Back to top

A tudomány és a versenyképesség

A közelmúltban vehette át a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét Szőcs Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete Állattani Osztályának tudományos tanácsadója. A kitüntetéssel a rovarferomonok kutatásában, illetve a növényvédelem szempontjából fontos lepkefajok kémiai ökológiájának föltárásában eredményeit ismerték el.

Szőcs Gábor: Azt vizsgáljuk, hogy a feromon és a tápnövény illatát miként érzékeli a lepke, és ez az érzékelés hogyan kapcsolódik bizonyos döntési szinteken
Szőcs Gábor: Azt vizsgáljuk, hogy a feromon és a tápnövény illatát miként érzékeli a lepke, és ez az érzékelés hogyan kapcsolódik bizonyos döntési szinteken
Fotó: Dr. Haltrich Attila
A rangos kitüntetéssel a rovarferomonok kutatásában, illetve a növényvédelem szempontjából fontos lepkefajok kémiai ökológiájának föltárásában elért nemzetközi szintű tudományos eredményeit, valamint a doktoranduszképzésben végzett munkáját ismerték el.

Az elismerés hátterében húzódó kutatómunkájáról kérdeztük Szőcs Gábort.

• Kutatási témái a díszkertészek számára sem teljesen ismeretlenek, hisz’ rendszeres előadója a Főkert Nonprofit Zrt. által szervezett növényvédelmi tudományos konferenciáknak. Jó tíz évvel ezelőtt ott hallhattunk például a vadgesztenyelevél-aknázómoly ellen kifejlesztett, a budapesti vadgesztenye-állományok megóvásában nagy előrelépést jelentő eljárásról.

– Akkoriban több kiemelt jelentőségű növényvédelmi probléma megoldását célzó, átfogó kutatás-fejlesztési témát sikerült konzorciumban megnyerni az intézetünk részvételével, ahol akkor még a Főkert is pályázhatott, mint gyakorlati alkalmazó. A hazai szakembereknek szóló előadásaimban szerzőtársaimmal együtt igyekszem azokra az eredményekre összpontosítani, amelyek már bevezethetők, a közvetlen napi munkában alkalmazhatók. Ezeket sok esetben már kipróbálva adjuk át a szakembereknek. A vadgesztenyelevél-aknázómoly (Cameraria ohridella) feromonjának meghatározása az alapkutatás része volt, később került sor a feromoncsapda kifejlesztésére, immár csapatmunkában.

Vadgesztenyelevél-aknázómoly elleni csapda a Budai Arborétumban
Vadgesztenyelevél-aknázómoly elleni csapda a Budai Arborétumban
Fotó: SZIE KTK

A szakemberek számára kidolgoztuk az első lepkenemzedék elleni időzítést és az arra épített technológiát, így a második és harmadik vegyszeres védekezésre már nem volt szükség. A korábbi háromszori permetezést sikerült egyre csökkenteni Budapest közterületein.

• Mennyi megtakarítást jelent ez?

– A főváros 19 ezer vadgesztenyefájából négyezer a Főkert gondozásában áll. A két permetezés elhagyása a 4000 fa esetében évenként 50 millió forint megtakarítás. Ez a főváros költségvetését tekintve talán nem tűnik soknak, ám ha azt nézzük, hogy csupán egyetlen kártevőről van szó, csak Budapesten, és ez a költség minden évben fölmerülne, akkor már jelentős az összeg. Ami azonban még ennél is fontosabb, hogy a vegyszerfölhasználás harmadára mérséklésével kétharmaddal csökken a környezet növényvédőszer-terhelése. Az eredmény pedig Budapesten magáért beszél, szemben azokkal a városokkal, ahol a technológiát nem vették át.

• Akkortájt beszélt a lepényfa-gubacsszúnyog feromoncsapdás rajzásmegfigyeléséről is.

– Rendkívül nagy nemzetközi tudományos eredmény volt, hogy azonosítottuk a lepényfa-gubacsszúnyog (Dasineura gleditchiae) szexferomonjának kémiai összetételét, fölfigyelt rá a világ. A munkában részt vevő akkori PhD-hallgató, Molnár Béla Péter ezzel megalapozta nemzetközi karrierjét. A rajzás nyomon követésére alkalmas ragacsos feromoncsapda kifejlesztésével a kutatási eredményünk azonnal hasznosult is és az innovációs lánc elért a fölhasználókig.

