Back to top

Tényleg mosolyognak a kutyák?

Amikor a kutya kinyitja a pofáját, a szája sarka felfelé ível, a nyelve pedig kilóg, szinte minden embernek egyértelműen a mosoly jut eszébe erről az arckifejezésről. De vajon tényleg ez a helyzet? Ugyanazt az arckifejezést használnák a kutyák is, mint az emberek, hogy kifejezzék az örömüket, boldogságukat?

Ahhoz, hogy ezt a kérdést megválaszolhassuk, meg kell vizsgálnunk az kutyatartás 30 ezer éves múltját. Ez alatt az emberek és legjobb barátaik között teljesen egyedi kapcsolat jött létre, amit már régóta vizsgálnak a viselkedéskutatók. „A kutyák tanulmányozása egy egyedülálló lehetőség arra, hogy megfigyeljük a fajok között kialakult szociális kommunikációt” – mondja Alex Benjamin pszichológia tanár, aki az Egyesült Királyságbeli York Egyetemen vizsgálta a kutyák kognitív képességeit.

A kutatásai megerősítették, hogy az ember és kutya közötti kapcsolat igen sajátos: például

négylábú társaink egyedülálló módon keresik a tekintetünket és oly módon tartják a szemkontaktust, ahogy egyik más állatfaj sem.

A Current Biology című tudomány lapban nemrég jelent meg egy publikáció, amiben szelíd farkasokkal és kutyákkal vizsgálták, mennyire együttműködőek az emberrel. A kísérlet során egy olyan tárolóban rejtettek el jutalomfalatot, amit csak az emberek tudtak kinyitni. A farkasok, mivel nem tudtak hozzájutni az élelemhez, egyszerűen továbbálltak. Az ebek azonban segélykérő pillantásokat vetettek az emberek felé, mivel tudták, ők képesek lennének kinyitni a tárolót.

Egy másik, a Science című lapban megjelent kutatás felfedte, hogy a kutyák és az emberek oxitocin szintje megemelkedik, amikor szemkontaktus jön létre köztük – ez a hormon fontos szerepet játszik a szociális kapcsolatok kiépítésénél. Ami még megdöbbentőbb, hogyha az ebek megérezték az oxitocin szagát, akkor hosszabb ideig bámultak a kétlábúakra. Ez pedig segíti az együttműködést és a tanítást. Valószínűleg a háziasítás során az ember szelektálta ki ezt a tulajdonságot a kutyáknál.

De vajon az arckifejezésükkel is tudatosan kommunikálnak velünk?

Ennek kiderítésére Julian Kaminski, a Porthmouthi Egyetem összehasonlító pszichológiájával foglalkozó munkatársa végzett kutatásokat. Azt vizsgálta, hogy az úgynevezett „kölyökkutya szemek”, amikor a kutyák felfelé húzzák a szemöldöküket, tudatos viselkedési forma-e.

Ehhez egy menhelyen végeztek megfigyeléseket az úgynevezett arctevékenység-kódoló rendszer segítségével (facial action coding system, FACS).

Azt vizsgálták milyen arckifejezést használtak a kutyák, amikor emberekkel kerültek kapcsolatba.

Ezután pedig azt is figyelemmel kísérték, hogy az egyes kutyáknak mennyi ideig tartott új gazdára találni. Az eredmény szerint minél többször használta egy négylábú a „kölyökkutya szemeket”, annál gyorsabban lelt új otthonra. Más viselkedési tényezőket azonban nem vizsgáltak ennél a kísérletnél.

Kaminski arra is kíváncsi volt, hogy ez az arckifejezés vajon tudatos-e a kutyáknál, azaz megtanulták-e, hogy így könnyebben elérhetnek valamit az embereknél. Ehhez a kutyákat különböző embereknek mutatták be, akik vagy adtak élelmet vagy nem. Ez azt feltételezi, hogy amikor az ebek jutalomfalatot sejtenek, akkor gyakrabban alkalmazzák a „kölyökkutya szemeket” ahhoz, hogy megkapják, amit akarnak.

Azonban nem ez volt a helyzet.

Ugyan sokkal kifejezőbb tekintettel bámultak az emberre, amikor jutalmat vártak – ami megerősíti, hogy a kutyák kommunikációjánál fontos a szemkontaktus – a kölyökkutya nézést azonban pontosan ugyanannyiszor használták, mint bármely más helyzetben. Ez pedig azt feltétezi, hogy nem tanult, hanem öröklött viselkedési formáról van szó.

Feltételezhető, hogy ezt az ember szelektálta ki – akár tudat alatt – egyszerűen azért, mert a kifejezés az emberi szomorúsághoz hasonló, és gondoskodásra ösztönöz. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a kutyák kihasználnák ezt a „képességüket”.

Ezzel el is jutottunk a mosolygás kérdéséhez. „Egész életemben volt kutyán, így nagyon jól ismerem őket, és képes vagyok megérteni a testbeszédüket. Így nem okoz problémát bizonyos viselkedéseket kategorizálni” – mondta Kaminski. „Azonban tudósként természetesen felmerül bennem a ’Hogyan tudhatjuk biztosra?’ kérdés. Nincs adat, ami alapján egyértelműen kijelenthetnénk, hogy egyes arckifejezések pontosan mit is jelentenek.”

A probléma négylábú barátaink kifejezéseinek vizsgálatával az, hogy a kutatási eszközök általában szubjektívek, és ez gyakran antropomorfizálással párosulnak, így könnyen lehet, hogy félreértjük a kutyák arcán megjelenő jelzéseket.

Jelenleg igen kevés objektív kutatási anyag áll rendelkezésre, ami megerősítené azt, hogy a kutyák valóban mosolyognak.

A Sciencentific Reports lapban megjelent egy tanulmány, mely rámutat, hogy a kutyák „nyugalmi nyitott száj” névvel illetett viselkedése általában nyugodt, pozitív környezetben fordul elő, például amikor másik kutyákat invitálnak játékra. Ez azonban még mindig nem erősíti meg azt, hogy a kutyák tudatosan mosolyognának.

Ahhoz, hogy ezt bizonyítsák, egy objektív kutatási módszerre lenne szükség – mint a Kaminski által is használt arctevékenység-kódoló rendszer. A tudós szerint azonban a többi általánosan alul kutatott viselkedési forma tanulmányozására is szükség lenne.

Ez talán a legtöbb gazda számára csalódás, hiszen eddig biztosak voltak benne, hogy a kutyájuk mosolyog. De talán nem is fontos, hiszen továbbra számtalan bizonyíték utal rá, milyen különleges az ember és négylábú társa közötti kapcsolat.

Gondoljunk csak arra, hogy a képesek megérteni és követni az olyan emberi mozdulatokat, mint a mutatás. Erre még a csimpánzok, az ember legközelebbi rokonai sem képesek olyan könnyen értelmezni, mint az ebek.

Benjamin azt is kimutatta, hogy bizonyos beszédtípusokat is előnyben részesítenek négylábú barátaink. Például kedvelik azokat az embereket, akik gyakran használják velük kapcsolatos kifejezéseket (például: jó kutya!), illetve vonzódnak azokhoz, akik magasabb hangmagassággal beszélnek, kicsit éneklős stílusban.

„A kutyák kiemelkedő módon értenek minket, embereket. Még a legapróbb jelekre is felfigyelnek” – mutatott rá Benjamin. – „Emberként így a mi dolgunk az, hogy megértessük velük, hogyan tudnak velünk együttműködni.”

Forrás: 
www.livescience.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tenyésszünk fácánt! Kiváló jövedelemkiegészítés

Manapság egyre népszerűbb a nem háztáji állatok tartása és a belőlük készült élelmiszerek fogyasztása. Ennek kapcsán találkoztam a fácánnal, sokszínű vadászható madarunkkal. Felvetődött a kérdés, vajon milyen termelésre képes, és milyen piaci lehetőségeket rejt, emellett alkalmas-e háztáji tartásra.

