Back to top

Az édesharmat

Az édesharmatot a szipókások rendjébe tartozó levéltetvek, pajzstetvek, levélbolhák, kabócák állítják elő a növények nedvéből. A fel nem használt nedű édes cseppként kerül a fák törzsére, leveleire. Ezeket az édes cseppeket találják meg, gyűjtik össze a méhek, ebből készül a harmatméz.

Nagy kihívás-e a harmatméz?! Mert Földanya küldte, fák rejtette meleget, szeretni tudó édességet - de nem azok szerelmi mámora árasztja ki! A harmatméz nem virágkelyhekből tör föl, közhírré tenni társkereső vágyakat. Tudatlanságból születik, vagy védtelenségből? Vagy egyszerűen, csak egyfajta alázat, adakozás?

Hiszen a mézharmat lehet a tavaszi rügyfakadást kísérő túlnyomás terméke, vagy sérülések tehetetlensége, míg a gyanta a nedveket visszafogja. De lehet létért való küzdelem, kaland, kihívás!

Mintha apró rovarok, kik a méhekkel szemben elvesztették a virágkelyhekben rejtett nektárhoz férés csatáját, igyekeznének „úgyis megmutatni”, hogy ők is „hozzáférnek” a fák nedveihez.

Ki tudja létrejöttének mély motivációit? Marad földig hajló csodálatom, hogy jóból vagy kínosból egyaránt születhetnek nagyszerű dolgok. Sérült kagylók igazgyönggyé kristályosodott fájdalma. Valami ilyen a harmatméz is. Nevének harmat szava hordozza értékét, de eredetét nem.

Ezt az édesharmatot a szipókások rendjébe tartozó levéltetvek, pajzstetvek, levélbolhák, kabócák állítják elő a növények nedvéből, melyet szúrószívó szájszervükkel szippantanak ki.

Egy részét elfogyasztják, mint táplálékot, a többi pedig átalakítva távozik a szervezetükből.

Ezeknek a rovaroknak, mivel alig mozognak, a fákhoz tapadtan élik le életük, energiahordozókra (cukrokra) alig van szükségük. Fehérjékért szívják a fák nedveit, ami viszont éppen cukrokban gazdagabb, és alig hordoz mintegy 5 százaléknyi fehérjét. Így ezek a rovarok óriási mennyiségű nedv kiszívására kényszerülnek, hogy fehérjeszükségleteiket kielégítsék. A fel nem használt nedű édes cseppként kerül a fák törzsére, leveleire.

Ezeket az édes cseppeket találják meg, gyűjtik össze a méhek, ebből készül a harmatméz.

Méhészeti szempontból csak a rovarok által átalakított édesharmatnak van jelentősége, melynek minőségét két tényező befolyásolja. Egyrészt maga a növény, másrészt pedig a rovar. Egyazon növényen többféle édesharmat is megjelenhet, attól függően, hogy milyen rovar készítette azt. Elsősorban a cukorösszetételben tapasztalható eltérés. Édesharmat nagyon sokféle növényen jelentkezhet, például fenyőn, hárson, fűzön, tölgyön, bükkön, égeren, juharon, gyümölcsfákon, gesztenyén, mogyorón, rózsán, nádon. Az édesharmat-termelő rovarok elszaporodásával nő az előállított édesharmat mennyisége.

A rovarok szaporodásának egyik legfontosabb befolyásoló tényezője az időjárás. A sok csapadék és a hűvösebb időjárás kisebb populációt eredményez, így nagyobb édesharmat-hozam akkor várható, ha a meleg, száraz őszt enyhe tél követi és a tavasz korán érkezik, nagy mennyiségű csapadékkal.

A méhek a reggeli és az esti órákban gyűjtik, melynek az az oka, hogy ezekben a napszakokban nehezebben sűrűsödik be az oldat.

Mivel a levéltetvek által továbbított édesharmatcseppek a hangyáknak is igen kedvelt táplálékuk, így azok segítik a levéltetvek elterjedését az erdőkben, széthordva őket. Tehát az erdőkben óriásira nőtt hangyabolyok, a levéltetvek elszaporodására utalnak. Ezzel magyarázható az is, hogy a harmatmézet július derekától tudják inkább gyűjteni a méhek, mert csak ekkorra szaporodnak el ezek a levéltetvek olyan mértékben, hogy érezhető hordást is biztosítsanak a méhek számára.

