Back to top

Gyakori kérdések a ló „forgalmi engedélyéről”

Azt gondolhatnánk, hogy a lóútlevél bevezetése után több mint tíz évvel erről az okmányról már nem szükséges beszélnünk. Gondolhatnánk, hogy mindenki, aki ma lovat tart, tökéletesen tisztában van azzal, mi is ez, mikor és miért kell kiváltani, mi a teendő vele, ha a lovat eladjuk, vagy ha a ló elhullik.

Illetve mi van akkor, ha egy eladásra kínált lóhoz az eladó nem tud lóútlevelet adni… Nos, sajnos ezek a kérdések még ma is gyakran elhangzanak, ezért lehet, hogy nem felesleges a témáról ejteni néhány szót.

Mikor van szükség a lóútlevélre?

Először is – az útlevél szó szokásos magyar jelentésétől eltérően – a lóútlevélre nem akkor van szükség, ha a ló külföldre utazik, hanem mindig, akkor is, ha ki sem lép a portáról, ahol született! Ez a dokumentum egy valójában több funkciós okmány, de elsősorban élelmiszerbiztonsági feladatot szántak neki megalkotói.

Ebbe kell bejegyezni minden olyan állatorvosi kezelést, vakcinázást, vérvizsgálati eredményt, ami a lóval élete során történik,

mégpedig elsősorban annak érdekében, hogy élete végén eldönthető legyen, hogy kerülhet-e emberi fogyasztásra. Lehet, hogy ez valahol bizarrul hangzik, de így van. Ezért van az, hogy mindazon lovak, amelyek egyéves koruk után kapják meg a lóútlevelet, azok csak „másodlatot” kapnak, amivel viszont emberi fogyasztásra nem lehet értékesíteni őket, 15 év múltával sem! Ezenkívül természetesen további funkciókkal is felruházták a lóútlevelet mint a ló egyedi azonosító okmányát: jelöli a ló valamely törzskönyvbe/fajtába való tartozását, tartalmazza a ló származását, lehetőség van tenyésztési és sportinformációk, eredmények bejegyzésére, és nem utolsó sorban a tulajdonos-nyilvántartás és tulajdonjog-igazolás alapbizonylata.

Mikor kell kiváltani?

A csikó születési évében de­cember 31-ig vagy hathónapos koráig, a későbbi időpontot figyelembe véve.

Azaz egy áprilisi csikónak születési évének utolsó napjáig, míg egy december 10-én született csikónak a következő év június 10-ig kell útlevelet kapnia.

Ezenkívül előírás, hogy a nyilvántartásba vételt olyankor kell elvégeztetni, amikor a csikó még az anyja alatt van. Ha viszont már elkerült az anyjától, vagy „kifutott az időből”, akkor csak DNS alapú származásellenőrzés után vehető nyilvántartásba ismert származással.

Kitől kell megrendelni?

Hazánkban jelenleg több szervezet is kiállít ilyen okmányt. A legtöbb esetben a megyei lótenyésztési felügyelőkhöz célszerű fordulni, mert nagyon sok fajta és a fajtába nem sorolható, de fedeztetési jeggyel rendelkező, illetve a fedeztetési jeggyel nem rendelkező (ismeretlen származású) csikó jelölését is el tudják végezni a különböző fajtatenyésztő-egyesületek és a NÉBIH megbízása alapján. (Elérhetőségük megtalálható a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége honlapján: www.mlosz.hu). Vannak fajták, pl. a magyar sportló, mely esetében a tenyésztőegyesület maga végzi a jelölést és az útlevél kiadását, ezért pl. magyar sportló fajtájú csikók esetében a tenyésztőegyesülethez kell fordulni.

Hasonló a helyzet a versenylófajták, vagyis az angol telivér és az ügető esetében is. Ezen tenyésztőszervezetek elérhetősége szintén megtalálható az MLOSZ honlapján!

Mi a teendő, ha a lovat eladjuk?

