Back to top

Azt is tudni kell, mi van a mélyben

Amíg a talajképződés rendkívül lassú folyamat, a talaj szerkezetét, termőképességét, vízháztartását, összetételét viszonylag rövid idő alatt leronthatja a szakszerűtlen művelés, tápanyag-gazdálkodás, hívták fel a figyelmet Mezőfalván. A NAKAkadémia idei rendezvényén elsősorban a tápanyagok hasznosulásának feltételeire fókuszáltak az előadók.

A talaj védelme a gazdálkodók jól felfogott érdeke, és a közös agrárpolitika következő időszakában már a támogatások feltételei közt is megjelenik.

A talajállapot részletes ismerete nélkül nincs hatékony tápanyag-utánpótlás. Azt pedig csak szakszerű, pontos mintavétellel előzhetjük meg, hogy sokkal több tápanyagot adagoljunk, mint amennyire szükség van, és ezzel kíméljük a pénztárcánkat és óvjuk a talajt. Szakszerűtlen mintavétel következtében a laborvizsgálatok sem tükrözik a talaj minőségét. Az ötévenkénti talajvizsgálat kötelező előírás, a túl- és alultrágyázás elkerülésre azonban érdemes azt sűríteni. Ahhoz, hogy használható eredményeket kapjunk, legalább 6 hetet kell várni az utolsó tápanyag-utánpótlás után a mintavétellel, és mindig tartsuk be az ajánlott mintavételi mélységet. A rácshálós helyett jobb a zónaalapú mintavételezés szabályait követni, hogy a talajfoltok figyelembevételével az átlagminta jobban közelítsen a valósághoz. A kertészeti kultúrákban különösen fontos a hiánytünetek időbeni észlelése, a laboratóriumi vizsgálatok ugyanakkor egy hónap alatt készülnek el, ezért a levélanalízishez kapcsolódó azonnali talajvizsgálatra van szükség. A hordozható talajszkenner kint a szántóföldön azonnal információt ad a talaj fizikai, kémiai tulajdonságairól, hallottuk.

Bár hazánk talajainak minősége jobb az EU-átlagánál, az ország területének 4/5-én tapasztalható valamilyen szélsőséges behatás, szikesedés, vagy erózió.

A talajok humusztartalma nemcsak a tápanyag-utánpótlást befolyásolja, hatással van a talaj vízbefogadó képességére, illetve a szélsőséges kémhatás ellensúlyozására is alkalmas. A talaj szervesanyag-tartalmáról is megbízható információkat szerezhetünk a Magyar Tudományos Akadémia dosoremi.hu weboldaláról. A humusztartalom fenntartására termesszünk a vetésforgóban legalább 3-4-féle növényt, csökkentsük a minimálisra a talajbolygatást, a művelési időpontokat a talajállapottól függően válasszuk meg, a tarlómaradványokat pedig hagyjuk a táblán, javasolták.

Érdemes talajszelvényt ásni, hogy megtudjuk, mi van a mélyben
Fotó: Rimóczi Irén

A talajok elsavanyodása leginkább a túlzott műtrágyázás következménye, de biológiai hatások, illetve az urbanizáció, iparosodás is hozzájárul. Egyértelmű jelei a tömörödött talajszerkezet, porosodás, cserepesedő talajfelszín, kedvezőtlen víz- és levegőgazdálkodás, csökkenő biológiai aktivitás, romló tápanyag-hasznosulás, valamint növekvő veszélye a vas- és alumínium toxikus fölhalmozódásának.

A savanyodást az okozza, hogy a kalcium fokozatosan eltűnik a talajból.

A helyreállításhoz meszezésre van szükség. Kijuttathatunk e célból mészkőőrleményt, valamint égetett meszet is. A meszezés látványos hatásai az erősebb növények, nagyobb hozam, emellett pedig a talajaggregátumok képződése is gyorsul, azaz élhetőbb lesz a talajszerkezet.

A meszezést is előzze meg laboratóriumi vizsgálat, ha ugyanis sok só van a talajban, a kijuttatott kalcium hatására tovább szikesedik.