Lepényfa-gubacsszúnyog kártétele
Lepényfa-gubacsszúnyog kártétele
Mindkét témát illetően busásan megtérültek a kutatás-fejlesztésre elnyert és fölhasznált pénzek.

• Milyen forrásokra számíthatnak?

– Kutatóintézetünk költségvetése túlnyomórészt pályázati forrásokra támaszkodik.

Nem tudunk kutatásokat végezni, ha nincs támogatási forrás, anélkül egyszerűen nem tudjuk megvenni a szükséges műszereket, reagenseket, eszközöket, kifizetni a kiszállásoknál az intézeti autó üzemanyagköltségét. A „szerelemből kutatás” korszaka lezárult.

Ez részint kár, sok ötletet ugyanis így nem lehet megvalósítani. Az említett források a rövid távon megvalósítható projektekre elegendők, megnehezítik viszont azok befejezését, amelyeknél kevésbé látszik a munka vége, esetleg jelentős módosításokat kell végrehajtani a hipotézisek igazolására, hiszen nem láthatjuk előre a kutatás minden lépését.

A pályázati munkatervek módosítása nehéz, ami agyonmerevíti a rendszert. Az olyan intézet számára, mint a miénk is, amely profiljában az alapkutatást és az alkalmazott kutatást egyesíti, ez nehézséget jelent.

• A kutatást fejlesztésnek kell követnie. Milyen a tudomány és a gyakorlat kapcsolata?

A kukoricamoly lárvái a kukorica szárában telelnek át.
A kukoricamoly lárvái a kukorica szárában telelnek át.
– Világéletemben az alapkutatás és a gyakorlati megvalósítás, a fejlesztés mezsgyéjén dolgoztam. Több, az alapkutatásban végzett kísérletem (gyapottok-bagolylepke, kukoricamoly) eredménye lehetővé tette annak gyakorlatban való alkalmazását. A kutatás és a gyakorlat kapcsolatában azonban sokoldalú szemléletváltásra lenne szükség. A kutatóintézeti csapatban vannak ugyanis olyan kutatók, akik kevésbé tartják fontosnak a gyakorlattal való kapcsolatot, másrészt – és erről keveset beszélünk – a profitérdekeltségű gyakorlati oldal résztvevői között sokan kevéssé érdeklődnek a hazai kutatási eredmények iránt. Ők nyilván kevésbé bíznak abban, hogy a tudomány segítségével versenyképesebbé válhatnak. Nekik is érdekük lenne, hogy ezen a szemléletükön változtassanak.

Jó példa is akad azonban: Dél-Franciaországban helyi szőlészek és borászok saját kezdeményezésre, saját nyereségükből hoztak létre kutatóintézetet, amelyet aztán később a francia állam is támogatott. Közösen működtetik a korszerű, építészetileg modern intézetet, ahol a szőlőtermesztésben föllépő problémákra keresnek megoldásokat.

• Itthon tehát hiányzik ez a fajta együttműködés a gyakorló kertészekkel?

– A hazai termesztőknek jelezniük kellene az egyes kultúrákat érintő, nagyobb horderejű, újonnan jelentkező problémákat a kutatóintézetek felé, és fölkérni őket a megoldásokat lehetővé tevő új ismeretek föltárására, beleértve a pályázati forrás fölkutatását, a közös pályázás kezdeményezését is.

• Jelenleg van ilyen jellegű munkájuk?

Varroa atka háziméhen
Varroa atka háziméhen
– Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület megbízta az intézetünket és témavezetőként engem az ázsiai méhatka (közismertebb nevén a Varroa atka) elleni új, illatanyagokon alapuló védekezési módszer alapjainak föltárására. Fontos téma, hiszen az atka óriási károkat okoz az árutermelő méhészetekben. A háziméhet (Apis mellifera) parazitáló atkát korábban a Varroa jacobsoni fajba sorolták, kiderült azonban, hogy valójában két hasonló, de jól elkülönülő fajról van szó. Az ázsiai méhatka (Varroa destructor) megfertőzi az európai háziméheket, míg az indiai méh (Apis cerana) együtt tud élni vele. A világszerte elterjedt Varroa destructor által okozott fertőzés legyengíti, elpusztítja a mézelő méhcsaládokat. Erős fertőzöttség esetén egész családok elpusztulnak.

