Back to top

Tényleg mosolyognak a kutyák?

Amikor a kutya kinyitja a pofáját, a szája sarka felfelé ível, a nyelve pedig kilóg, szinte minden embernek egyértelműen a mosoly jut eszébe erről az arckifejezésről. De vajon tényleg ez a helyzet? Ugyanazt az arckifejezést használnák a kutyák is, mint az emberek, hogy kifejezzék az örömüket, boldogságukat?

Ahhoz, hogy ezt a kérdést megválaszolhassuk, meg kell vizsgálnunk az kutyatartás 30 ezer éves múltját. Ez alatt az emberek és legjobb barátaik között teljesen egyedi kapcsolat jött létre, amit már régóta vizsgálnak a viselkedéskutatók. „A kutyák tanulmányozása egy egyedülálló lehetőség arra, hogy megfigyeljük a fajok között kialakult szociális kommunikációt” – mondja Alex Benjamin pszichológia tanár, aki az Egyesült Királyságbeli York Egyetemen vizsgálta a kutyák kognitív képességeit.

A kutatásai megerősítették, hogy az ember és kutya közötti kapcsolat igen sajátos: például

négylábú társaink egyedülálló módon keresik a tekintetünket és oly módon tartják a szemkontaktust, ahogy egyik más állatfaj sem.

A Current Biology című tudomány lapban nemrég jelent meg egy publikáció, amiben szelíd farkasokkal és kutyákkal vizsgálták, mennyire együttműködőek az emberrel. A kísérlet során egy olyan tárolóban rejtettek el jutalomfalatot, amit csak az emberek tudtak kinyitni. A farkasok, mivel nem tudtak hozzájutni az élelemhez, egyszerűen továbbálltak. Az ebek azonban segélykérő pillantásokat vetettek az emberek felé, mivel tudták, ők képesek lennének kinyitni a tárolót.

Egy másik, a Science című lapban megjelent kutatás felfedte, hogy a kutyák és az emberek oxitocin szintje megemelkedik, amikor szemkontaktus jön létre köztük – ez a hormon fontos szerepet játszik a szociális kapcsolatok kiépítésénél. Ami még megdöbbentőbb, hogyha az ebek megérezték az oxitocin szagát, akkor hosszabb ideig bámultak a kétlábúakra. Ez pedig segíti az együttműködést és a tanítást. Valószínűleg a háziasítás során az ember szelektálta ki ezt a tulajdonságot a kutyáknál.

De vajon az arckifejezésükkel is tudatosan kommunikálnak velünk?

Ennek kiderítésére Julian Kaminski, a Porthmouthi Egyetem összehasonlító pszichológiájával foglalkozó munkatársa végzett kutatásokat. Azt vizsgálta, hogy az úgynevezett „kölyökkutya szemek”, amikor a kutyák felfelé húzzák a szemöldöküket, tudatos viselkedési forma-e.

Ehhez egy menhelyen végeztek megfigyeléseket az úgynevezett arctevékenység-kódoló rendszer segítségével (facial action coding system, FACS).

Azt vizsgálták milyen arckifejezést használtak a kutyák, amikor emberekkel kerültek kapcsolatba.

Ezután pedig azt is figyelemmel kísérték, hogy az egyes kutyáknak mennyi ideig tartott új gazdára találni. Az eredmény szerint minél többször használta egy négylábú a „kölyökkutya szemeket”, annál gyorsabban lelt új otthonra. Más viselkedési tényezőket azonban nem vizsgáltak ennél a kísérletnél.

Kaminski arra is kíváncsi volt, hogy ez az arckifejezés vajon tudatos-e a kutyáknál, azaz megtanulták-e, hogy így könnyebben elérhetnek valamit az embereknél. Ehhez a kutyákat különböző embereknek mutatták be, akik vagy adtak élelmet vagy nem. Ez azt feltételezi, hogy amikor az ebek jutalomfalatot sejtenek, akkor gyakrabban alkalmazzák a „kölyökkutya szemeket” ahhoz, hogy megkapják, amit akarnak.

Azonban nem ez volt a helyzet.

Ugyan sokkal kifejezőbb tekintettel bámultak az emberre, amikor jutalmat vártak – ami megerősíti, hogy a kutyák kommunikációjánál fontos a szemkontaktus – a kölyökkutya nézést azonban pontosan ugyanannyiszor használták, mint bármely más helyzetben. Ez pedig azt feltétezi, hogy nem tanult, hanem öröklött viselkedési formáról van szó.

Feltételezhető, hogy ezt az ember szelektálta ki – akár tudat alatt – egyszerűen azért, mert a kifejezés az emberi szomorúsághoz hasonló, és gondoskodásra ösztönöz. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a kutyák kihasználnák ezt a „képességüket”.

Ezzel el is jutottunk a mosolygás kérdéséhez. „Egész életemben volt kutyán, így nagyon jól ismerem őket, és képes vagyok megérteni a testbeszédüket. Így nem okoz problémát bizonyos viselkedéseket kategorizálni” – mondta Kaminski. „Azonban tudósként természetesen felmerül bennem a ’Hogyan tudhatjuk biztosra?’ kérdés. Nincs adat, ami alapján egyértelműen kijelenthetnénk, hogy egyes arckifejezések pontosan mit is jelentenek.”

A probléma négylábú barátaink kifejezéseinek vizsgálatával az, hogy a kutatási eszközök általában szubjektívek, és ez gyakran antropomorfizálással párosulnak, így könnyen lehet, hogy félreértjük a kutyák arcán megjelenő jelzéseket.

Jelenleg igen kevés objektív kutatási anyag áll rendelkezésre, ami megerősítené azt, hogy a kutyák valóban mosolyognak.

