Back to top

Azt is tudni kell, mi van a mélyben

Amíg a talajképződés rendkívül lassú folyamat, a talaj szerkezetét, termőképességét, vízháztartását, összetételét viszonylag rövid idő alatt leronthatja a szakszerűtlen művelés, tápanyag-gazdálkodás, hívták fel a figyelmet Mezőfalván. A NAKAkadémia idei rendezvényén elsősorban a tápanyagok hasznosulásának feltételeire fókuszáltak az előadók.

A talaj védelme a gazdálkodók jól felfogott érdeke, és a közös agrárpolitika következő időszakában már a támogatások feltételei közt is megjelenik.

A talajállapot részletes ismerete nélkül nincs hatékony tápanyag-utánpótlás. Azt pedig csak szakszerű, pontos mintavétellel előzhetjük meg, hogy sokkal több tápanyagot adagoljunk, mint amennyire szükség van, és ezzel kíméljük a pénztárcánkat és óvjuk a talajt. Szakszerűtlen mintavétel következtében a laborvizsgálatok sem tükrözik a talaj minőségét. Az ötévenkénti talajvizsgálat kötelező előírás, a túl- és alultrágyázás elkerülésre azonban érdemes azt sűríteni. Ahhoz, hogy használható eredményeket kapjunk, legalább 6 hetet kell várni az utolsó tápanyag-utánpótlás után a mintavétellel, és mindig tartsuk be az ajánlott mintavételi mélységet. A rácshálós helyett jobb a zónaalapú mintavételezés szabályait követni, hogy a talajfoltok figyelembevételével az átlagminta jobban közelítsen a valósághoz. A kertészeti kultúrákban különösen fontos a hiánytünetek időbeni észlelése, a laboratóriumi vizsgálatok ugyanakkor egy hónap alatt készülnek el, ezért a levélanalízishez kapcsolódó azonnali talajvizsgálatra van szükség. A hordozható talajszkenner kint a szántóföldön azonnal információt ad a talaj fizikai, kémiai tulajdonságairól, hallottuk.

Bár hazánk talajainak minősége jobb az EU-átlagánál, az ország területének 4/5-én tapasztalható valamilyen szélsőséges behatás, szikesedés, vagy erózió.

A talajok humusztartalma nemcsak a tápanyag-utánpótlást befolyásolja, hatással van a talaj vízbefogadó képességére, illetve a szélsőséges kémhatás ellensúlyozására is alkalmas. A talaj szervesanyag-tartalmáról is megbízható információkat szerezhetünk a Magyar Tudományos Akadémia dosoremi.hu weboldaláról. A humusztartalom fenntartására termesszünk a vetésforgóban legalább 3-4-féle növényt, csökkentsük a minimálisra a talajbolygatást, a művelési időpontokat a talajállapottól függően válasszuk meg, a tarlómaradványokat pedig hagyjuk a táblán, javasolták.

talajszelveny.jpg

Érdemes talajszelvényt ásni, hogy megtudjuk, mi van a mélyben
Fotó: Rimóczi Irén

A talajok elsavanyodása leginkább a túlzott műtrágyázás következménye, de biológiai hatások, illetve az urbanizáció, iparosodás is hozzájárul. Egyértelmű jelei a tömörödött talajszerkezet, porosodás, cserepesedő talajfelszín, kedvezőtlen víz- és levegőgazdálkodás, csökkenő biológiai aktivitás, romló tápanyag-hasznosulás, valamint növekvő veszélye a vas- és alumínium toxikus fölhalmozódásának.

A savanyodást az okozza, hogy a kalcium fokozatosan eltűnik a talajból.

A helyreállításhoz meszezésre van szükség. Kijuttathatunk e célból mészkőőrleményt, valamint égetett meszet is. A meszezés látványos hatásai az erősebb növények, nagyobb hozam, emellett pedig a talajaggregátumok képződése is gyorsul, azaz élhetőbb lesz a talajszerkezet.

A meszezést is előzze meg laboratóriumi vizsgálat, ha ugyanis sok só van a talajban, a kijuttatott kalcium hatására tovább szikesedik.