Életmódját tekintve a nőstény atka a dolgozó méheken szívogat, a hím viszont nem hagyja el a méhsejtet, és teljes szaporodási ciklusa a fiasításban történik. Kevés az ellene bevethető állatgyógyászati készítmény.

Mi most illatanyagokon alapuló környezetkímélő megoldást keresünk a problémára. Hosszú, és nagy nemzetközi versenyben végzett, szabadalomesélyes kutatásról van szó.

• Évről évre egyre több invazív kártevő éri el hazánkat a klímaváltozás és a megnövekedett áruforgalom következtében. Hogyan találják meg az új kártevők sebezhető pontjait?

Vadgesztenyelevél-aknázómoly kárképe
Vadgesztenyelevél-aknázómoly kárképe
Fotó: SZIE KTK
– Amikor hazánkba érkezik egy új invazív kártevő, mint például a vadgesztenyelevél-aknázómoly, először föltérképezzük az életciklusát, áttelelő képességét, az áttelelés helyét, szaporodási ciklusát, nemzedékeinek számát, tápnövényeinek körét. A más éghajlatú tájakról idekerült kártevő hozzászokik az itteni tápnövényekhez, és olyanokat is károsíthat, amelyek az őshazájában nem fordulnak elő. Megismerése után többféle lehetőség van. Szerencsés, ha a már engedélyezett és működőképes technológiával lehet ellene védekezni, de az esetek többségében nem erről van szó.

Nehéz a helyzet, ha a kártevő a levélbe vagy a szárba rág bele, és ott a növényvédő szerektől védetten fejlődik. Ilyenkor egyik lehetőség a kártevő sebezhető fejlődési alakja, a szabadon repülő, védtelen imágók elleni védekezés.

Annak pontos időzítése érdekében azonban meg kell határozni a rajzás időszakát. Ehhez kiváló segítséget adhatnak a feromoncsapdák – feltéve, ha az adott kártevőnek ismert a feromonja és beszerezhető a feromoncsapdája. Ha nem, akkor többéves, buktatóktól sem mentes alapkutatással kell földeríteni a feromon kémiai szerkezetét.

Más esetben a kártevő természetes ellenségének megtalálása és fölszaporítása a feladat. Ebben a folyamatban vizsgálni kell a hasznos szervezet életképességét a mi viszonyaink között. Ha életképesnek mutatkozik, akkor föl kell mérni, nem bontja-e meg az itthoni ökoszisztémákat, nem jelent-e veszélyt a kultúrnövények károsítóit kordában tartó itt élő hasznos szervezetekre.

• A természetben vagy laboratóriumi környezetben végzik a megfigyeléseket?

– Állattani osztályunkon különféle kutatócsoportok dolgoznak. A vizsgálatok egy része szabadföldi, de sok esetben szükség van laboratóriumi megfigyelésekre, mérésekre is. Ami a feromonkutatásokat illeti, a mezőről, a károsított tábláról, ültetvényről befogott kártevők többnyire peterakás előtt álló megtermékenyített nőstények, nem termelnek feromont.

Lepkefajok esetében a természetes feromon kivonásához fényszintetikus táptalajra és kontrollált körülményekre van szükség. Sok esetben az imágó életszakasza rövid, mintegy 6-10 nap. Sok faj esetében a feromontermelés a 2. és az 5. nap között éri el azt a mértéket, hogy azonosításra fölhasználható legyen.

Ezek a folyamatos kísérletek klímakamrában zajlanak. Azt is vizsgálni kell, hogy adott faj bizonyos hőmérsékleten és napszakon milyen törvényszerűségek szerint, hogyan viselkedik.

• Fő kutatási területe a lepkék kémiai kommunikációjára épül. 2016-os doktori értekezése is részben az új kommunikációs csatornák föltárásával foglalkozik. Miért ezt választotta?