A Sciencentific Reports lapban megjelent egy tanulmány, mely rámutat, hogy a kutyák „nyugalmi nyitott száj” névvel illetett viselkedése általában nyugodt, pozitív környezetben fordul elő, például amikor másik kutyákat invitálnak játékra. Ez azonban még mindig nem erősíti meg azt, hogy a kutyák tudatosan mosolyognának.

Ahhoz, hogy ezt bizonyítsák, egy objektív kutatási módszerre lenne szükség – mint a Kaminski által is használt arctevékenység-kódoló rendszer. A tudós szerint azonban a többi általánosan alul kutatott viselkedési forma tanulmányozására is szükség lenne.

Ez talán a legtöbb gazda számára csalódás, hiszen eddig biztosak voltak benne, hogy a kutyájuk mosolyog. De talán nem is fontos, hiszen továbbra számtalan bizonyíték utal rá, milyen különleges az ember és négylábú társa közötti kapcsolat.

Gondoljunk csak arra, hogy a képesek megérteni és követni az olyan emberi mozdulatokat, mint a mutatás. Erre még a csimpánzok, az ember legközelebbi rokonai sem képesek olyan könnyen értelmezni, mint az ebek.

Benjamin azt is kimutatta, hogy bizonyos beszédtípusokat is előnyben részesítenek négylábú barátaink. Például kedvelik azokat az embereket, akik gyakran használják velük kapcsolatos kifejezéseket (például: jó kutya!), illetve vonzódnak azokhoz, akik magasabb hangmagassággal beszélnek, kicsit éneklős stílusban.

„A kutyák kiemelkedő módon értenek minket, embereket. Még a legapróbb jelekre is felfigyelnek” – mutatott rá Benjamin. – „Emberként így a mi dolgunk az, hogy megértessük velük, hogyan tudnak velünk együttműködni.”

Forrás: 
www.livescience.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kavicsok és kutyák

Van, aki tiszta lappal indul a kert kialakításakor, mindent letarol, majd fölépíti saját, új világát. Berta Noémi azonban a nagyszülők munkáját tiszteletben tartva látott az átalakításhoz fővárosi kertjében. A kiválasztott néhány hírmondó növényóriás árnyékában a mai kor igényeihez igazodó kertet alakított ki, amely ráadásul négy kutya otthona is.

Vendée-i juhok a FarmerExpón

A FarmerExpo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás és Vásár idén is tartogatott meglepetéseket az kiskérődzők iránt érdeklődő látogatók számára is. Immár hagyomány, hogy a juhtenyésztők nagy hangsúlyt fektetnek erre a kiállításra, melyet az eseményen a díjkiosztón is érzékelhettünk.

A spanyolviaszt találták fel a német pártok a húsadóval, de még azt is rosszul

Érdekes véleménycikket írt a német agrarheute.com portál munkatársa a tervezett húsadóval kapcsolatban. Azt fejti ki, hogy Németországban civil kezdeményezésre már működik egy hasonló, ám valóban jól kitalált rendszer. Miért nem inkább amögé áll be a törvényhozás? – teszi fel a kérdést.

Méhbarát tojások: a szabadtartású tyúk esete a poszméhekkel

Egy nagyszabású projekt indult a beporzók védelmére: a cél, hogy a gazdák adjanak át a területükből egy kis részt a méheknek. Az eredmény önmagáért beszél, hiszen a méhek száma 55 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest.

ASP Bulgária: A termelők tüntettek, hogy ne kelljen leölniük állataikat

Az afrikai sertéspestis (ASP) terjedése elérte már Bulgáriát is, bár erről eddig keveset hallhattunk. Sajnos, a betegség itt a házisertés-állományt is érinti olyannyira, hogy az elmúlt hetekben mintegy 130 000 állatot kellett leölni a vírus megjelenése miatt az ország nagy, kereskedelmi gazdaságaiban.

Kitüntetések az államalapítás ünnepe alkalmából

Az államalapítás ünnepe alkalmából 91-en vehették át szakmai elismerésüket az Agrárminisztérium által szervezett díjátadón. Az ünnepségen Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott, tisztelni kell a munkát, mert ebben rejlik az az erkölcsi erő, amely minden nehézségen átsegítette a nemzetet a fennállása óta eltelt bő 1100 esztendőben.

Csutkában az egészség

A Grazi Műszaki Egyetem kutatói az élelmiszerekben található, az emberi bélrendszer egészséges működése szempontjából hasznos baktériumoknak az emberi egészségre gyakorolt hatását keresték.

Ne feledkezzünk meg kedvenceinkről az ünnepi tűzijáték alatt!

Az augusztus 20-i nemzeti ünnepet várhatóan az ország számos településén tűzijátékkal teszik emlékezetessé az ünneplők. A tűzijáték fénye és a hangos durranások megijesztik a kutyákat, ezért fontos, hogy nyugalmuk biztosításáról és ösztönös menekülésük megelőzéséről a gazdák időben gondoskodjanak.

Meghosszabbítják a szárítmány-előállítók támogatásának kérelmezési határidejét

Több idejük van beadni a költségtámogatásra vonatkozó kérelmüket a szárítmány-előállítóknak, mivel augusztus 10-én megjelent a 20/2019. (V. 27.) AM rendelet módosítása.

A majortól a kolostorig: salföldi időutazás

Ősmagyar állatfajták várják a mezőgazdaság kedvelőit a Salföldi Majorban, a Balaton-felvidéken, ahol a megelőző korok állattartásába, a falusi életébe is bepillanthatunk. Akik kedvelik a túrát, azok az állati kalandok után a falu átellenes határában felkereshetik a festői környezetben megbúvó, 800 éves, pálos kolostor romjait is.