Ebben az esetben az útlevelet természetesen oda kell adni a vevőnek a ló átadás-átvételével egyidejűleg. Az útlevél hátulsó borítójában található a sárga színű tulajdonosi betétlap. Ezt az eladáskor értelemszerűen ki kell tölteni, eladónak, vevőnek, tanúknak alá kell írni, és a vevőnek az útlevelet és a sárga betétlapot együtt be kell küldenie az útlevelet kibocsátó szervhez tulajdonosátírásra. Ilyenkor az útlevél megfelelő oldalára bejegyzik az új tulajdonost, tesznek bele egy másik sárga tulajdonosi betétlapot, és utánvéttel visszaküldik az új tulajdonosnak. (Az átírás költsége szinte jelképes, nem szabad ezen spórolni, mert nagyon sok bosszúságot tudnak okozni az át nem íratott lóútlevelek!)

Mi a teendő elhullás esetén?

Ha a ló elhullik, akkor is vissza kell küldeni az útlevelét a kibocsájtó szervnek azzal, hogy kérjük a ló fogyatékolását a nyilvántartásból. Ennek költsége nincs, de elmulasztása okozhat kellemetlenséget! Ez a kötelezettség természetesen érvényes a vágóhidakra is, vagyis a levágott lovak útlevelét a vágóhíd küldi vissza a kibocsájtónak.

Mi van akkor, ha az eladásra kínált lóval nem adnak útlevelet?

Röviden: baj! Meg kellene már tanulni mindenkinek, aki lovat elad és vesz, hogy a lóútlevél a lónak a „forgalmi engedélye”. Ahogyan senkinek eszébe nem jut egy autót megvásárolni forgalmi engedély és törzskönyv nélkül, úgy lovat sem szabad megvenni útlevél és a sárga betétlap nélkül! Ha nincs lóútlevele a lónak, akkor több lehetőség van, de egyik sem jó…

1) A ló jelöletlen, vagy jelölt ugyan, de nem váltottak rá útlevelet. Vigyázat! Minden olyan lónak, amelyik mikrochippel van jelölve, lenni kell útlevelének!

Idősebb, bélyegzéssel jelölt ló esetében előfordulhat, hogy nem váltottak ki rá még útlevelet, de amióta a lovak legnagyobb része mikrochippel van jelölve, azóta az útlevél igénylése és a jelölés, nyilvántartásba vétel egyidejűleg történik, egy „eseményt” jelent. Így azt nem szabad elhinni, hogy „be van ez chipelve, csak még nincs útlevele”. (Illetve egy esetben fordulhat ez elő, ha a chipelést nem a lótenyésztési felügyelő, hanem állatorvos végezte el, és a tulajdonos nem fejezte be a folyamatot, vagyis nem hívta ki a lótenyésztési felügyelőt a lovat nyilvántartásba vétetni, és a ló útlevelét megigényelni.)

2) A lónak van útlevele, csak éppen már régen nem az „igazi” lóval utazik együtt, hanem egy másik, vélhetően hasonló színű lovat értékesítettek vele… Ez macerás helyzet, mert ilyenkor a felügyelő beazonosítja a lovat, majd a másodlatútlevél kiváltásához (ami duplája az első útlevél árának!) be kell szerezni az utolsó bejegyzett tulajdonostól a lemondó nyilatkozatot, melyben hozzájárul, hogy az új tulajdonos másodlatútlevelet váltson a lóra.

3) A lónak valóban elveszett, megsemmisült az útlevele. Az eljárás ugyanaz, mint a második esetben, csupán annyival jobb a helyzet, hogy jelen esetben az eredeti, első útlevél és a hozzá „csatolt” „hamis” ló nem fog találkozni (versenyen, fedeztetéskor stb.) az „igazi” lóval és a másodlatútlevéllel. A „majd küldöm az útlevelet, csak a másik kocsiban maradt” típusú mondatokat erős kétkedéssel célszerű fogadni! Egy ló (általában) elég értékes ahhoz, hogy vásárláskor meggyőződjünk egyedi azonosítójáról (bélyegzés vagy mikrochip), azt is és a ló színét, jegyeit vessük össze az útlevélben található adatokkal, és ne feledkezzünk meg a sárga tulajdonosi betétlap szabályos kitöltéséről sem!