Sok apró különbözőséget találunk a virágmézek és a harmatmézek között, ami hatásaikat, értékeiket is meghatározza. A mézben lévő összetett cukrok (poliszacharidok) lassítják, az édesharmatmézben pedig meg is állíthatják a kristályosodási folyamatot. Az édesharmatméz, illetve az édesharmatméz és virágmézek keverékeinek fruktóz- és glükóztartalma alacsonyabb mint a tiszta virágmézek glukóz- és fruktóztartama, viszont fehérjetartalma annak akár a háromszorosa. (A nektár eredetű mézek fehérjetartalma 1,0-1,5% körüli, míg a harmatmézeké elérheti a 3,0%-ot is.) A glükóz-oxidáz enzimnek az ak- tivitása nagyobb a harmatmézekben. A glükóz-oxidáz egy igen jelentős enzim az antibakteriális tulajdonságokkal összefüggésben. A glükózt bontja glükonsavra és hidrogén-peroxidra, mely a mézek antibakteriális hatásának egyik felelőse. (A glükóz-oxidáz aktivitása csökken melegítés, fény és egyéb energiák, mint pl. mikrohullámok hatására.)

Bár a harmatmézeknek nagyobb a szabad savtartalma, mint a nektár eredetű mézeknek, mégis gyengébbek a savas tulajdonságai.

Ez annak köszönhető, hogy a sötétebb színű mézeknek, legyen az nektár vagy harmat eredetű, nagyobb az ásványianyag-tartalma és az aminosav-tartalma, ami ellensúlyozza a savas kémhatást. A mézeknek nagyon kicsi az ásványianyag-tartalma, mindössze 0,1-0,2%, ezzel szemben 1,0% körüli a harmatmézekben. A nektár eredetű mézek aromakaraktere erőteljesebb, mint a harmatmézeké, mely a nektárból származó speciális illékony vegyületeknek köszönhető. Az édesharmatmézek pollentartalma nagyon alacsony, a teljesen tiszta édesharmatmézben pedig elhanyagolható a mennyisége. Ezek fényében elmondhatjuk, hogy a tiszta harmatmézet a virágporra érzékenyek is fogyaszthatják. Gyenge savhatása miatt meg azok is, akik a virágmézeket savasságuk miatt nem ehetik. De a legnagyobb értéke a harmatmézeknek - az ember számára - az ásványi anyag, különösen az igen gazdag, változatos nyomelemtartalom és az, hogy ezek az ásványi anyagok kolloid formában, szervezetünk számára az egyetlen értékesíthető, felvehető formában, ahogy az emberi vérben is jelen vannak, és az élő szervezetek, ember, számára is megfelelő arányokban találhatóak a mézben.

Telelőfűrt
Fotó: Hevesi Mihály
És éppen ez a magas ásványianyag-tartalom teszi a méhek számára a legrosszabb telelő élelemmé. Ugyanis a tél folyamán a méheknek elsősorban csak energetikai táplálékra van szükségük a fürt melegének és saját életfunkcióik fenntartásához.

A fel nem használt ásványi anyagok a végbélben gyűlnek fel és túlterhelik azt, ha nincsenek a tél folyamán gyakrabban enyhe időszakok, amikor a méhek kijöhetnének tisztulni. Így a kaptárhigiéniát fenntartva, inkább elpusztul a salakanyaggal túltelített méhecske, mintsem, hogy a kaptárba ürítse, kitéve ezáltal társait a fertőzésnek.

Mindent, mit édesnek éreznek, a méhek begyűjtik. Még akkor is, ha a virágok nászában elköteleződött törékeny lényük rovására van. A természet szemfényvesztő játéka a méheket is próbára teszi. Egy adott pontig túlélés ez is. De az is lehet, hogy csak a méhész kapzsisága csalja bele a méheket e szemfényvesztő játékba. Hiszen nyár végére, a természet rendje szerint, már tele a kaptár. Ha tele a kaptár, akkor nincs kulcsinger, motiváció, mindent felkeresni és begyűjteni, ami édes. Nyár folyamán, amikor nektárbőség van, ottmarad a leveleken ez a méhek számára „falcs” édesség, táptalajt, élőteret adva a növényeket támadó korompenésznek.

De nyár végén, ha nincs nektár, a méhész elvette a mézet és üresebben tátong a kaptár, a levéltetvek már eléggé elszaporodtak és a fák tele vannak e ragadós, édes nedűvel, pillanatnyi túlélés kényszerében érzi magát a méhcsalád és begyűjti a mézharmatot. A méhész számára is nagy kihívás az ősz elejére, harmatmézzel megtöltött kaptár, mert ilyenkor már telelőélelem újraetetése szintén a család biztonságos telelése ellen szól, mivel már a legnagyobb kíméletre szoruló, áttelelő nemzedék egyedei alkotják a családot. Ha ezeket a méheket a téli élelem érlelésére, elraktározására fogjuk, ebben a munkában annyira elhasználódhatnak, hogy nem lesz kellő erejük a tavaszi nemzedékváltásra.

Mégis mit tehetünk? Talán legmegfelelőbb egy kompromisszumos megoldás. Egy „utolsó perces” etetés, télire megfelelő minőségű élelemmel, ami a fürt közepére, az utoljára kikelt fiasítás helyére kerül.

