Back to top

Azt is tudni kell, mi van a mélyben

Amíg a talajképződés rendkívül lassú folyamat, a talaj szerkezetét, termőképességét, vízháztartását, összetételét viszonylag rövid idő alatt leronthatja a szakszerűtlen művelés, tápanyag-gazdálkodás, hívták fel a figyelmet Mezőfalván. A NAKAkadémia idei rendezvényén elsősorban a tápanyagok hasznosulásának feltételeire fókuszáltak az előadók.

A talaj védelme a gazdálkodók jól felfogott érdeke, és a közös agrárpolitika következő időszakában már a támogatások feltételei közt is megjelenik.

A talajállapot részletes ismerete nélkül nincs hatékony tápanyag-utánpótlás. Azt pedig csak szakszerű, pontos mintavétellel előzhetjük meg, hogy sokkal több tápanyagot adagoljunk, mint amennyire szükség van, és ezzel kíméljük a pénztárcánkat és óvjuk a talajt. Szakszerűtlen mintavétel következtében a laborvizsgálatok sem tükrözik a talaj minőségét. Az ötévenkénti talajvizsgálat kötelező előírás, a túl- és alultrágyázás elkerülésre azonban érdemes azt sűríteni. Ahhoz, hogy használható eredményeket kapjunk, legalább 6 hetet kell várni az utolsó tápanyag-utánpótlás után a mintavétellel, és mindig tartsuk be az ajánlott mintavételi mélységet. A rácshálós helyett jobb a zónaalapú mintavételezés szabályait követni, hogy a talajfoltok figyelembevételével az átlagminta jobban közelítsen a valósághoz. A kertészeti kultúrákban különösen fontos a hiánytünetek időbeni észlelése, a laboratóriumi vizsgálatok ugyanakkor egy hónap alatt készülnek el, ezért a levélanalízishez kapcsolódó azonnali talajvizsgálatra van szükség. A hordozható talajszkenner kint a szántóföldön azonnal információt ad a talaj fizikai, kémiai tulajdonságairól, hallottuk.

Bár hazánk talajainak minősége jobb az EU-átlagánál, az ország területének 4/5-én tapasztalható valamilyen szélsőséges behatás, szikesedés, vagy erózió.

A talajok humusztartalma nemcsak a tápanyag-utánpótlást befolyásolja, hatással van a talaj vízbefogadó képességére, illetve a szélsőséges kémhatás ellensúlyozására is alkalmas. A talaj szervesanyag-tartalmáról is megbízható információkat szerezhetünk a Magyar Tudományos Akadémia dosoremi.hu weboldaláról. A humusztartalom fenntartására termesszünk a vetésforgóban legalább 3-4-féle növényt, csökkentsük a minimálisra a talajbolygatást, a művelési időpontokat a talajállapottól függően válasszuk meg, a tarlómaradványokat pedig hagyjuk a táblán, javasolták.

Érdemes talajszelvényt ásni, hogy megtudjuk, mi van a mélyben
Fotó: Rimóczi Irén

A talajok elsavanyodása leginkább a túlzott műtrágyázás következménye, de biológiai hatások, illetve az urbanizáció, iparosodás is hozzájárul. Egyértelmű jelei a tömörödött talajszerkezet, porosodás, cserepesedő talajfelszín, kedvezőtlen víz- és levegőgazdálkodás, csökkenő biológiai aktivitás, romló tápanyag-hasznosulás, valamint növekvő veszélye a vas- és alumínium toxikus fölhalmozódásának.

A savanyodást az okozza, hogy a kalcium fokozatosan eltűnik a talajból.

A helyreállításhoz meszezésre van szükség. Kijuttathatunk e célból mészkőőrleményt, valamint égetett meszet is. A meszezés látványos hatásai az erősebb növények, nagyobb hozam, emellett pedig a talajaggregátumok képződése is gyorsul, azaz élhetőbb lesz a talajszerkezet.

A meszezést is előzze meg laboratóriumi vizsgálat, ha ugyanis sok só van a talajban, a kijuttatott kalcium hatására tovább szikesedik.