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A pórul járt méhcsempész

12 méhcsaládot próbált meg Svájcba másodszor is bevinni személyautójában egy férfi. Miután nem vetette magát alá a vámvizsgálatnak és gyorsan továbbhajtott, a svájci vámosok kisebb autós üldözésbe kezdtek.

Dióhéjban a veszélyes állatok tartásáról

A veszélyesnek minősülő állatok tartásának témaköre meglehetősen kényes terület. A ritkán – 5-10 évente – előforduló, valós problémát okozó esetekre a törvényalkotóknak természetesen reagálnia kellett, ám azt is el kell ismerni, hogy a régebben napvilágot látott szabályok némelyike betarthatatlan volt. 2015-ben átdolgozták a veszélyes állatok tartásával foglalkozó törvényt...

Ne hagyj az autóban! – matricakampány újratöltve

Újra matricakampánnyal próbálja felhívni a Nébih az emberek figyelmét arra, hogy a hőségben ne hagyják gyermekeiket és házi kedvencüket az autóban. A napon ugyanis percek alatt felforrósodik az autó belseje, és az emberi felelőtlenségnek súlyos egészségkárosodás, rosszabb esetben halál is lehet a következménye.

A tollazat az egészség tükre: húsgalambjaink vedlése

Vedlésen azt a folyamatot értjük, amikor a galambok régi tollaikat eldobják, újakra cserélik ki, és a folyamat során a test védőtakarója megújul. A tollak saját maguktól nem tudnak megújulni, az új tollakat a szervezetnek kell kitermelnie.

Nóniuszok nyergében járják az országot lovasrendőreink

Sok helyütt és sokféle helyzetben kell bizonyítaniuk a magyar lovasrendőröknek, akik a mezőhegyesi tenyésztésű lovaikban találták meg azokat a tulajdonságokat, amelyeket hosszú éveken át kerestek. Állományuk többsége nóniuszokból áll, ugyanakkor mezőhegyesi sportlovakkal is rendelkeznek; előbbi fajta a külföldi rendőrségek körében is egyre népszerűbb.

Libatartó javára döntött a bíróság

Egy libatartónál kimúlt az integrátor által felnevelésre kihelyezett szárnyasok egyhatoda. A libatartó kártérítést követelt, de az általa számolt összeghez képest csak elenyésző kártérítéshez jutott.

Kezdő galambászok ideális fajtája: a bácskai hosszúcsőrű keringő

A 2004 tavaszán meghozott országgyűlési határozat a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar galambfajták közé sorolta be a bácskai hosszúcsőrű keringő fajtát. A „hosszúcsőrű” megjelölés azért figyelemreméltó, mert a korábbi évtizedekben a fajtát egyszerűen bácskai keringőként írták le.

Jó háziállat lehet egy sünből?

Sokan imádják ezeket a kis tüskés állatokat, és szívesen tartanák őket háziállatként. A legelső kérdés, amit tisztázni kell, törvényes-e sünit tartani? A másik pedig, hogy egyáltalán jó háziállat válik-e belőle?

Ősi lófajtát őriznek az ország északi szegletében

A hucul fajta legnagyobb magyarországi állományának az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területei szolgálnak otthonául. A jósvafői ménesben zajló tenyésztés fő faladatai közé tartozik a génmegőrzés, a hagyományok ápolása, valamint a sportcélú lóelőállítás is.

Egy aprócska teknős Amerikából

Egy Észak-Amerikából származó teknősfajt, a mi mocsári teknősünk közeli rokonát egyre többen szaporítják Európában – a pettyes víziteknőst. E tetszetős állatok mérete jóval kisebb az előbbinél, átlagosan 8-12 cm-es páncélhosszt érnek el. Ennek köszönhetően igényes elhelyezésük is jóval könnyebb, mint a mozgékonyabb, nagyobb fajoké.