A boldogság kerti magvai

A Princeton Egyetem egyik kutatása szerint a „politikacsinálók” által rendszerint figyelmen kívül hagyott otthoni kertészkedésnek legalább olyan jótékony hatásai vannak, mint a közösségi fejlesztéseknek.

A szent íbisz rokona még fel-feltűnik

Közismert, hogy az íbiszek az ókori Egyiptom hitvilágában jelentős szerepet játszottak, de az már kevésbé ismert, hogy egyes fajaik napjainkban is nagymértékben terjeszkednek. Ilyen például a szent íbisz, melynek fogságból megszökött példányai Franciaországban ma már erős populációt alkotnak, míg közeli rokona, a batla nálunk már csak igazi ritkaságnak számít.

Az antwerpeni díszposta - Alakgalamb Flandriából

Antwerpen Belgium egyik legfontosabb városa, egyben az azonos nevű tartomány székhelye. A város Flandriában, Belgium három régiójának egyikében található. Itt tenyésztették ki az antwerpeni postagalambot, amely fajta az antwerpeni díszpostafajta alapjának tekinthető.

Tulkok a Hortobágyon - Marhák vadon (2. Rész)

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság az utóbbi évtizedekben világ­viszonylatban is kiemelkedő eredményeket ért el az úgynevezett rekonstruált őstulok tenyésztésében. A kutatási eredményeket a park munkatársai örömmel osztották meg velünk, bízva abban, hogy olvasóink is szeretnék jobban megismerni ennek a fajtának érdekes történetét.

A boldogító talajbaktérium

Többen vélekednek úgy a nemzetközi tudományos életben, hogy a napjainkban mind gyakoribb asztma és a különböző allergiák egy okra vezethetők vissza, a túlzott tisztaságra. Ez az elmélet váratlan helyről kapott támogatást: a Mycobacterium vaccae talajbaktériummal végzett kezelés enyhítheti a depressziót, számol be a discovermagazine.com.

Húsmarhatartás a számok tükrében - Miként lehet eredményes a gazdaságunk?

Az utóbbi évtizedben láthatólag emelkedett a húsmarhatartók és a húsmarha-állományok létszáma. Ez igen örvendetes tény, hisz’ hazánkban nagyon sok olyan terület van, amit csupán extenzív állattartással tudunk eredményesen hasznosítani. Ezt a létszámemelkedést azonban nem mindig a szakmai elhivatottság, hanem a kényszer szüli.

Kipusztuló és megmentett orrszarvúk

Bár hazánk területén mintegy 15 ezer évvel ezelőtt viszonylag gyakori állatnak számítottak a gyapjas orrszarvúk, napjainkban már csak néhány megkövesedett csont emlékeztet ezekre a fenséges állatokra, no meg néhány patanyom is, melyet Ipolytarnócon is láthatunk. A magyar szakemberek sokat tesznek azért, hogy az orrszarvúk ma élő fajai az utókor számára megmaradhassanak.

Ismét Business Superbrands díjat nyert az Agrofeed

Idén tizenharmadik alkalommal ült össze a jelenleg 22 tagú, független szakemberekből álló bizottság, amely az Agrofeed márkát érdemesnek találta a Business Superbrands 2020 védjegy viselésére.

Egyszerűsödött a támogatásokhoz szükséges állatlétszám igazolása a baromfitartók számára

A Nébih tájékoztatja a baromfitartókat, hogy a Magyar Államkincstár döntése alapján az állatbetegségek megelőzésével, leküzdésével kapcsolatos támogatások alapjául szolgáló állatlétszám megállapításához és igazolásához a madárinfluenza leölési határozatok adatai is felhasználhatóak a kifizetés kérelmezésekor.