Az egyszerű granulált mész előnye, hogy röpítőtárcsás szóróval kijuttatható, és nem porzik. Ha azonban nagyon alacsony a talaj kémhatása, jobb égetett meszet adagolni, mert abból könnyebben föltáródik a hatóanyag. Hátránya azonban, hogy porzik. Ügyeljünk, hogy a növények felületére ne kerüljön égetett mész, vízzel érintkezve ugyanis éget. Érdemes 3-5 centiméter mélyen bedolgozni. A meszezést a vetés előtt érdemes beiktatni, az ősszel kijuttatott meszet ugyanis a talajműveléssel leforgatjuk, így a kalcium még mélyebbre mosódik.

dsc09101.jpg

Miről árulkodik a talaj?
Fotó: Rimóczi Irén

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növénynemesítés jó üzlet

Minden termékcsoportban nettó növekedést ért el a KWS, a világ egyik vezető növénynemesítő vállalata. A napokban nyilvánosságra hozott éves pénzügyi jelentés szerint 2018/19-ben a vállalat éves nettó jövedelme elérte a 104 millió eurót.

Itt vetőmag, ott zöldtrágya

A Multi Mag Debrecen Kft. exportcélú vetőmag termeltetésével foglalkozik. Az éves árbevételük körülbelül 1 milliárd forint, de ez évről évre változik. Pál Kutas Ferenc, a cég ügyvezető igazgatója elmondta, forgalmuk attól függ, hogy az adott esztendőben mekkora igénnyel jelentkeznek a vevők.

„Aggasztóan” fogynak a rovarok és a pókok Németországban

Egyre csökken a rovarok és pókok száma a németországi erdőkben és füves területeken – állítják kutatók, akik szerint az intenzív mezőgazdasági termelés a felelős az „aggasztó” mutatókért.

Véget ért a szezon, de nem múlt el nyomtalanul - Növényvédelmi előrejelzés

Kezdjük meg a fölkészülést a jövő évi növényvédelemre, ehhez pedig legelőször is mérjük fel, hányadán állunk a károsítókkal. Az őszi betakarítás kiváló lehetőség, hogy megismerjük, mennyire fertőzött a terület talajlakó kártevőkkel, a metszés előtti átvizsgálás során pedig gyorsan kiderül, hogy mennyire fertőzöttek a fák.

Nagy István: a méztermelés a jövőnket jelenti

A „mézes reggeli” programot 2007-ben indították el Szlovéniában, hogy felhívják a gyerekek figyelmét a mézfogyasztás fontosságára. Magyarország 2014-ben csatlakozott a kezdeményezéshez, melynek mostanra már ezernél is több hazai iskola ad otthont. Így történt ez a tolna megyei Tamásiban is, ahol a programot a „Legyen minden nap mézes nap” mézfogyasztás-ösztönző kampány részeként tartották meg.

Dokumentumfilm mutatja be a Janka Tanya autista fiataljait

A Hosszú út című film a tótvázsonyi segítő közösségben élő sérült fiatalok mindennapjairól készült, a társadalmi beilleszkedés bátorító példájáról szól. A dokumentumfilm létrejöttét a SPAR támogatása tette lehetővé.

A baktériumoknak és a gombáknak köszönhetjük, hogy a Föld nem Mars

Mint egy precíz óramű, úgy dolgoznak össze a földben élő mikroszkopikus szervezetek. Pontos és szervezett együttműködésük nélkül sem tisztára szűrt ivóvizünk, sem életet adó talajunk nem lenne, vagyis gyakorlatilag nekik köszönhetjük, hogy nálunk nem olyan a táj, mint a Marson – mutattak rá svájci kutatók.

Fenntartható "okosvárosok" - Országfásításról, városi zöldfelületi rendszerekről az Agrárakadémián

Mi a szerepük a városkörnyéki zárt erdőségeknek a települések klímájának javításában? Miben segítik a szakképzett favizsgálók és faápolók a települések értékes fáinak megóvását? Milyenek a fenntartható, „okosvárosok"? Ezekről a kérdésekről folytattak eszmecserét a szakemberek a Magyar Mezőgazdaság Kft. által a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusán rendezett Agrárakadémián.

Gyerekrajzokon a családok kedvenc zöldségei

Idén is nagy sikernek örvendett a Bonduelle óvodásokat és általános iskolásokat megszólító, "A család kedvenc zöldségei" címmel meghirdetett rajzversenye. A díjátadó ünnepséget a Nagykőrösi Arany János Kulturális Központ dísztermében rendezték.

A növények is pánikba esnek az esőtől

Esőtől áztatva, napfényben és széndioxidban „úszva” – azt gondolnánk, hogy ez álmai netovábbja minden növénynek. Egy új tanulmány szerint azonban meglepően komplex a reakciójuk az esőre.