Back to top

Tényleg mosolyognak a kutyák?

Amikor a kutya kinyitja a pofáját, a szája sarka felfelé ível, a nyelve pedig kilóg, szinte minden embernek egyértelműen a mosoly jut eszébe erről az arckifejezésről. De vajon tényleg ez a helyzet? Ugyanazt az arckifejezést használnák a kutyák is, mint az emberek, hogy kifejezzék az örömüket, boldogságukat?

Ahhoz, hogy ezt a kérdést megválaszolhassuk, meg kell vizsgálnunk az kutyatartás 30 ezer éves múltját. Ez alatt az emberek és legjobb barátaik között teljesen egyedi kapcsolat jött létre, amit már régóta vizsgálnak a viselkedéskutatók. „A kutyák tanulmányozása egy egyedülálló lehetőség arra, hogy megfigyeljük a fajok között kialakult szociális kommunikációt” – mondja Alex Benjamin pszichológia tanár, aki az Egyesült Királyságbeli York Egyetemen vizsgálta a kutyák kognitív képességeit.

A kutatásai megerősítették, hogy az ember és kutya közötti kapcsolat igen sajátos: például

négylábú társaink egyedülálló módon keresik a tekintetünket és oly módon tartják a szemkontaktust, ahogy egyik más állatfaj sem.

A Current Biology című tudomány lapban nemrég jelent meg egy publikáció, amiben szelíd farkasokkal és kutyákkal vizsgálták, mennyire együttműködőek az emberrel. A kísérlet során egy olyan tárolóban rejtettek el jutalomfalatot, amit csak az emberek tudtak kinyitni. A farkasok, mivel nem tudtak hozzájutni az élelemhez, egyszerűen továbbálltak. Az ebek azonban segélykérő pillantásokat vetettek az emberek felé, mivel tudták, ők képesek lennének kinyitni a tárolót.

Egy másik, a Science című lapban megjelent kutatás felfedte, hogy a kutyák és az emberek oxitocin szintje megemelkedik, amikor szemkontaktus jön létre köztük – ez a hormon fontos szerepet játszik a szociális kapcsolatok kiépítésénél. Ami még megdöbbentőbb, hogyha az ebek megérezték az oxitocin szagát, akkor hosszabb ideig bámultak a kétlábúakra. Ez pedig segíti az együttműködést és a tanítást. Valószínűleg a háziasítás során az ember szelektálta ki ezt a tulajdonságot a kutyáknál.

De vajon az arckifejezésükkel is tudatosan kommunikálnak velünk?

Ennek kiderítésére Julian Kaminski, a Porthmouthi Egyetem összehasonlító pszichológiájával foglalkozó munkatársa végzett kutatásokat. Azt vizsgálta, hogy az úgynevezett „kölyökkutya szemek”, amikor a kutyák felfelé húzzák a szemöldöküket, tudatos viselkedési forma-e.

Ehhez egy menhelyen végeztek megfigyeléseket az úgynevezett arctevékenység-kódoló rendszer segítségével (facial action coding system, FACS).

Azt vizsgálták milyen arckifejezést használtak a kutyák, amikor emberekkel kerültek kapcsolatba.

Ezután pedig azt is figyelemmel kísérték, hogy az egyes kutyáknak mennyi ideig tartott új gazdára találni. Az eredmény szerint minél többször használta egy négylábú a „kölyökkutya szemeket”, annál gyorsabban lelt új otthonra. Más viselkedési tényezőket azonban nem vizsgáltak ennél a kísérletnél.

Kaminski arra is kíváncsi volt, hogy ez az arckifejezés vajon tudatos-e a kutyáknál, azaz megtanulták-e, hogy így könnyebben elérhetnek valamit az embereknél. Ehhez a kutyákat különböző embereknek mutatták be, akik vagy adtak élelmet vagy nem. Ez azt feltételezi, hogy amikor az ebek jutalomfalatot sejtenek, akkor gyakrabban alkalmazzák a „kölyökkutya szemeket” ahhoz, hogy megkapják, amit akarnak.

Azonban nem ez volt a helyzet.

Ugyan sokkal kifejezőbb tekintettel bámultak az emberre, amikor jutalmat vártak – ami megerősíti, hogy a kutyák kommunikációjánál fontos a szemkontaktus – a kölyökkutya nézést azonban pontosan ugyanannyiszor használták, mint bármely más helyzetben. Ez pedig azt feltétezi, hogy nem tanult, hanem öröklött viselkedési formáról van szó.

Feltételezhető, hogy ezt az ember szelektálta ki – akár tudat alatt – egyszerűen azért, mert a kifejezés az emberi szomorúsághoz hasonló, és gondoskodásra ösztönöz. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a kutyák kihasználnák ezt a „képességüket”.

Ezzel el is jutottunk a mosolygás kérdéséhez. „Egész életemben volt kutyán, így nagyon jól ismerem őket, és képes vagyok megérteni a testbeszédüket. Így nem okoz problémát bizonyos viselkedéseket kategorizálni” – mondta Kaminski. „Azonban tudósként természetesen felmerül bennem a ’Hogyan tudhatjuk biztosra?’ kérdés. Nincs adat, ami alapján egyértelműen kijelenthetnénk, hogy egyes arckifejezések pontosan mit is jelentenek.”

A probléma négylábú barátaink kifejezéseinek vizsgálatával az, hogy a kutatási eszközök általában szubjektívek, és ez gyakran antropomorfizálással párosulnak, így könnyen lehet, hogy félreértjük a kutyák arcán megjelenő jelzéseket.

