0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Azt is tudni kell, mi van a mélyben

Amíg a talajképződés rendkívül lassú folyamat, a talaj szerkezetét, termőképességét, vízháztartását, összetételét viszonylag rövid idő alatt leronthatja a szakszerűtlen művelés, tápanyag-gazdálkodás, hívták fel a figyelmet Mezőfalván. A NAKAkadémia idei rendezvényén elsősorban a tápanyagok hasznosulásának feltételeire fókuszáltak az előadók.

A talaj védelme a gazdálkodók jól felfogott érdeke, és a közös agrárpolitika következő időszakában már a támogatások feltételei közt is megjelenik.

A talajállapot részletes ismerete nélkül nincs hatékony tápanyag-utánpótlás. Azt pedig csak szakszerű, pontos mintavétellel előzhetjük meg, hogy sokkal több tápanyagot adagoljunk, mint amennyire szükség van, és ezzel kíméljük a pénztárcánkat és óvjuk a talajt. Szakszerűtlen mintavétel következtében a laborvizsgálatok sem tükrözik a talaj minőségét. Az ötévenkénti talajvizsgálat kötelező előírás, a túl- és alultrágyázás elkerülésre azonban érdemes azt sűríteni. Ahhoz, hogy használható eredményeket kapjunk, legalább 6 hetet kell várni az utolsó tápanyag-utánpótlás után a mintavétellel, és mindig tartsuk be az ajánlott mintavételi mélységet. A rácshálós helyett jobb a zónaalapú mintavételezés szabályait követni, hogy a talajfoltok figyelembevételével az átlagminta jobban közelítsen a valósághoz. A kertészeti kultúrákban különösen fontos a hiánytünetek időbeni észlelése, a laboratóriumi vizsgálatok ugyanakkor egy hónap alatt készülnek el, ezért a levélanalízishez kapcsolódó azonnali talajvizsgálatra van szükség. A hordozható talajszkenner kint a szántóföldön azonnal információt ad a talaj fizikai, kémiai tulajdonságairól, hallottuk.

Bár hazánk talajainak minősége jobb az EU-átlagánál, az ország területének 4/5-én tapasztalható valamilyen szélsőséges behatás, szikesedés, vagy erózió.

A talajok humusztartalma nemcsak a tápanyag-utánpótlást befolyásolja, hatással van a talaj vízbefogadó képességére, illetve a szélsőséges kémhatás ellensúlyozására is alkalmas. A talaj szervesanyag-tartalmáról is megbízható információkat szerezhetünk a Magyar Tudományos Akadémia dosoremi.hu weboldaláról. A humusztartalom fenntartására termesszünk a vetésforgóban legalább 3-4-féle növényt, csökkentsük a minimálisra a talajbolygatást, a művelési időpontokat a talajállapottól függően válasszuk meg, a tarlómaradványokat pedig hagyjuk a táblán, javasolták.

A talajok elsavanyodása leginkább a túlzott műtrágyázás következménye, de biológiai hatások, illetve az urbanizáció, iparosodás is hozzájárul. Egyértelmű jelei a tömörödött talajszerkezet, porosodás, cserepesedő talajfelszín, kedvezőtlen víz- és levegőgazdálkodás, csökkenő biológiai aktivitás, romló tápanyag-hasznosulás, valamint növekvő veszélye a vas- és alumínium toxikus fölhalmozódásának.

A savanyodást az okozza, hogy a kalcium fokozatosan eltűnik a talajból.

A helyreállításhoz meszezésre van szükség. Kijuttathatunk e célból mészkőőrleményt, valamint égetett meszet is. A meszezés látványos hatásai az erősebb növények, nagyobb hozam, emellett pedig a talajaggregátumok képződése is gyorsul, azaz élhetőbb lesz a talajszerkezet.

A meszezést is előzze meg laboratóriumi vizsgálat, ha ugyanis sok só van a talajban, a kijuttatott kalcium hatására tovább szikesedik.

Az egyszerű granulált mész előnye, hogy röpítőtárcsás szóróval kijuttatható, és nem porzik. Ha azonban nagyon alacsony a talaj kémhatása, jobb égetett meszet adagolni, mert abból könnyebben föltáródik a hatóanyag. Hátránya azonban, hogy porzik. Ügyeljünk, hogy a növények felületére ne kerüljön égetett mész, vízzel érintkezve ugyanis éget. Érdemes 3-5 centiméter mélyen bedolgozni. A meszezést a vetés előtt érdemes beiktatni, az ősszel kijuttatott meszet ugyanis a talajműveléssel leforgatjuk, így a kalcium még mélyebbre mosódik.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu