0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 19.

Az Országgyűlés előtt az állattenyésztési törvény

Augusztus elsején léphet hatályba az állattenyésztést szabályozó új kerettörvény, amely az 1993. évi állattenyésztési törvényt váltja fel.

„Az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló törvényjavaslat” általános vitája kedden zajlott a Parlamentben. A törvényjavaslat inkább

keretszabályokat tartalmaz, és egyben felhatalmazza a kormányt és az agrárminisztert, hogy rendeletekben alkossák meg a részleteket.

A jogalkotó a törvény indoklásában felhívja a figyelmet arra, hogy az állatgenetikai erőforrások egyre fontosabbak a meg nem újuló természeti erőforrások között. „A biodiverzitás fenntartása, az agrártermelés céljainak hosszú távú megvalósítása, valamint a termelés folyamatosságának biztosítása szempontjából a biológiai alapok, az állatfajok, és az állatfajták, továbbá a szaporítóanyagok genetikai értékének megőrzése, fenntartása, fejlesztése és az ehhez kapcsolódó állattenyésztési rendszerek korszerűsítése nélkülözhetetlen”.

Genetikai erőforrásaink felkutatása, begyűjtése, megőrzése, fenntartása és felhasználása fontos élelmezés- és élelmiszerbiztonsági stratégiai kérdés,

„hiszen ezáltal tudjuk csökkenteni a külföldi szaporítóanyagok iránti kiszolgáltatottságunkat és megteremteni a magyar mezőgazdaság függetlenségét. Emlékeztetnek arra is, hogy az új hazai jogszabály megalkotásának előzménye, hogy tavaly november elsején hatályba lépett egy, a tenyésztést szabályozó európai uniós rendelet.

Azokat az állatfajtákat, amelyekre az új állattenyésztési szabályozás vonatkozik majd, külön rendeletben határozzák meg, de már ebben a keretjogszabályban hangsúlyozzák, hogy ezen állatfajok – különös tekintettel a védett őshonos mezőgazdasági állatfajtákra és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtákra – megőrzése és fenntartása állami feladat.

Az Alaptörvénnyel összhangban kimondják, hogy tilos mezőgazdasági célból géntechnológiával módosított állatfajtát előállítani és állatot klónozni.

Az eljárási határidők nem változnak, így a korábbi állattenyésztési törvényhez hasonlóan a tenyésztőszervezet elismerésére és a tenyésztési program jóváhagyására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 150 nap, míg a tenyésztési program módosítási eljárásában 90 nap.

 

Az állattenyésztési törvényjavaslatról a Magyar Mezőgazdaság 23. számában részletesen olvashat.

Forrás: www.magyarmezogazdasag.hu