Az egyszerű granulált mész előnye, hogy röpítőtárcsás szóróval kijuttatható, és nem porzik. Ha azonban nagyon alacsony a talaj kémhatása, jobb égetett meszet adagolni, mert abból könnyebben föltáródik a hatóanyag. Hátránya azonban, hogy porzik. Ügyeljünk, hogy a növények felületére ne kerüljön égetett mész, vízzel érintkezve ugyanis éget. Érdemes 3-5 centiméter mélyen bedolgozni. A meszezést a vetés előtt érdemes beiktatni, az ősszel kijuttatott meszet ugyanis a talajműveléssel leforgatjuk, így a kalcium még mélyebbre mosódik.

Miről árulkodik a talaj?
Fotó: Rimóczi Irén

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A klímavészhelyzet kertjei

Tervezői munkám, kertészkedésem közben szerzett tapasztalataim, a szakmai továbbképzések és beszélgetések lassacskán meggyőztek arról, hogy klímavészhelyzet küszöbén állunk. Nem mondhatom, hogy lelkileg könnyű volt szembesülni a probléma súlyával, hiszen vélhetően az emberiség eddigi legnagyobb próbatétele vár ránk, de örülök, hogy megtörtént, hiszen felismerés nélkül nincs cselekvés.

Átalakuló választék a faiskolákban

A Német Faiskolák Szövetségének jelzése szerint hiány tapasztalható a piacon néhány lombos fafajtából.

Örökzöldek díszfaiskolai termesztése

Az őshonos hazai flóra viszonylag szegény tű- és lomblevelű örökzöldekben, miközben az egész évben díszítő fajok iránt nagy a fogyasztói igény. Ahhoz azonban, hogy ezek a gyakran különleges kinézetű növények a kertek tartós díszei legyenek, a beültetendő terület adottságainak megfelelő fajtákat kell választani.

Káposztából „gyógy feles”

A földkerekség egyik legelismertebb zöldsége mégis gyakran mellőzött és alábecsült, pedig számos gyógyhatása is van: nyersen és fermentálva is. Külsőleg is használható… Az ókori görögök különösen jól értettek a nemesítéshez, ezért nekik köszönhető a jelenlegi fajták őseinek kifejlesztése. Végül a mai fejes káposzta a VIII-IX. században, a vörös viszont csak a XII. században jelent meg.

Függőleges kertek Indiában

Hosszú ideje nagy kihívás, hogy kielégítsék India robbanásszerűen gyarapodó lakosságának élelmiszerigényét. Egyik lehetséges megoldás lehet erre a függőleges (vertikális) farmok létrehozása.

Kevesebb burgonyára lesz szükség a jövőben?

Korlátozni kell a feldolgozásra szánt burgonya termesztési területét a jövőben, vagy új piacokat kell keresni az EU Copa-Cogeca szervezetének szakértői szerint.

Nyilatkozatban foglaltak állást az új közös agrárpolitikáról közép-kelet-európai agrárszervezetek

A visegrádi országok agrárkamarái – köztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara –, a Cseh Mezőgazdasági Szövetség, valamint a Román Szövetség a Mezőgazdaságért és az Együttműködésért közös nyilatkozatban fogalmazták meg az új Közös Agrárpolitikával kapcsolatos elvárásaikat, javaslataikat.

Ellenőrzi a Nébih a biomassza-termelőket

2020 szeptemberétől folyamatosan ellenőrzi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a termesztett biomasszára vonatkozóan kiállított igazolásokat. A célirányos vizsgálatok során – a Magyar Államkincstár által szolgáltatott adatokat alapul véve – a biomassza igazolások adattartalmának megfelelőségét és valóságtartalmát egyaránt vizsgálják a hivatal szakemberei.

Nitrátválságtól a foszfátválságig?

Az EU nitrátokról szóló irányelvének célja a vízbe szivárgó nitrátok csökkentése a vízszennyezés megelőzése érdekében. Ez a széles körben elfogadott szabályozás segíti az olyan veszélyeztetett növényfajok védelmét, amelyek a talajban és a vízben található magas nitrát szint miatt károsodnának.

Szalmán érlelt gyümölcsök - mediterrán különlegességek

A szalmabor itthon is ismert, főként olasz és spanyol borkülönlegesség, viszont a pár éve földrajzi eredetvédelmet nyert Melannurca Campana almáról kevesen hallhattak. Mindkét termék jellegzetessége, hogy a leszedett szőlőt, illetve almát szalmaágyon vagy más tiszta anyagon kiterítve tovább érlelik.