Így abban az időszakban, amikor a család nem tud kirepülni, ezt fogyaszthatja és a gyakrabb tisztulást megkívánó méz így majd csak tavaszhoz közeledve kerül sorra. Ezt segíti az a tény is, hogy a tél első felében, amikor amúgy sincs fiasítás, nagyon kicsi a család fogyasztása. Mindenképpen tudják már a méhészek, hogy amikor késő nyárvégén harmatméz van a kaptárban, nagyobb téli hullásra lehet számítani.

Harmat – méz. Bársonyos, meleg fényében tükröt tart nekünk a természet. Hogy lássuk önmagunk. Ha meglátjuk. És érezzük Őt, a Nagy Természetet. Ha megérezzük. Hogy gyarlóság és kompromisszumok, mind az élet, életünk részei. Ezzel együtt szerethetőek vagyunk. Mert ez is táplál, szolgálja a pillanatnyi túlélést, az életet. És valahogy ez jogot, létjogot ad a nem tökéletesnek is… És a lényeg: hogy láncra fűződik mindig, minden. És az előtte lévő láncszem határozza meg a következő szem minőségét. Ha csak nem vagyunk nagyon tudatosak és nagyon erősek.

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2019/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elültették a főváros tízezredik fáját

Elültették a mintegy három éve indult fővárosi fatelepítési program tízezredik és az országfásítási program első fáját pénteken a Margitszigeten. A fákat jelképesen Tarlós István főpolgármester és Nagy István agrárminiszter ültette el.

A Szentföld fái

A Bibliában elsőként megnevezett fák az Éden kertjében álltak, az „élet fája”, valamint a „jó és rossz tudásának fája”. Ezeknek a hírhedt szimbolikus fáknak a nevét nem közli a Szentírás, ír viszont sok egyéb, érdekes fás növényről.

Átkeltünk a Mátrán

Milyen is a vándortábor? Mint hét kirándulás egybefűzve? Mint a szokásosnál jóval hosszabbra sikerült aktív hétvége? Nem olyan, több annál!

Nemzeti park volt az erdészeti nyílt nap díszvendége

Ismét eltelt egy év, és újra kinyitotta kapuit az Erdészeti Nyílt Nap, az egri Érsekkertben. Az EGERERDŐ Zrt. 2011-ben megrendezett első nyílt napja óta több, mint 35 ezer kíváncsi gyermek vett részt a rendezvényen, mely a városba hozza a természet szépségét, és közelebb viszi szívünkhöz az erdőt.

A medvék fosztogatásából kovácsolt előnyt a méhész

Egy törökországi méhésznek egy csapatnyi szemtelen medve okozott gondot: betörtek a méhesbe, és nemcsak felfalták a mézet, de tönkretették a kaptárakat és a méhcsaládokat is. Több kísérletet is tett a fosztogatások megakadályozására, azonban nem járt sikerrel, így más módszerhez folyamodott.

A természetvédelem is része az erdőgazdaság munkájának

Természetvédelmi szakmai találkozóknak adott otthont a Pilisi Parkerdő. A Budai-hegységben található Szénás-hegycsoport Európa Diplomás Területet az Európa Tanács ellenőre tekintette meg, a program a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságával közösen zajlott. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságával pedig a Life4OakForests pályázat eredményeit ismerhették meg a Parkerdő szakemberei.

Gschwindt Márk: Feledhetetlen pillanat

Gschwindt Márk a Somogy megyei Böhönyén nőtt fel, ott került közel a természethez. Jelenleg Kaposváron él családjával, egy gyönyörű kislány édesapja. A természetfotózás rejtelmeivel és szépségével másfél éve ismerkedett meg, és mára mindennapjainak a részévé vált.

Az üledékből felszabadult foszfor az oka az algásodásnak a Balatonban?

Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka a augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén - írta a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és a Magyar Tudományos Akadémiának készített összefoglalójában.

Sasok, sólymok, törpejuhok… Mi újság a Górés tanyán?

Kiss Róbert 1996 óta él és dolgozik a Hortobágyi Nemzeti Park madármentő állomásán, a Tiszafüred közelében fekvő Górés tanyán. Munkája mellett madarakat gyűrűz, solymászkodik, juhászkodik, s ritka baromfi fajtákat is tart. Legutóbb öt éve jártunk nála, s most kíváncsiak voltunk, mi is történt azóta a tanyán, melyet ma már országhatárainkon túl is sokan ismernek a kiemelkedő eredményeknek köszönhetően.

Befejeződik a szúnyoggyérítés

Utolsó hetébe lépett a katasztrófavédelem által irányított központi szúnyoggyérítés. Ezen a héten még 63 településen lesznek kezelések, Csongrád megyében és a Tisza-tó partján fognak permetezni földi módszerrel.