztosít arra, hogy a nagy agrárrendezvényein egyre szélesebb körben megjelenjenek az erdészeti ágazat aktuális problémái és fejlesztési lehetőségei is. Ezen a téren jelentős lépésnek tekinthető, hogy a III. NAK Szántóföldi Napok rendezvényen erdészeti szakmai kiállításra és aktuális erdészetpolitikai kérdések megválaszolására is sor került.

Az erdészeti ágazat álláspontja az erdőtelepítések, fás szárú ültetvények, fásítások és az agrárerdészetnek a termőföldek racionális hasznosításában betöltött szerepének kérdésben bő egy évszázada egyértelmű, azaz indokolt lenne a trianoni határok közé szorított

ország erdősültségét, illetve fával, faállománnyal borítottságát az 1920. évi 12%-ról belátható időn belül legalább 25-27%-ra növelni (az ország erdősültsége jelenleg kb. 21%).

Ezt a törekvést a kormány, az agrártárca és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is messzemenően támogatja.

Az új erdőtelepítések azonban nagyobbrészt magántulajdonú földeken valósulhatnak meg, így az erdősültség növelése nem csak kormányzati elhatározás kérdése. A szóba jöhető termőföld területeken jelenleg a földtulajdonosok és a földhasználók döntése értelmében mezőgazdálkodás folyik. A földtulajdonosok és a földhasználók figyelmét tehát fel kell hívni az erdőtelepítések és fásítások lehetőségére, illetve széles körűen kell őket tájékoztatni az erdőtelepítések és fásítások aktuális feltételeiről. Az ágazati céloknak megfelelő döntéseiket pedig a visszajelzéseik folyamatos figyelemmel kísérésével, és a telepítési, fásítási feltételek alakításával (szabályozás, támogatáspolitika) lehet elősegíteni.

A kormány és az agrártárca kiemelt feladatnak tartja az osztatlan közös tulajdon rendezését, és így a termőföldek birtokviszonyainak érdemi javítását.

Emellett erdők esetében nagyon fontos még a földhasználati jogcímek és azok speciális szabályozásának kérdésköre is. Különösen azért, mert erdők esetében nem tekinthető reális várakozásnak az osztatlan közös tulajdon rövid időszak alatti felszámolása, így azzal várhatóan még sokáig együtt kell élnünk.

Ugyancsak fontos kérdés az erdészeti szakirányítás rendszere, hiszen a magán erdőgazdálkodás területén továbbra sem általános elvárás, hogy az erdő jogszerű használója, azaz erdőgazdálkodója erdész szakember legyen. Ugyanakkor hosszú távon eredményes és szakszerű erdőgazdálkodást erdész közreműködése nélkül nehéz elképzelni. A két szereplő viszonyát, illetve az erdészeti szakirányítók kötelezettségeit és jogait tehát megfelelően szabályozni szükséges.

Az erdőgazdálkodás területén az elmúlt években jelentős munkaerőhiány keletkezett. A probléma egyik megoldása a fokozottabb gépesítés lehet, ami azonban lényegesen nehezebben valósítható meg, mint például a mezőgazdálkodás területén.

Speciális, helyi viszonyokra fejlesztett, vagy adaptált gépekre lenne szükség, amelyre azonban a viszonylag szűk piaci kereslet nem ösztönzi megfelelően a gépgyártókat és -forgalmazókat.

Az előadásokat követő állógépes, illetve a VADEX Mezőföldi Zrt.-nek köszönhetően külső helyszínen munka közbeni bemutatók keretében tuskófúrókkal, bozótmarókkal, nehéztárcsákkal, szárzúzókkal, mulcsozó gépekkel, a fakitermeléseknél használható nagyteljesítményű darálógépekkel találkozhattak a résztvevők.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jókor jött eső – csak nem a méhészeknek

Az aranyat érő májusi eső hiányára idén nem panaszkodhatnak a vajdasági gazdák. A magyar határtól 120 kilométerre délre fekvő Temerin határában májusban 181 milliméter esőt jegyeztek, a Délvidék más régióiban azonban a 200 millimétert is meghaladta a havi csapadékmennyiség.

Magyar találmány a vadgázolásos balesetek elkerülésére

Évente több ezer bejelentett vadbaleset történik hazánkban, a gépjárművekben jelentős anyagi kár keletkezik, az utakon elpusztult nagyobb állatok számát pedig harmincezerre teszik a szakértők. Egy szabadalmaztatott magyar találmánynak köszönhetően ezeknek a baleseteknek a döntő többsége elkerülhető – nyilatkozta a feltaláló.

Nehéz harc elé néz az agrárium

Agrártechnológiai eljárásokat kell elsajátítania a gazdáknak, hogy megőrizhető legyen a földben lévő víz és biztonságosabbá váljon a termelés – közölte az InfoRádiónak nyilatkozva az agrárminiszter.

Évi 8 millió tonna műanyag jut az óceánokba - megoldás az új akcióterv?

A G20-ak környezetvédelmi miniszterei Japánban tartott találkozójukon megállapodtak a tengerek műanyaghulladék-szennyezésének kezeléséhez szükséges intézkedések bevezetésének és alkalmazásának globális hatókörű keretrendszerében.

A poszméhekre is veszélyt jelent a varroa

A házi méhek közt is nagy gondot okozó varroa atkáról az Exeteri Egyetem tudósai kimutatták, hogy a vadonélő poszméhekre is veszélyt jelent. Ugyan maga a parazita nem telepszik meg ezeken a szőrös beporzókon, azonban az általa terjesztett vírus továbbterjed.

Iskola a homokbuckák között

A találó címet az ásotthalmi iskola egyik kiadványából kölcsönöztem. Ahogyan Andrésiné dr. Ambrus Ildikó, a Bedő Albert Erdészeti Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium igazgatónője megjegyezte: akinek belement a homok a cipőjébe, az örökre itt marad.

„Bio-fűnyírók” a brüsszeli reptéren

Belgium egyik legforgalmasabb légi kikötőjének fenntartója úgy döntött, néhány tucat birka segítségével oldja meg a fűnyírást a Zavantem reptér zajvédő zónájában. Ez nemcsak környezetbarát, de a terület biodiverzitásának növekedését is elősegíti.

Dióhéjban a veszélyes állatok tartásáról

A veszélyesnek minősülő állatok tartásának témaköre meglehetősen kényes terület. A ritkán – 5-10 évente – előforduló, valós problémát okozó esetekre a törvényalkotóknak természetesen reagálnia kellett, ám azt is el kell ismerni, hogy a régebben napvilágot látott szabályok némelyike betarthatatlan volt. 2015-ben átdolgozták a veszélyes állatok tartásával foglalkozó törvényt...

A beporzók védelméről tanácskoztak a V4 országok környezetvédelmi vezetői

Magyarország számára kiemelt fontosságú mind a vadon élő beporzó rovarok, mind pedig a mézelő méhek védelme – jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a V4 országok környezetvédelmi vezetőinek a biodiverzitás védelméről folytatott megbeszélésen a szlovákiai Tatranska Lomnicaban.

Tűzgyújtási tilalom lépett érvénybe

Az elmúlt napok átlagosnál melegebb időjárása miatt az alföldi térség erdőterületein található avar réteg kiszáradása miatt tűzveszély alakult ki. 2019. június 14-től öt megyében életbe lép a tűzgyújtási tilalom. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.