– A szüleimtől tudom, hogy ötéves koromtól fogva szaladgáltam a vadvirágos réten a lepkék után. Lepkegyűjteményem volt, és sok időt töltöttem a megfigyelésükkel a természetben. Egyik nagybátyám, Szőcs József, a Természettudományi Múzeum Állattára Lepkegyűjteményének elismert szakembere és híres aknázómoly-specialistája. Hamar kiderült, hogy ez a téma érdekel engem, ő pedig odaadóan támogatta az elképzeléseimet. A motiváció belülről jött, a segítség tőle. Gépészmérnök édesapámtól az egzakt gondolkodást tanultam. A biológiai rendszerek összetettek, de lebonthatók jól kiszámítható alapelemekre. A lepkék a biodiverzitás fenntartásában, a megporzásban és a táplálékláncban betöltött szerepükkel hasznosak az embernek, ugyanakkor a fajok csekély hányada komoly mezőgazdasági kártevőnek minősül.

Pályám első évtizedeiben az araszolólepkék feromonjait vizsgáltam, az akkori adatbázisok a fajok jelentős részének általam kezdeményezett feromon-meghatározásait tartalmazták.

Négy évtizede, amióta bekapcsolódtam a feromonkutatásba, a kártevő lepkefajok párosodási viselkedésének elemeit, feromonkibocsátásuk napszaki ritmusát vizsgálom, szexferomon-kivonásokat végzek és a kivonatok biológiai hatását ellenőrzöm.

Fotó: Vécsy Attila

A bioszenzoros gázkromatográf az új kártevők feromon-meghatározásának fontos eszköze azoknál a fajoknál, amelyek esetében a feromon szerkezete még nem ismert. Hazánkban (és a környező országokban is) csak az MTA Növényvédelmi Intézetében működik ilyen speciális nagyműszer

• Mi a következő lépés a feromonok azonosítása után?

– Azt vizsgáljuk, hogy miként érzékeli a lepke a feromon és a tápnövény illatát, és ez az érzékelés hogyan kapcsolódik bizonyos döntési szinteken. Az alapmódszereken túl azok kombinálása, illetve a kártevő speciális viselkedésére, életciklusára, szokásaira való illesztése komoly intuitív tevékenység. Erre nincs recept, nincs kaptafa. A leleményességet is igénylő munka részben a természet megfigyeléséből táplálkozik.

Mivel a biológia és a kémia határterületein mozgunk, a sikerhez elengedhetetlen, hogy együttműködjünk a feromonkémikusokkal. A feromon azonosítása és szintézise után ki kell fejleszteni a csapdát, megtalálni a megfelelő kibocsátót, megfigyelni a kipárolgás hatástartamát, a csapda formáját, a lepke repülési mechanizmusát.

Szúbogarakra kifejlesztett összetett varsás csapda. Az intézetben folyó kutató-fejlesztő munka a csalogatóanyagra (hatóanyag) irányul
Szúbogarakra kifejlesztett összetett varsás csapda. Az intézetben folyó kutató-fejlesztő munka a csalogatóanyagra (hatóanyag) irányul
Fotó: Bozsik Gábor
A csapdázás szerepet játszhat a populációgyérítésben, de a legtöbb esetben inkább a védekezés helyes időzítésének megállapításában segít. Ha a védekezés kémiai, akkor is jelentős peszticidterhelés-csökkentés érhető el a helyes időzítéssel. Természetesen nem feledkezünk meg a biológiai védekezési módszerekről sem (pl. petefürkész kihelyezésének időzítése zárt termesztőrendszerekben). A feromonok a légtértelítésben használhatók közvetlen növényvédő szerként azzal, hogy megzavarják a kártevő hímjeit a nőstények megtalálásában. A feromonok meghatározása után kifejlesztett feromoncsapdák alkalmazása a permetezések számának csökkenésével és a hatékonyság javulásával jár.

• Min dolgozik most?

– A mandulaültetvényeken károsító mandula-magdarázs kémiai kommunikációján, a szeder-darázsszitkár nőstényének csapdázásán, valamint a borókaszú és a Varroa atka elleni, illatanyagokon alapuló módszereken.

• A PhD-képzés keretében a rovarok kémiai ökológiáját oktatja.

– Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Biológiai Doktori Iskolájából, a Szent István Egyetem Növénytudományi Doktori Iskolájából, valamint a Pannon Egyetem Festetics Doktori Iskolájából több, doktoranduszképzésben részt vevő hallgatóm van. Jó érzés, hogy tudtam fiatal kollégákat kinevelni. Az egyik legtehetségesebb, ma már nemzetközi tekintélynek örvendő fiatal kolléga, Molnár Béla Péter kutatási területe a lepényfa-gubacsszúnyog volt. Jelenlegi PhD-hallgatómmal, Bozsik Gáborral a borókaszú ellen két fronton küzdünk: a tujanövény illatanyagának és a kártevő szexferomonjának azonosításán dolgozunk.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/21 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Dél-Afrikában is hódít a jövő élelmiszere

A rovarokat a jövő élelmiszerének tartják. Már kapható a belőlük készült liszt, valamint sós és édes csemegék. Néhány étterem kínálatában szerepel pár rovar-ínyencség; Dél-Afrikában pedig megnyílt az első étterem, ahol csak rovarokat szolgálnak fel.

Kertbarát rovarok

A leggyakrabban előforduló hasznos rovarok (katicabogarak, fátyolkák, fürkészdarazsak, fürkészlegyek) mellett a házikertekben sok más hasznos élő szervezet segítségére is számíthatunk. Csak örülhetünk, ha felbukkannak a kertünkben!

Növényvédelmi előrejelzés – Bagolylepkék a láthatáron

Növényvédelmi szempontból egyelőre a száraz időre jellemző rovarkártevő-aktivitás a fő kihívás, hiszen a hamisítatlan nyári idő egészen szeptember első néhány napjáig kitartott, a Kárpát-medencébe betörő hidegfront csak néhány napja vetett véget a kánikulai időnek.

Áttörést jelentő génfelfedezés az árpában

Az edinburgh-i Heriot-Watt Egyetem kutatói egy, a szárazságtűrésért felelős gént fedeztek fel az árpában, amely a tudósok reményei szerint segíthet majd ellenállóvá tenni a növényeket az éghajlatváltozás negatív hatásaival szemben.

Az üledékből felszabadult foszfor az oka az algásodásnak a Balatonban?

Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka a augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén - írta a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és a Magyar Tudományos Akadémiának készített összefoglalójában.

Technológia és agrárismeretek együtt: precíziós gazdálkodás

Az uniós támogatásoknak köszönhetően az elmúlt évtizedekben a magyar mezőgazdaság eszközparkja alapjaiban újult meg, a precíziós gazdálkodás rohamos fejlődése azonban most egy újabb technológiai váltást indított el. Miért van erre szükség - kérdeztük Gyuricza Csabát, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatóját, akivel a Bábolnai Gazdanapokon beszélgettünk.

Zöldség- és gyümölcstermesztés a világűrben

A Német Űrközpont (DLR) brémai központjában mutatták be az űrhajósok zöldség- és gyümölcsellátását biztosító üvegház tervét. Ezt a koncepciót alkalmazni lehetne a Holdra és a Marsra tervezett missziók esetében. A 30 négyzetméternyi alapterületű modult a landolás után szét lehet hajtogatni, majd egy sík terepen felállítani.

Sós talajon is lehet termelni

A Brigham Young University kutatói sótűrő növények gyökerein talált baktériumokat használtak lucernanövények kezelésére. Sótűrő növények (halofiták) gyökereit ledarálták és laboratóriumi körülmények között baktériumokat tenyésztettek ki a gyökerekből.

A növényt kérdezik

A Bábolnai Gazdanapok központi témája a precíziós gazdálkodás, annak gyakorlati megvalósításáról kérdeztük Virág Istvánt, az Agrotec Magyarország termékmenedzserét. Kínálatukban a legegyszerűbb automata vezetéstől a teljesen komplex, valós idejű szabályozásig találhatók berendezések. A kiállításon élénken érdeklődtek a gazdák a precíziós megoldások iránt, egyelőre még csak a belépő szinten.

A dió új károsítói

Hogyan lehet egészséges, szép, világos héjú és belű diót termeszteni? Ami eddig nem okozott különösebb gondot, néhány éve komoly kihívás elé állítja a termesztőket. Új károsítók jelentek meg, és az új fajták növényvédelmére is jobban kell figyelni. A hagyományos lengyeltóti diótermesztési konferencián többek közt ezekre a kérdésekre kerestek választ.