Az egyszerű granulált mész előnye, hogy röpítőtárcsás szóróval kijuttatható, és nem porzik. Ha azonban nagyon alacsony a talaj kémhatása, jobb égetett meszet adagolni, mert abból könnyebben föltáródik a hatóanyag. Hátránya azonban, hogy porzik. Ügyeljünk, hogy a növények felületére ne kerüljön égetett mész, vízzel érintkezve ugyanis éget. Érdemes 3-5 centiméter mélyen bedolgozni. A meszezést a vetés előtt érdemes beiktatni, az ősszel kijuttatott meszet ugyanis a talajműveléssel leforgatjuk, így a kalcium még mélyebbre mosódik.

Miről árulkodik a talaj?
Fotó: Rimóczi Irén

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fiatalok szemléletmódja lehet a vállalatok jövője

Az alma materből kikerülő frissdiplomások agráriumban való elhelyezkedése nem kis kihívás elé állítják a fiatalokat. A cégek többsége elvárja a több éves szakmai tapasztalatot és idegennyelv-ismeretet, ugyanakkor a mai világ megköveteli az ifjúság új szemlélet- és gondolkodásmódját, amit a vállalatok a piaci versenyképességben tudnának kamatoztatni.

Május 17-ig van lehetőség az egységes kérelmek beadására

Az Agrárminisztérium ezúttal hívja fel minden érintett gazdálkodó figyelmét, hogy az egységes kérelmek elektronikus rögzítésére 2021. május 17-ig van lehetőség. Május elejére 1,6 millió hektár után közel 100 ezer termelő adta be az egységes kérelmét.

Irány az agrár! – A felsőoktatás szerepe az innovációban

A felsőoktatás innovációban betöltött szerepéről szervez online beszélgetést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, NAK TechLab programja keretében.

A mezőgazdaság versenyképességét is javíthatja a drónok használatának elterjedése

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alapító tagként részt vesz a Magyarországi Drón Koalícióban, amely május 4-én alakult meg. A drónok használata a mezőgazdaság versenyképességének növekedéséhez is hozzájárulhat, az új technológiák elterjesztését a NAK is segíti tagjai körében.

Értéktőzsde - Kötik a takarmánykukoricát

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában az április 23–29. közötti öt tőzsdenapon az ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica májusi jegyzése 74 000 forint/tonna (–1000 forint) volt.

Napraforgó tányérdeformációi és torzképződményei

Egyes évjáratokban visszatérő jelenség a napraforgótányér élettani eredetű deformációja, torzulása. A tányérvirágzat kaszat felőli oldalán megjelenő „tumorszerű” pikkelylevél-kinövések, a tányér hasadása, a hasadás közelében gyakran előforduló nyelvesvirág-tömörülés, stb.

Szőlőtermesztés - Trio-szemzés

Napjaink szőlőtermesztése jelentősen változik, a mennyiségit minőségi szemlélet váltja fel. A fajták megválasztásában gazdasági tényezők, a technikai fejlődés és a gyakran szélsőségekben is megnyilvánuló klímaváltozás játszik fontos szerepet.

Kísérletezzünk új ágyástípusokkal!

A tavasz a természet megújulásának időszaka, amikor mi is nyitottabbak vagyunk az újításokra. Ebben a részben néhány olyan ökológiai szemléletű ágyást mutatunk be, amivel megreformálhatjuk az eddig megszokott termesztési eljárásainkat, adott esetben növelhetjük a terméshozamot is a lassan megszokottnak mondható időjárási viszontagságok közepette.

Támadnak a gyümölcsösök kártevői - ideje védekezni ellenük

A mandula, a barack, a cseresznye és a szilva már elvirágzott. Az almafák most bontották ki szirmaikat, ám e pompás látvány se feledtetheti, hogy ez idő tájt kezdődik a poloskaszagú darázs fajok és a gyümölcsmolyok első nemzedékének rajzása. Ideje nyakon csípni őket, mielőtt jelentős károkat okoznak a kiskertekben, és tönkreteszik még azt a gyümölcsöt is, amelyeket megkíméltek a tavaszi fagyok.

Sikeres szakmai konzultáció az agrártámogatások zöld előírásairól

Eredményes volt a harminc mezőgazdasági szakmai szervezet, környezetvédelmi társadalmi szervezet, valamint egyetem és kutatóintézet bevonásával lezajlott, 2023 utáni időszakban működtetni tervezett területalapú agrártámogatási rendszer környezet- és klímavédelmi előírásairól lefolytatott szakmai konzultáció - jelentette be Feldman Zsolt.