Jelenleg igen kevés objektív kutatási anyag áll rendelkezésre, ami megerősítené azt, hogy a kutyák valóban mosolyognak.

A Sciencentific Reports lapban megjelent egy tanulmány, mely rámutat, hogy a kutyák „nyugalmi nyitott száj” névvel illetett viselkedése általában nyugodt, pozitív környezetben fordul elő, például amikor másik kutyákat invitálnak játékra. Ez azonban még mindig nem erősíti meg azt, hogy a kutyák tudatosan mosolyognának.

Ahhoz, hogy ezt bizonyítsák, egy objektív kutatási módszerre lenne szükség – mint a Kaminski által is használt arctevékenység-kódoló rendszer. A tudós szerint azonban a többi általánosan alul kutatott viselkedési forma tanulmányozására is szükség lenne.

Ez talán a legtöbb gazda számára csalódás, hiszen eddig biztosak voltak benne, hogy a kutyájuk mosolyog. De talán nem is fontos, hiszen továbbra számtalan bizonyíték utal rá, milyen különleges az ember és négylábú társa közötti kapcsolat.

Gondoljunk csak arra, hogy a képesek megérteni és követni az olyan emberi mozdulatokat, mint a mutatás. Erre még a csimpánzok, az ember legközelebbi rokonai sem képesek olyan könnyen értelmezni, mint az ebek.

Benjamin azt is kimutatta, hogy bizonyos beszédtípusokat is előnyben részesítenek négylábú barátaink. Például kedvelik azokat az embereket, akik gyakran használják velük kapcsolatos kifejezéseket (például: jó kutya!), illetve vonzódnak azokhoz, akik magasabb hangmagassággal beszélnek, kicsit éneklős stílusban.

„A kutyák kiemelkedő módon értenek minket, embereket. Még a legapróbb jelekre is felfigyelnek” – mutatott rá Benjamin. – „Emberként így a mi dolgunk az, hogy megértessük velük, hogyan tudnak velünk együttműködni.”

Forrás: 
www.livescience.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Don’t Forget Gabó!

Nagy várakozás előzte meg 2019 második Grand Prix-fordulóját. Bábolna után rengeteg versenyen vehettek részt a különböző korosztályok legjobbjai, ezért félő volt, hogy kevesebben jönnek el a magyar díjugrató „álmok színházába”, a Tattersallba. Ennek ellenére itt volt az összes GP-nyerő Bábolnáról, a zduchovicei fiatal lovas hősök, és természetesen az ország legjobb párosai feszültek egymásnak.

A hatékonyságot szolgálja az AKI integrációja

Nem az AKI önállóságának csorbítását, hanem hatékonyabb együttműködést, az egyes kutatói szervezetek összehangoltabb közös munkáját eredményezi majd az, hogy az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) csatlakozik a NAIK-hoz – mondta el Nagy István a témáról tartott sajtótájékoztatón.

Nem akart laboratóriumba zárkózni

Szerencsés egybeesés volt Szilágyi Sámuel életében, hogy éppen akkor léphetett a kutatói pályára, amikor hat év gyakorlati tevékenység után új munkát keresett. A cseresznye gyümölcstulajdonságainak, virágzási és érési idejének genetikai hátterét kutatja, doktori dolgozatát másfél év múlva kell elkészítenie ebben a témában.

A szőlőfajták ősi titka

Egy új kutatás szerint a francia borászok 900 évvel ezelőtt a Jura borvidék kedvelt fajtájához, a Savagninhoz hasonló változatot termesztettek, míg az ókori rómaiak a mai Pinot Noir és Syrah fajták őseiből készítettek bort.

Baráti légkörben zajlanak a kutatások Szarvason

Szűk 5 esztendeje, hogy az akkor még mesterszakos hallgatót, Tóth Flóriánt a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ fiatal tehetségeket felkutató programjába ajánlotta akkori tanszékvezetője. A kutató nem sokkal ezután a NAIK Halászati Kutatóintézet (HAKI) szakember­gárdájának tagjaként bizonyíthatta képességeit.

Népszerű a tyúkfajták királya

Az óriás termetű brahma már közel másfél évszázada ismert hazánkban, s az elmúlt évtizedekben nemigen volt olyan díszbaromfi-kiállítás, ahol be ne mutatták volna e fenséges tollast. Hogy miért is tartják oly nagy becsben, az leginkább kiváló külső és belső tulajdonságaira vezethető vissza.

Kurkuma mint lábfrissítő?

Évezredek óta ismert a kurkuma fűszernövény gyógyhatása, amit Indiában, Kínában és Indonéziában termesztenek nagyobb mennyiségben. Még a fáradt lábakat is felfrisíti.

Szigorodnak az állatszállítás feltételei az extrém hőség miatt

Az Agrárminisztérium, az időjárási előrejelzések ismeretében, az extrém hőségre való tekintettel, 2019. június 21-től további utasításig – a tavalyi évhez hasonlóan – ismét megtiltja a hosszú távú, Magyarországról Törökországba tartó kérődzőállat-szállítmányok indítását.

A kutya, az íj és a füstölgő puskacső

Hazánk nemcsak Európában, hanem szerte a világban egyedüli a tekintetben, hogy a hagyományos vadászati módok szinte teljes spektrumát lehet gyakorolni. Az íjjal történő vadászattal, solymászattal, agarászattal és az elöltöltős fegyverek használatával olyan kultúrát őrzünk, amit talán semelyik másik ország.

Egy cirkusz nemet mondott az állatkínzásra

A német Roncalli cirkusz nemet mondott az állatkínzásra és egy nagy igent a technológiára. Élő állatok helyett hologramokkal szórakoztatnak.